Bőrvédelem – a felhám működése. Miért ráncosodik jobban az arcunk, mint a test más bőrfelületei, és miért ráncmentesek a sebgyógyulás utáni hegek? A bőr-bél-máj-agy tengelyről. Tóth Gábor írása.
A bőrszövet ún. összekötő szerv, egyben méregtelenítő, jelző- és immunszervünk is, illetve az alsó rétegek energia- és vérraktárként is működnek.
Agy-bőr tengely
Az anyaméhben az első percektől megjelenik a bőr legelső őse, és a piciny, gömb alakú sejtrétekből kialakul a felhám. Ugyaninnen indul a központi idegrendszer fejlődési vonala is, majd ebből a csíralemezből fejlődik a minden kormányzást és szervezést végző agyvelő is.
Ebből is adódik, hogy a bőr és az agyi-idegi rendszer azonos alapokra épül, majd nyilván elindul a kétfelé ágazó szaporodás. Ez jelzi a bőrszövet idegi összefüggéseit és a testi érintés jelentőségét a születéstől kezdve, emellett szintén az ún. agy-bőr tengely létezését.
Állandó egyensúly
A felhám mellett az irha- és a bőraljarétegeket is finom idegrostok hálózzák be, amelyek ún. végkészülékekkel (szabad szálakkal) egészen a külső hámrétegig felhatolnak. Ezek az idegszálak tartják fenn a bőr összeköttetéseit az agyvelővel és a vegetatív idegrendszerrel.
Így a bőrszövet a külvilágból jövő ingerek érzékelésének legfontosabb eszközévé válik, emellett a belső parancsokat is végre kell hajtania, és üzeneteket közvetítenie kifelé. Ez a fajta külső-belső érzékelés teszi a bőrt igazán különleges szervvé, amely a két tér között állandó egyensúlyt biztosít.
Folyamatos formálódás
A felhám sejtjei folyamatos formálódás alatt vannak, anyagi és alaki értelemben is, és a mélyebb sejtrétegekből (alaprétegből) folyamatosan jutnak a felszínre (szaruréteg), majd leválnak láthatatlan, finom darabkák formájában.
Legbelül még hengerded alakúak, majd sokszöggé alakulnak, a végén pedig lelapulnak, majd anyaguk egy része szaruvá, más része zsírszerű anyaggá változik. Ez utóbbi folyamat során a felhámsejt élettelenné válik, és társaival együtt a felszín legkülső szarurétegét képezi.
Ez is érdekelhet
Anyagi változás
Az alaki változáson túl lényeges a hám sejtjeinek anyagi változása is: mozgásuk közben az eredetileg kocsonyás, vízben gazdag, élő állapotukból vízben szegény, zsíros, szívós, élettelen szarulemezekké alakulnak, a fehérjék helyébe pedig zsiradékok kerülnek.
A hámsejteket az alaprétegtől a szarurétegig igen sűrűn átszövik az ún. hámrostok (tonofibrillumok). Ezek rendkívül finom és erős, gélállapotú fehérjeszálak, amelyek összekötik a sejteket, biztosítva ezzel a rugalmas, de stabil kapcsolódásukat, kohéziójukat.
A hámsejteknek ezt az említett sokrétű alaki és anyagi változását természetesen a DNS irányítja, ám az étrend és az életmód szerepe is tetten érhető a folyamatban, mivel a sejteket felépítő elemek fehérjék, zsírsavak, hialuronsav és víz.
Az étrend és az életmód szerepe
Az elszarusodás, a belső fehérje-, víz-, illetve zsírtartalom változását (ideértve a zsírsavak összetételét is), a kocsonyás anyag szerkezeti átalakulását az étkezéssel bevitt alkotók, aminosavak, érvédők, vízmegkötők, ómega-3 zsírsavak közvetlenül befolyásolják.
A növényi alapanyagok között kiemelkedők a köles és vadköles, a hajdina, a zab, a barna rizs, a quinoa, a lenmag, a kendermag, a napraforgómag, a chiamag, az olívabogyó és az algák. A kovasav, a hialuronsav, a C- és B-komplex vitaminok, valamint a polifenolok, flavonoidok (növényi színanyagok) és a hajszálérkeringést segítő anyagok is említhetők, illetve a só-víz háztartás (elektrolitok, vízterek szabályozása).
Közvetítő szerep
A bőrszövet közvetítő szerepet játszik a bélrendszer és a máj-epe terén is (ismert az epezavar esetén megjelenő sárgaság), így ez utóbbi szervek védelme egyben a bőr javulását is maga után vonja. A bőr-agy tengelyt tehát nyugodtan kibővíthetjük, így bőr-bél-máj-agy tengelyről van szó.
Természetesen az életmód egyéb belső és külső tényezői (vízivás, antioxidánsok, sport, alvás, külső bőrvédelem, vízkezelések, masszázs, szauna és egyéb házi terápiák) is hatással vannak a felhámra.
A napfény hatása
Ismert, hogy a kor előrehaladtával a bőr felhámjában a hialuronsav-tartalom csökkenni kezd, tűnik el, ugyanakkor az alatta lévő irharétegben még a hialuronsav megtalálható. Ezt a csökkenést az intenzív, hosszan tartó napfény tovább fokozhatja.
Megfigyelték, hogy a napfény fokozott UV-sugárzásának a hatására a bőr kismértékben hialuronsavat kezd termelni, amelyet a bőrben végbement apró eróziók, sérülések belső gyógyító folyamataival magyaráznak (a hialuronsav részt vesz a kollagének képzésében és a szabad gyökök elleni harcban is).
Tulajdonképpen hasonló jelenség zajlik le, mint sebgyógyuláskor és a sima, ráncmentes hegek kialakulásakor – a hialuronsav feltölti a hegek környékét, és idővel szinte tükörsima felület alakul ki a sérülés helyén.
Hialuronsav: védelmi bástya
A tudomány számára e jelzett folyamat hasznos visszajelzés, mivel igazolhatja azt a tézist, hogy a hialuronsav komoly védelmi bástyát, támogatást jelent a bőr számára.
Főként az arcbőrben figyelhető meg az említett folyamat (napfényhatás és újrafeltöltés), ám idővel a hialuronsav képzése lassul – az arcbőr ráncosodni kezd, jobban, mint a test más bőrfelületei.
Borítókép: Canva
[caldera_form id=”CF6016c8ec2a484″]Ezt olvastad már?
