Az ókori görögök még azt hitték, hogy a méh összevissza kószál a testben. Azóta már pontosan tudjuk, hogy bizony nem kószál sehova, és azt is, hogy a női reproduktív rendszer tudományosan fantasztikus dolgokra képes. Ám még ma is vannak rejtélyek, amelyeket nem tud megfejteni a tudomány. Mutatjuk a legérdekesebb tényeket a méhről.
Da Vinci tévedett
Leonardo da Vinci az emberi anatómia aprólékos megfigyelője volt, bemutatva azokat a képeket, amelyek a mai napig is érvényesek, a női reproduktív rendszerről készített vázlata azonban nem volt tökéletes. A Warwick Egyetem klinikai anatómusa, Peter Abrahams szerint a Da Vinci által rajzolt emberi méhek vázlata jobban hasonlít az állatok méhéhez. Valószínűleg nehéz volt a tanulmányaihoz női holttesteket szereznie, és ennek hiányában Da Vincinek nem volt más választása, mint hogy a saját tudására hagyatkozva egészítse ki a hiányosságokat, mondta Abrahams a Live Science-nek.
A méh rendkívül rugalmas
Amikor nincs használatban, az egészséges méh egy apró szerv, ami kb. 7,5 cm hosszú és 5 cm széles. A terhesség alatt ez nagyon gyorsan változik. A terhesség 20. hetében a méh egészen a köldökig terjed, a méh külső széle kb. 36 hét múlva pedig eléri a bordák alsó széleit.
Savas odalent
A hüvely pH-ja meglehetősen savas, az értéke kb. 4,5-re tehető a skálán (a 7 a semleges). Ez annyira savas, mint egy paradicsom vagy – mondjuk – egy sör. A vaginában lévő nyüzsgő baktériumközösségek tartják fent ezt a savasságot, például a lactobacillus, a tejsavtermelő baktériumok csoportja sok nő vaginájában uralja az ökoszisztémát. Ezek a jótékony baktériumok savas hatásukkal valószínűleg megakadályozzák a csúnya vírusok terjedését.
A szűzhártya
Hosszú ideje úgy tartják, hogy ez jelöli egy nő szüzességét, pedig a szűzhártya csak egy kis része a hüvelynyílásnak. Ez elszakadhat az első szexuális együttlét során, vagy más behatolás miatt, de az is előfordulhat, hogy csak megnyúlik. Más szóval, a szűzhártya jelenléte semmit nem mond el arról, hogy egy nő szexelt-e már valaha.
Ritka eset (1 a 2000-ből) az, ha egy lány perforálatlan szűzhártyával születik, ami azt jelenti, hogy nincs lyuk a szöveten, ami lehetővé tegye például a menstruálást. Ennek a problémának a megoldásához általában egy kisebb sebészeti beavatkozásra van szükség.
Néha a dolgok duplázódnak
Nagyon ritka, de nem lehetetlen állapot az, hogy egy nő nem egy, hanem két méhvel születik. Ez úgy fordulhat elő, hogy a reproduktív rendszer már a magzatban kialakul; a méh két csőből indul ki, amelyek egy szervet alkotnak. Amikor a csövek nem találkoznak, mindkettő a saját méhévé alakul. Néha a hüvely is megduplázódik, létrehozva ezzel mindkét méhhez egy utat. Sok esetben ez az állapot tünetmentes, bár a szokatlan menstruációs vérzés vagy a termékenységi bajok arra utalnak, hogy valami nem stimmel.
A G-pont létezik – vagy mégsem?
A G-pont, ami egy olyan terület a hüvelyben, amely rendkívül érzékeny az erotikus stimulációra, de sok vitának a melegágya is egyben. Számos nő számolt már be G-pont-orgazmusról, de e terület anatómiájának az ismerete továbbra is szűkös. A közelmúltban egy Adam Ostrzenski nevű floridai sebész azt állította, hogy egy 83 éves asszony hullájában erekciós szövetet talált, amely a G-pont anatómiai bizonyítéka lehet. Azonban más kutatók azt mondják, hogy ez bármi lehet, a csikló egy belső ágától kezdve egy rosszul azonosított mirigyig. Ráadásul nincs történet arról, hogy ennek a nőnek volt-e valaha vaginális orgazmusa, ezért nehéz bármilyen állítást tenni ennek a szövetnek a funkciójáról. Az, hogy a G-pont a csiklónak egy kiterjedése, vagy egy egyedi szövet, továbbra is rejtély marad.
A terhesség meghatározása nem olyan egyszerű
Nyilván nem lehetsz csak egy kicsit terhes, de a legtöbb nő már terhesnek számít, még mielőtt teherbe esne. Az orvosok általában a terhességet az utolsó menstruációs időszak első napjától kezdve mérik, mert a legtöbb esetben a nők nem biztosak abban, hogy pontosan melyik napon estek teherbe, viszont emlékeznek az utolsó menstruációs időszakra. A megtermékenyülés pillanatát sem lehet pontosan meghatározni, és a terhesség sem igazolható addig, amíg a fejlődő embrió a méhfalra nem kerül (ezért az otthoni terhességi tesztek nem olyan pontosak legalább egy héttel a kimaradt időszak után).
A menstruációs védekezés hosszú utat járt be
Manapság a nők tamponokat, betéteket, menstruációs csészéket használnak, vagy olyan gyógyszereket szednek, amelyek megszüntetik a vérzést. A múltban azonban a nőknek sokkal kreatívabbnak kellett lenniük. Itt egy rövid lista a Flow: The Menstruáció kulturális története című könyvből (St. Martin’s Press 2009) arról, hogy mit használtak a nők annak érdekében, hogy a vérüket „megőrizzék”:
- Lágyított papirusz (ókori Egyiptom)
- Fa köré tekert kötszer (ókori Görögország)
- Papír (ősi japán)
„madárszem”, nedvszívó pamut (1800–1900-as évek Amerika) - Cellulóz kötszerek (Franciaország, 1900-as évek eleje)
A menstruációról való beszélgetés kötelékeket alakíthat ki
Számos kultúrának van menstruációs rituáléja, amely egy nőt „tisztátalannak” nyilvánít, vagy megköveteli, hogy elkerüljön bizonyos tevékenységeket ezalatt. Ezekben a kultúrákban a nők szégyellték magukat a menstruációjuk miatt, állt egy 2012-es tanulmányban, de azt is érezték, hogy jobban kötődnek azokhoz a nőkhöz, akik hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek. Az, ha beszélünk a menstruációs tapasztalatainkról, segíthet megérteni a női reproduktív ciklust körülvevő rejtélyeket, nyilatkozta a LiveScience-nek Tomi-Ann Roberts, a Colorado College pszichológusa.
Walt Disney-től tanulhatsz
Mit gondolsz, melyik filmgyártó cég használta először a „vagina” szót filmben? Nem más, mint a Walt Disney Productions. 1946-ban a Disney megjelentetett egy animációs filmet A menstruáció története címmel az iskolai egészségügyi osztályok számára, amit a Kimberly-Clark, a Kotex termékek gyártói támogattak. A film elmagyarázza, hogy mi az a menstruáció, és hasznos tippeket ad a székrekedés vagy az önsajnáltatás megszüntetésére vonatkozóan.
forrás: https://www.livescience.com/20046-10-odd-facts-female-reproductive-system.html
