A változókor: a változtatás kora. Női életvitel a 49. életévtől és az „ötszörös hatás”. A példaadó szülőkről és nagyszülőkről. Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök, táplálkozáskutató írása.
A szakma szerint az emberek életidejéből a változókor (áthajlás kora, klimaktérium) kezdete után még az egyharmad része hátra van. Túlsúlyba kerülnek a lebontó folyamatok, nagyobb számú oxidációs szabad gyök keletkezik, a több évtizedes belső egyensúly kibillen. Nőknél ez a folyamat érezhetőbb biológiai és lelki változásokkal jár, bár a férfiak sem kivételek.
Szoros összefüggések
A változókori tünetek – a természetes hormonális átalakulás mellett – életmódfüggők, azaz étkezéssel, aktivitással (séták), légzéssel, vízbevitellel, pihentető alvással, a külső stresszek kerülésével sokat segíthetünk az életminőség javításában. Ma már ismert, hogy az életvitel és az oxidatív, valamint hormonális folyamatok szoros összefüggést mutatnak.
A test nem öregségre készül
Az ún. reprodukciós energiákat (a petefészek, a méh és egyéb női szervek nagyobb vérellátása, magas víz- és glükóztartalmuk fenntartása, a havi ciklus működtetése és hormonok termelése stb.) a női szervezet jól át tudja csoportosítani a védelmi és megújító tevékenységre a változókortól kezdve – megfelelő életvezetés mellett.
Változókorban a test nem az öregségre készül, hanem az élet második, teljes értékű felére, amikor az ember a megszerzett tudást és élettapasztalatot igazán kamatoztathatja – ez lehet a legszebb időszak. Nyilván e „második élet” megéléséhez jó egészségi állapot is szükséges. A japán nők vizsgálata például sokat segített a tudománynak, hogy megértsék az öregedést lassító mechanizmusokat a női szervezetben.
Nagyobb védelemre van szükség
A nagyobb védelemre és a megújításra szükség is van, hiszen a nőknél az „ösztrogénbástya” sérül, és a betegségekre való fogékonyság eléri, illetve meghaladhatja az azonos korú férfiakét. Az alkoholbevitel, a vízhiány, a dohányzás, a fizikai és lelki stresszek a nőknél komolyabb rizikófaktort jelentenek ebben a korban, mint a férfiaknál, így akár nagyobb is lehet a biológiai károsodás (erózió), mint gondolnánk.
Ötszörös baj
A változókorig a női szervezet védettebb, a 49. életévtől pedig sérülékenyebb lesz, mint a férfiak szervezete, különös tekintettel a nyálkahártyák (emésztőrendszer, tüdő) és húgyúti (urogenitális) szervek működésére. Azaz a nőknél ettől az időtől kezdve minden életmódbeli hiba mintegy ötszörösen okozhat bajt, emellett a múltbeli életvezetés sem múlik el nyomtalanul. Ezért a mindennapi szokások szerepe döntő ebben az esetben.
Évekig készül a test
Természetesen nem egyik napról a másikra köszönt be a változókor, a test évekig készül erre, fő szabályként 45-46 éves kortól (premenopauza). Dohányzás esetén a hormonális átalakulás kezdete előbbre tolódik. A változtatás ebben az időszakban mégsem olyan egyszerű. Az ízületek, az izomzat, a nyelőcső, a gyomor, a tápcsatorna, a szív és a keringés már nem úgy működik, mint régen, érzékenyebb, kevésbé terhelhető a teljes rendszer. Gyakoribbak a nyálkahártya-károsodások (destrukciók: gyulladás, hurut, fekély), irritábilisabb a bőr és a vékonybél, a hajszálerek fala vékonyodik (epitélium), a szív és a tüdő hamarabb kifárad, az elhízás miatt a perifériás vér- és nyirokkeringésen teher van (vérnyomás-emelkedés, cellulitsérülések), a szövetek rugalmassága, tartóképessége csökken, az agy- és az idegszövetek is szenzibilisebbek.
