A mozgás és a zenehallgatás összefügghet? Bartha-Darabos Ivett egészségtréner ezt gyűjtötte össze nekünk.
Nem mindegy, mikor és milyen zenét hallgatsz!
A csapatsportoknál rendszeresen használnak zenét a csapattársak összehangolódásához, de bizonyítottan hasznos az edzés utáni alkalmazás is, ami segíti az ellazulást, ezen keresztül a regenerációt. Edzés alatt azonban több célt is szolgálhat.
A zenehallgatás nem minden esetben növeli a teljesítményt!
Általánosságban inkább a jobb hangulat elérése és fenntartása bizonyíthatóbb, mint maga a teljesítménynövekedés, mert a zene egyfajta figyelemelterelésként működik. A jobb hangulat azonban adhat lendületet, ritmusosabbá és dinamikusabbá teheti az edzést, és talán – ami a legfontosabb – kitolja a fáradási küszöböt. Hasznos még ritmikus ingerként is evezésnél, biciklizésnél és hasonló sportoknál, de futásnál kifejezetten kimutatható, hogy egy bizonyos szint felett már szívesebben figyelünk a testünk funkcióira, jelzéseire.
De mikor hallgassak zenét?
A kutatások szerint a zenehallgatás leginkább kis és közepes intenzitású edzéseknél tudja kifejteni hatását, kitolható vele a fáradási küszöb, illetve csökkenti az érzékelt terhelést, ami intenzívebb végrehajtást eredményez. Azonban csak a kifáradási küszöb 75%-áig működik, utána meredeken csökken a teljesítőképesség. Nagyon magas intenzitáson azonban a zenének semmilyen hatása nincs a terhelés érzékelésére!
Az edzetlen emberek nagyobb hasznot húznak a zenéből, függetlenül az edzés intenzitásától
A szabadidős tevékenységként sportolók sokkal intenzívebben reagálnak a zenei ingerekre, mint a professzionális társaik, bár pszichésen mindkét csoport pozitívabb állapotot él meg. Vannak ez alól is kivételek, például a triatlonistáknál 19,7%-os teljesítménynövekedést figyeltek meg, míg az erőemelésben nem emelkedett, bizonyos esetekben rontotta is az eredményt.
140 bpm felett nincs mérhető különbség!
Általános megfigyelés, hogy a zene gyorsuló ritmusával arányosan növekszik a pulzusszám, azonban ez a tendencia 140 bpm-nél megáll, nem képes tovább nőni. Így a stimulációs küszöböt itt meg is húzták. Megfigyelték, hogy gyakran alakul ki ritmikus szinkronizáció a zenehallgatóknál, ami egyenletes ritmusú zenénél fokozza a mozgás szabályosságát, a mozgási mintában kialakuló rések könnyebben áthidalhatók. Futók esetében elmondható, hogy a zenehallgatás az oxigénfelhasználást 1%-kal csökkenti, így gazdaságosabb a futás, és nagyjából 14%-kal késlelteti az önkéntes kifáradást.
