Amikor megpróbálsz olvasni mások érzelmeiből, akkor nem kizárólag az arckifejezésükre koncentrálsz. Számos információra támaszkodsz, beleértve a hangszínt, a testbeszédet és a kontextuális jelzéseket. A kísérletek arra utalnak, hogy azok az emberek, akik jobban képesek felismerni az arckifejezéseket, kedvesebbek és nagylelkűbbek. Azok a gyerekek, akiknek nehézséget okoz az érzelmek azonosítása az arcokon, nagyobb valószínűséggel lesznek kortársproblémáik és tanulási nehézségeik. Azok az óvodások, akik életkorukhoz képest gyenge arcolvasási készségekkel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel vesznek részt nyílt agressziós cselekedetekben.
És mi van, ha a gyermeked nagyon félénk? A kutatások azt sugallják, hogy a rossz érzelemfelismerés megnehezítheti a félénk gyerekek alkalmazkodását.
Miért van néhány gyereknek nagyobb problémája az arckifejezések olvasásával?
Sok oka van annak. Néha azért, mert nem fordítanak kellő figyelmet a vonatkozó jelzésekre. Lehet, hogy túlságosan impulzívak, vagy úgy találják, hogy a szemtől szembeni kommunikáció – különösen a szemkontaktus – kényelmetlen számukra. Neurológiai szinten az agyuk eltérően dolgozhatja fel az érzelmi jelzésekről beérkező információkat. Ezenkívül a gyerekek olyan elfogultságokkal is rendelkezhetnek, amelyek megváltoztatják érzelemfelismerő képességeiket. Érzékelhetik egy olyan érzelem jelenlétét, amely valójában nem létezik, vagy nem ismerik fel a megjelenített valódi érzelmet. Például az aggódó gyerekek hajlamosak lehetnek félreérthető vagy semleges arcokat félelmetesnek vagy ellenségesnek értelmezni. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az arckifejezések olvasásának megtanulása alapvetően nagy kihívást jelent. Az arckifejezések nagyon változatosak és kétértelműek is lehetnek. És ez trükkössé teheti a dolgokat.
Vegyük például azt a kihívást, hogy megpróbáljuk megállapítani, ha egy arc „dühösnek” tűnik. Nincs egyetlen dühös arckifejezés sem, amelyet minden ember felvesz minden dühöt kiváltó helyzetben. Felismerhetünk bizonyos sztereotip arcmozdulatokat a harag „klasszikus” jeleiként – a ráncos szemöldököt, az összehúzott ajkakat. Azonban az összes többi módot is figyelembe kell vennünk, amellyel az arcok közvetíthetik a haragot, például a tágra nyílt szemet, tátott szájat is.
A dolgokat még bonyolultabbá teszi, hogy az emberek hasonló arcmozdulatokkal nagyon különböző érzelmeket közvetíthetnek. Tehát az érzelmek nagy pontosságú azonosításához gyakran további információforrásokra és háttérismeretekre van szükségünk – nem csak az arckifejezésre.
Hány éves korban tudják a gyerekek olvasni az arckifejezéseket?
Erre a kérdésre nincs egyszerű válasz. Attól függ, hogy milyen érzelmeket kérünk a gyerekektől, hogy olvassanak, és mennyi kontextuális információt kapnak. Tudjuk, hogy a babák odafigyelnek az arckifejezésünkre, és már kis korukban különbséget tudnak tenni – mondjuk – a boldog mosoly és a dühös mogorvaság között. Ez nem jelenti azt, hogy megértik, hogy a mosoly boldogságot, a düh pedig haragot jelent. De ez azt sugallja, hogy a gyerekek már csecsemő korukban kezdik megtanulni az arckifejezéseket.
