Mit ne tegyél és mit tegyél állásinterjún anyaként? – egy HR-es anya megsúgja

Anyaként nem könnyű a munkaerőpiacon, és bizony a HR-esnek sem, ha anya. Most egy kétgyermekes anya mondja el, amit belülről lát: hogy mi történik egy cégen belül, amikor egy kismama visszatérését tervezik, és azt is megsúgja, hogyan képviseld magad és gyerekeid létezését egy állásinterjún.

Mindkét oldalt egyszerre képviselem és ismerem. Kétgyerekes anyuka vagyok, és „háeres”, ráadásul keresés-kiválasztás területén. Két nagyon kicsi gyerek mellől mentem vissza dolgozni tavaly, úgyhogy friss az élmény.

Látom, mi történik

Látom, hogy mi történik egy cégen belül, amikor egy kismama visszatérését szervezzük. Azt is, amikor egy anyuka interjúzik gyed után. Teljes szívvel velük, velünk vagyok, és azt is tudom, hogy vezetőfüggő, ki és hogyan kezeli ezeket a helyzeteket. Tudom, mit okoz a saját és a csapat munkájában az, ha két hét takonykór üti fel a fejét. Egyik gyerekem bölcsis, a másikra anyukám vigyáz délelőtt, délután felváltva visszük a napot a férjemmel, és mindketten 8 órában dolgozunk. Kőkemény, pedig van segítség és home office.

De a cégnek is nyitottnak és rugalmasnak kell lennie, hogy a mindennapi tevékenységben ne okozzak fennakadást. Mert szeretjük szidni a csúnya munkáltatót (sokat lehet is), de nekik sem egyszerű a szitu, ha a cégkultúra nem tart ott.

Foltozom a lékeket

Az újrakezdés előtt pontosan 6 hónappal elkezdtem tervezni az életünket, a beszoktatástól kezdve a mamihoz szokáson át, az őszinte kommunikációval és a csapat tagjaitól tolerancia és türelem kérésével folytatva. Cserébe 1000 százalékot beleteszek mindkét életembe, és foltozom a lékeket. Mindennap, mindenhol. Magamon is.

Ezt ne tedd!

• Ne tagadd le, hogy vannak gyerekek – a legnagyobb baklövés, pikkpakk kiderül, és nem érsz el vele semmit!
• Ne akarj olyan helyen dolgozni, ahová csak akkor vesznek fel, ha úgy teszel, mintha 20 éves szingli férfi lennél! – nem lesz jó.
• Ne ígérj olyat, amit nem tudsz betartani hosszú távon – például éjfélkor pótolod a napi elmaradásokat.
• Ne akard feltétlenül azt és úgy csinálni, mint gyerekek előtt – vagy az átképzés vagy a kevesebb vállalás lehet az út, és idővel, ha szeretnél, ugyanott lehetsz a karrieredben, mint korábban.
• Ne add fel! Tudom, hogy nehéz, de jó esetben sikerül olyat találnod, ami megfelelő lehet a visszatéréshez.

Ezt tedd!

• Készülj fel időben mentálisan – az elválás a gyerektől, a felnőtt emberek társasága újra, akik nem feltétlenül anyák, a felügyeletek megszerzése mind-mind megterhelő lesz.
• Kezdd el megtervezni, hogy mikortól és hány órában szeretnél/tudsz dolgozni – de tényleg. Ne mondj igent olyanra, amitől később szenvedni fogsz!
• Meséld el őszintén, ha kérdezik – elviekben nem tehetik meg, de ha ügyesek, rávezetnek a témára –, hány gyereked van, mekkorák, van-e segítséged és B terved, ha betegek lesznek.
• Tudd előre, és tervezz vele: a közösség = betegségek. Hetente, kéthetente, felnőtteknek tízszer olyan durván.
• Adj magadnak időt és kérj magadnak időt – beszélj őszintén arról, hogy nem biztos, hogy az első héten már mindent 100 százalékosan fogsz tudni csinálni, mert ezerfelé jár majd az agyad, új a helyzet, de mindent megteszel, a bizalmukat kéred.
• Gondoskodj segítségről, ha teheted – mérd fel a lehetőségeket, család, barátok, bébiszitter, pótnagyi, anyatárs – ezt is időben érdemes kitalálni, nem egy friss ajánlattal a kezünkben.
• Adj magadnak időt mindkét szerepedben (meg a többi hatban is).
• Kezdj el utánanézni, hogy mely cégek családbarátok (Google, ismeretségi kör tapasztalata stb.) – ezekhez pályázz, próbáld meg!
• Ha úgy érzed, hogy 3-6-tízenix év alatt elporzott az agyad és a tudásod, lehet, hogy így is van – érdemes felvenni a fonalat a szakterületeden, online kurzusokat keresni, tudást frissíteni.

Borítókép: Canva