Alvás közben is tanulhatsz

Egy nap 24 órából áll, és általában ennek egyharmadát alvással töltjük. Azokat, akik a maximális hatékonyság hívei, mindig is érdekelte, hogy vajon ki lehetne-e használni ezt az időt is arra, hogy valami új képességet vagy akár új nyelvet sajátítsanak el? Lehetséges ez egyáltalán?

Megtanulni bonyolult, összetett információkat, vagy elsajátítani új képességeket pusztán azzal, hogy egy hangfelvételt hallgatunk alvás közben az adott témáról, szinte biztos, hogy lehetetlen. Azonban kutatók kimutatták, hogy az alvó agy nem is olyan tétlen, mint gondolnánk, és valamiféle tanulási folyamat azért kivitelezhető még az alvás során is.

Hogy működik?

Az alvási alatti tanulás, vagyis a hipnózistan hosszú múltra tekint vissza.

1914-ben Rosa Heine német pszichológus publikálta először az alvás alatti tanulás előnyeit. Megállapította, hogy ha alvás előtt tanulunk új dolgokat, azokra könnyebben, tartósabban emlékszünk vissza, mint azokra a dolgokra, amiket napközben tanultunk.

Az azóta elvégzett sok tanulmánynak, kutatásnak köszönhetően most már tudjuk, hogy az alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távú emlékeket alakítsunk ki azokról, amiket a nap során tanulunk, tapasztalunk. Az alvó agy újra lejátssza ezeket a történéseket, és stabilizálja őket azáltal, hogy a hippokampuszból, ahol először kialakulnak, áthelyezi ezeket az információkat az agy bizonyos régióiba. Abból kiindulva, hogy az emlékeinkkel ilyen sok minden történik alvás közben, természetes azt feltételezni, hogy az emlékek formálhatók, megváltoztathatók vagy akár teljesen újjáalkothatók az alvással töltött idő alatt.

Psycho-phone

Egy közkedvelt megközelítése az alvási tanulásnak az 1930-as évek népszerű eszköze, a Psycho-phone volt. Ez az eszköz motivációs üzeneteket, mint például „Szeretetet sugárzok”, küldött az alvó embereknek, azzal a szándékkal, hogy ők ezeket elnyeljék a tudatalattijukban, és magabiztosan ébredjenek.

Először úgy tűnt, hogy a kutatások alátámasztották a Psycho-phone és az ahhoz hasonló készülékek mögött álló felvetéseket. Néhány korábbi tanulmány kimutatta, hogy az emberek megtanulták azokat a dolgokat, amiket alvás közben hallottak. Azonban ezeket a kutatásokat megcáfolták az 1950-es években, amikor a tudósok az alvási hullámok megfigyelésére EEG-t kezdtek el használni. A kutatók megállapították, hogy ha bármilyen tanulási folyamat is végbement, az csak azért volt, mert az ingerek felébresztették a résztvevőket. Ezek a tanulmányok az alvási tanulást az áltudományok szemeteskosarába dobták.

A tudatalatti figyel

Az utóbbi évek kutatásai azt találták, hogy az agy nincs teljes „homályban” alvás közben. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy az alvó agy képes befogadni az információt, és akár új emlékeket is alkothat. Az emlékek azonban vagy magától értetődőek, vagy tudatalattiak. Másképpen fogalmazva, ez a tanulási forma rendkívül egyszerű, sokkal egyszerűbb, mint amit az agyadnak el kell érnie akkor, ha németet vagy kvantummechanikát szeretnél tanulni.

„A tudósok évtizedekig állították, hogy az alvás közbeni tanulás lehetetlen. Még a tanulás legalapvetőbb formái és érdekesek a tudósok számára” – mondta Thomas Andrillon, a melbourne-i Monash Egyetem idegtudósa. „Az emberek azonban nem érdeklődnek a tanulás ezen alapvető formái iránt.”

Andrillon elmondta a Live Science-nek, hogy a legutóbbi felfedezések reményt ébresztettek ennek alkalmazására. Például az alvás közbeni tanulás implicit jellege hasznos lehet azok számára, akik fel akarnak hagyni egy rossz szokással, mint például a dohányzás, vagy ki akarnak alakítani új, jobb szokásokat az életükben.