Arra is van bizonyíték, hogy a kisgyermekek együttérzéssel válaszolnak azokra az egyénekre, akik látszólag szorongóak. A 30 hónapos gyerekek pontosan tudják azonosítani az alapvető érzelmeket képviselő hangulatjeleket, és a 3 évesek képesek a boldog és dühös arckifejezéseket a megfelelő érzelmi állapotukhoz igazítani, és ezt az esetek 80%-ában helyesen teszik – mindaddig, amíg az arckifejezések elég intenzívek.
5-6 éves korukra sok gyerek nagyon nagy pontossággal képes azonosítani a „boldog” és a „dühös” arcokat. A tanulmányok azonban azt is megállapították, hogy a sztereotipikusan „szomorú” arcok pontos felismerése évekkel tovább tart. Bár a gyerekek 11 éves korukra általában elérik a felnőttekhez hasonló kompetenciát mindhárom érzelem (boldogság, harag és szomorúság) tekintetében, ez csak a nagyon intenzív vagy eltúlzott arckifejezésekre igaz. Amikor az emberek finomabb kifejezésekkel mutatják meg érzéseiket, a gyerekek sokkal kevésbé pontosak.
A lányok jobban olvasnak az arckifejezésekből, mint a fiúk?
A nemek közötti különbségek meglehetősen kicsinek tűnnek, a nők valamivel pontosabban azonosítják a boldogságot, a meglepetést, az undort és a haragot, de a vizsgálatok nem figyeltek meg nemi különbségeket a félelem vagy a szomorúság tekintetében.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek megértsék az arckifejezéseket?
A kutatások azt sugallják, hogy a szülők jelentős hatással lehetnek a kisgyermekek érzelemfelismerésének fejlődésére. Íme néhány, bizonyítékokon alapuló tipp.
1. Legyél „elgondolkodtató” szülő!
A tanulmányok szerint a gyerekek jobb „gondolatolvasási” készségeket fejlesztenek ki, ha pontos, érzékenyen beszélülnk nekik gondolatokról és érzésekről. Különösen akkor fejlesztenek ki a gyerekek jobb érzelemolvasási készségeket, amikor szüleik segítenek nekik megtalálni a megfelelő címkéket a megfigyelt érzelmekhez. A szülők abban is segíthetnek, hogy megvitatják bizonyos érzelmek okait és következményeit.
2. Kérd meg a gyerekeket, hogy fontolják meg az általános helyzetet és kontextust, és használják fel ezt az információt az arckifejezések értelmezésére!
Nem szabad elvárnunk a gyerekektől – különösen a kisgyermekektől –, hogy kizárólag az arcjelzésekre hagyatkozzanak. A kisgyermekek arra használhatják fel a helyzet megértését, hogy megértsék az arckifejezéseiket. Például ha látják, hogy valaki leejti a fagylalttölcsért, el tudják képzelni, mit érezne, ha ez történne velük.
3. Ne csak az arckifejezésekről beszélgess a gyerekekkel, hanem a testbeszéd egyéb formáiról is!
A gyerekek sokkal több dologra érzékenyek, mint egy személy arckifejezésére. Észreveszik a hangszínt, a testtartást és a gesztusokat is. Akár együtt olvasol egy történetet, akár a való életben figyelsz meg valakit, segíts a gyerekeknek kapcsolatot teremteni a különféle nonverbális jelek között.
4. További gyakorláshoz próbálj meg érzelemazonosító játékokat játszani!
A kutatók olyan képzési programokat dolgoztak ki, amelyekben arra kérik a gyerekeket, hogy gyakorolják az arckifejezések által ábrázolt érzelmek kategorizálását. Például készíthetünk otthon érzelemkártyákat fényképekből, újságokból kivágott képekből, de már kaphatók erre a célra készített társasjátékok, fejlesztőkártyát is. Ne feledd, hogy az arckifejezések sokszínűek, kétértelműek! Beszéljétek át a lehetséges verziókat, ami a gyermeknek eszébe jut a képről!
Forrás: Facial expressions for kids: Helping children read emotions and intentions