A probiotikus törzsek gyomorsav-, epe- és enzimálló kultúrák, nem azonosak a köznapi élőflórás joghurt- és kefirkultúrákkal, sem az otthoni fermentációkor levegőből bejutó baktériumokkal, gombákkal. A hivatalos klinikai kultúrák nem termelhetnek hisztamint. Íme a választáshoz szükséges szempontok.
Az elmúlt 25 év tapasztalata alapján a következő szempontokat említeném, tiszteletben tartva az eltérő mikrobiológusi véleményeket is.
Nincs olyan, amely mindenben segít
Nincs olyan keverék, amely mindenben segít, inkább célhatásokról van szó: bélfalvédelem, versengő gátlás (kórokozó-visszaszorítás), súlykontroll, szisztémás immunvédelem, bél-agy tengely, női szervek, vércukorszint, májvédelem, helyi kommunikátori feladatok, férfi- és női vastagbél, intoleranciák és szivárgóbél-szindróma, IBSZ és IBD stb. Egy termék több célhatást is támogathat a mikrobák társításától függően.
Kinek jó?
Vannak kifejezetten felnőtt törzsek, amiket jellemzően nem adunk kisgyerekeknek, azaz ismerni kell a kultúrákat és a korcsoportot. A gyerekeknek adható törzsek igen jók felnőtteknek is (megfelelő sejtszám mellett). Vannak külön nőknek szánt előnyös kultúrák, ezek férfiaknak is hasznosak, de fordítva nem mindig igaz: a férfiaknak alkalmas (bélvédő) törzsek nem feltétlenül hatásosak a női szervek esetén.
Ne a polcról válasszunk!
Legyen a terméknek részletes szakirodalmi megerősítése legalább 4-5 független akkreditált kutatói munka révén, ez jelenjen meg a gyártó vagy a forgalmazó honlapján. Ahol csak pár szavas marketingajánlás és az összetevők szerepelnek, nem komoly szakmai, hanem főként kereskedelmi, üzleti termék. Probiotikumot választani nem tanácsos „polcról”, hanem csak részletes utánaolvasást követően.
Mi a feladata?
Legyenek klinikai megerősítések a szakirodalomban, amelyek megnevezik a célhatást: mi az adott kultúrák fő feladata a szervezetben.
Egy törzs kevés
Tartalmazzon többféle klinikai kultúrát: egy törzs önmagában kevés, túl sok pedig egymást fogja zavarni (versengő gátlás). Általánosan 5–15 törzs között mozgunk.
Ezt mindenképpen tartalmazzák!
Lehetőleg foglaljanak helyet a készítményben vezető, első telepes, otthonteremtő, antibiotikus és gyulladáscsökkentő anyagokat, valamint rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA, főleg butirátokat) képező kultúrák is.
Vezető törzsek
Nevezze meg a tudományos anyag a kiemelten nagy tapadóképességű ún. vezető törzset vagy törzseket és ezek pontos feladatait, kutatási megerősítéssel. Ezenfelül jellemezze a többit, melyik miként egészíti ki a másikat, elemezze a törzsek egymáshoz való viszonyát (csapatmunka jellege). A vezető törzsek naponta bevitt sejtszáma érje el az egymilliárdot.
Élő sejtek
A napi adagban több mint egymilliárd összes probiotikus élő sejt legyen (jó, ha két-hárommilliárd vagy több).
Prebiotikus anyagok
Prebiotikus anyagokat is tartalmazzon, inulint vagy más nem emészthető szacharidokat.
Egyensúlyban
A lakto- és bifidobaktériumok legyenek egyensúlyban benne az adott, előre tervezett célok elérése érdekében – fontos a két nagy család tudatos házasítása. Természetesen lehetnek más családok is, pl. Bacillus subtilis, Streptococcusok stb., de a korábbiak a vezető kultúrák.
Melyik mikor jó?
Hasznosak a lokális (helyi) és szisztémás (egész testre kiterjedő) hatások is, klinikai háttérrel. Nyilván vastagbélbetegségek megelőzése esetén jók a helyi kommunikátorok, általános fertőzésekre, elhízásra, tüdő- és idegrendszeri problémákra hajlamosabb embereknél a szisztémásak.
Kötelező törzsek
Kúraszerű alkalmazásra is alkalmas legyen (30-60-90 napos kúrák), azaz az erős tapadóképességű (első telepes) törzsek kötelezők.
Otthonteremtő kultúrák
Vegye figyelembe és alkalmazza a tudományos munka a születés utáni, az anyatejes táplálással szaporodó első otthonteremtő, hasznos biofilmépítő kultúrákat is.
Tiszta tejsav
Tiszta tejsavas (homofermentatív) törzsek, probiotikus joghurtkultúrák legyenek, azaz ne termeljenek sokféle szerves savat és szén-dioxidot, csak tejsavat, rövid szénláncú zsírsavakat és hőt (számos vitamin, antioxidáns mellett).
Minél kevesebb adalékanyag
A kapszulás termék minél kevesebb adalékanyagot, csomósodásgátlót tartalmazzon, és az sem baj, ha növényi cellulózkapszulába kerül (gluténmentes, tejfehérje- és laktózmentes formák).
A probiotikumok között megjelentek a vitaminozott, nyomelemekkel dúsított termékek. Ez utóbbi anyagokra itt nincs szükség, az egészségre vonatkozó állítások miatt teszik bele, mert így eladhatóbbak, kommunikálhatóak (immunvédelem stb.).
Probiotikumok esetén csak és kizárólag a kultúrák klinikai-mikrobiológiai megerősítéseire, szakirodalmaira hagyatkozzunk, a vitamin-nyomelem állítások itt félrevezetőek lehetnek, mert nem a kultúrák eredményességéről, hanem az adott vitamin vagy nyomelem élettani hatásairól van szó.
Borítókép: Canva
Forrás: Tóth Gábor – Bio Gabi Food Science
Ezt olvastad már?
Kattints a Podcast hallgatásához!