Hangok és illatok

A többszörös vizsgálatok azt mutatták, hogy a tanulás alapvető formája, az úgynevezett kondicionálás megtörténhet alvás közben is. A Nature Neuroscience folyóiratban közzétett 2012-es tanulmányban például az izraeli kutatók megállapították, hogy az emberek alvás közben megtanulták összekötni a hangokat az illatokkal. A kutatók lejátszottak egy hangot a résztvevőknek, miközben elővettek egy büdös halat. Később az alanyok, amikor ébren voltak, és meghallották ugyanezt a hangot, visszafogták a lélegzetüket, mert rossz szagra számítottak.

„Ez egy egyértelmű megállapítás, amely megmutatta, hogy az emberek valóban képesek új emlékeket kreálni alvás közben” – mondta Andrillon.

Egy 2014-ben, a Journal of Neuroscience-ben publikált tanulmányban a tudósok arra jutottak, hogy attól függetlenül, hogy az emlék implicit módon hatott, befolyásolta az emberek viselkedését. A kutatás után a dohányzók kevesebbet cigiztek, miután egy egész éjszakán keresztül a cigaretta szaga rothadt tojással és romlott hallal volt párosítva.

Nyelvtanulás alvás közben

Andrillon és társai rájöttek, hogy az alvás közbeni tanulás túlmutathat az egyszerű kondicionáláson. A Nature Communications folyóiratban megjelent 2017-es tanulmányban arról volt szó, hogy az alanyok képesek voltak olyan összetett hangmintákat kiválasztani, amit alvás közben hallottak.

A tanulási képességek alvás közben kiterjedhetnek a szavak tanulására is. Egy, a Current Biologyban megjelent tanulmány arról ír, hogy a kutatók kitalált szavakat alkottak, kitalált jelentéssel, mint például a guga, ami elefántot jelent, és ezeket a szavakat lejátszották a résztvevőknek. Miután felébredtek, a vártnál jobban teljesítettek egy feleletválasztós teszten, amikor arra került a sor, hogy a megfelelő jelentést kellett kiválasztaniuk az adott szóhoz.

Ami közös ezekben a tanulmányokban, az az, hogy a memóriának egy közvetett formáját mutatják meg. „Ez nem olyan tudás, amit spontán tudnának használni, hiszen nem tudják, hogy ez a tudás valójában a birtokukban van” – nyilatkozta Andrillon. „A kérdés az: mi a következő lépés ezután?”

Egy új nyelv tanulása sok rétegből tevődik össze: fel kell ismerni a hangsúlyt, megtanulni a szavakat és tökéletesíteni a nyelvtant. Eddig a kutatások azt sejtetik, hogy alvás közben meg lehet ismerkedni egy nyelv hangjával és hangsúlyával, vagy akár a szavak jelentésével, de csak egy alapszinten.

Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy ez mivel jár – jelentette ki Andrillon. Az alvó agy új információval való bombázása valószínűleg megzavarja az alvás eredeti funkcióját, negatívan befolyásolja az előző nap történéseit – nyilatkozta.

Fontos a pihenés

Attól függetlenül, hogy a pihentető alvás elhanyagolása néhány új szóért cserébe nem egy okos döntés, a tudósok továbbra is foglalkoznak a témával, mert különleges esetekben talán megéri ez a kompromisszum. Például hasznos lehet alvás közben tanulni, amikor az embereknek meg kell változtatniuk egy rossz szokásukat, vagy megváltoztatni a kellemetlen, zavaró emlékeket különböző fóbiák vagy poszttraumás stressz esetében.

Az implicit tanulásnak azon formái, amelyek segíthetnek az ilyen helyzetekben, talán alvás közben erőteljesebben jelennek meg. Az, ami a dohányzás és a rothadt tojás esetében történt, nem hatásos, ha ébrenlét közben csinálják. Ha mindennap egy szemeteskuka mellett dohányzol, tudod, hogy a kettő nem függ össze, ezért nem is kapcsolod őket össze. Ébrenlét közben nem vagyunk ilyen könnyen megtéveszthetők.

„De az alvó agy nem ilyen okos, ezáltal a saját javunkat szolgálva manipulálhatjuk” – állítja Andrillon. „Nagyon úgy hangzik, mint az Egy makulátlan elme örök ragyogása [film], és ez még mindig egy folyamatban lévő tanulmány, de meg van rá az esély”

Itt, az Anyamagazinnál tudjuk, hogy aranyat ér a pihentető alvás, pláne, ha évekig csak páróra adatik belőle éjjelente.

forrás: https://www.livescience.com/64920-how-learn-during-sleep.html