Előnyös változtatni
A változtatás előnyös. A megtartott hibás szokások a korábbiakhoz képest tehát mintegy ötször több kárt tudnak okozni, mivel a női szervezet hormonális védelmi bástyái eltűnnek. Az enyhe túlsúlyból komolyabb elhízás, a kissé emelkedett vérnyomásból diagnosztizált hipertónia lesz, a „fájnak a vállaim”-ból ízületi gyulladás, az érproblémákból pedig mélyvénás trombózis.
Az elmúlt évtizedekben tanúja voltam, ahogy középkorú és idősebb emberek változtattak. Számukra egy új élet és új időszámítás kezdődött – a változókor helyett a változás (változtatás) koráról lehetne inkább beszélni esetükben. Amiként a hibás szokások hatásai sokszorozódnak, a jó szokások előnyei is ugyanígy 5-10-szeresen jelennek meg a másik irányban.
Kellenek a hasznos vegyületek
A több szabad gyök ellen több antioxidáns, a gyengülő tüdőnek több oxigén szükséges, az ízületeknek, a végtagoknak és az agynak pedig jobb hajszálkeringés, naponta bevitt ómega-3 zsírsavak és egyéb hatóanyagok. A hasnyálmirigy segítséget kér az inzulintermeléshez (rostok, pre- és probiotikumok, króm és más nyomelemek), az immunrendszer is támogatásért kiált – kellenek a hasznos vegyületek, mint egy falat kenyér.
Nagy segítő a citrom reszelt héja
Az idős emberek árérzékenyek – érthető módon. Mégis az olcsó fehér zsemle és a párizsi helyett jobb a főtt zabpehely és a köles vagy a kukoricakása, az akciós szörp helyett a tiszta lágy víz és az alma (a kemény vezetékes vizek árthatnak az ereknek). A citrom reszelt héja nagy segítő, a szilvalekvár és a darált len- és szezámmag is.
A hús és a tehéntej (szerintem) már nem való egy idős szervezetnek, alig tud elbánni az ebből képződő oxidációs termékekkel, az ammóniával és az állatgyógyászati szerek maradványaival – ezek terhelik a májat és a bélflórát. Zsírt, vajat, sajtot szintén egyáltalán nem ajánlanék, a margarinok helyett is jobbak a házi pástétomok, amelyekhez idegvédő sörélesztőt tehetünk.
Az érfalakon lévő plakkok elszállítását a növényi színanyagok (cékla, sárgarépa, pritamin, meggy, áfonya stb.) és az illóanyagok (hagymafélék, retek, zeller, torma) segítik. A vízbevitelre érdemes figyelni, elosztva a nap folyamán (nem étkezés közben), jóval fontosabb ez a szokás is, mint a korábbi évtizedekben.
Első lépés a konyhában
Amennyire lehet, védjük a gyomrot és a beleket, a májat és a vesét, a tüdőt (pecsétviaszgomba-kúra, béta-glükánok), az immunrendszert, az idegeket és a mozgásrendszert – sokkal inkább, mint fiatal- vagy középkorban. Nem könnyű kihívás ma egy ilyen életvitelt felépíteni, de nagyon is lehetséges – a legelső lépést a konyhánkban tudjuk megtenni.
Egészséges nagyszülők
Nincs nagyszerűbb a tevékeny, aktív, minőségi életnél ebben az időszakban, hozzátéve, hogy később az unokákat is fel lehet készíteni a jövőre: a nagyszülő-unoka kapcsolat társadalmi és edukációs jelentősége, példaadó szerepe felettébb nagy.
A változókor jobb minőségben élhető, ha a (szokás) változás korával egybeesik – hiszen az életkorunkat nem annyira a naptár szerinti idő (kronológiai életkor), hanem a belső élettani folyamatok határozzák meg (biológiai életkor). Ezt nevezik anti-aging (újabban: slow aging) hatásnak.
Vitalitás, energikusság, tettrekészség, motiváltság, jó célok, fizikai, szellemi és lelkierő – az egészséges szülők és nagyszülők figyelemfelkeltő példák lehetnek a családban és a társadalomban.
Borítófotó: Canva
Forrás: Tóth Gábor – Bio Gabi Food Science
Ezt olvastad már?
Kattints a Podcast hallgatásához!
