A jól társított, tartalmas reggeli 5-7 óráig eltelít, és segíti a vércukorszint egyensúlyát, fizikai-szellemi komfortérzés mellett. Reggeli előtt vagy után fontos az anyagcsere, ahol ez nem történik meg, napközben szintén besül a salak, számos káros anyag felszívódik a vastagbélből a máj felé, és megzavarja a közérzetet.
A felkelés után vizet vagy citromos vizet szoktunk inni, ha lehetséges, minél többet. A megivott víznek csak egy része szívódik fel, mert nagyon megemelné a keringő vérmennyiséget, a többit a vékonybél továbbítja, és a vastagbélbe kerül, aminek felbecsülhetetlen tisztító értéke van, egyben a vese sem jár rosszul.
A víz fontossága
A folyadékot követően 30-60 perccel tudunk reggelizni, addig a megivott víz előkészíti a felületeket a felszívódásra, eltávolítja az éjjel felrakodó, pangó anyagokat a nyálkahártyákról, és „mikrobiom-ébresztő” szerepe is van a hidratáció miatt.
A reggelre mélyzölddé váló és az epehólyagban besűrűsödő ún. hólyagepét hajtjuk, ennek eszközei a citrusok (különösen a héja, de a leve is), valamint a reggeliben található gyümölcssavak, korpafélék, olajos magvak és telítetlen zsiradékok (kolecisztokinin-termelés, KCK).
Állati zsírt reggelire?
Az a hír, miszerint állati zsírt kell enni reggel, mert csak az hajtja az epét, téves, sőt ma már az állati zsírok a legkevésbé epetisztítók a bennük lévő raktározott káros vegyületek és oxidált koleszterin miatt (emiatt szabadul fel az embernél is nem kevés kockázatos anyag a gyors és nem szakszerű fogyókúrák során).
Az epetisztító kúrák citrus-flavonoidokkal, extra szűz olajokkal (olíva) és máriatövismaggal (liszt, dara, tea, olaj) dolgoznak régtől fogva.
Gyümölcsök, teljes gabonák, aszalványok
Reggelire hasznos a gyümölcsök, teljes gabonák, aszalványok, olajos magvak adása. A gyümölcsök aránya legalább 50 százalék.
Aki a gyümölcsöt külön fogyasztja, ott a reggeli folyadék után kb. 20 perc múlva nyers vagy zöld turmix következhet, majd rá 30 percre a reggeli, addig a gyümölcsös turmix a gyomorból eltávozik. A többlépcsős reggeli egy hosszadalmasabb procedúra, de járható és hasznos lehet.
Nem javasolt reggelik
Nehéz sajtok, kolbászok, zsírok reggelire nem javasoltak, tömítik a beleket, a fehér liszt, a margarinos finom pékáruk, a kávé, a kakaó és a tehéntej sem szerencsés.
Állni hagyjuk a keményítőket
A gabonákat főzzük vagy sütjük, nem ajánlott nyersen enni (a Kolláth-diéta nem javasolt, inkább az eredeti Kellogg-modell). A keményítőket állni hagyjuk, így a szerkezetük átalakul, rezisztens vagy enzimeknek ellenálló formát öltenek (RS), ami terített asztal a jó kultúráknak, a rosszak alig érintik ezeket a láncokat.
Legjobb, ha a reggelre szánt főzött kásákat este elkészítjük pár perc alatt. Ez még kisgyermekek és idősek számára is igen előnyös.
Ezért fontos a folyadék evés után
A keményítők a szájüregben hasadni kezdenek, de inkább a láncvégek, nyilván nem lesznek belőlük egyszerű cukrok, az nem tenne jót a gyomornak (ott leáll a keményítőbontás). A vékonybélben ez a munka folytatódik, a láncok belül is szétválnak az enzimek (amilázok) hatására, és minden egyes szabaddá vált láncvég vizet vesz fel, ezért fontos a folyadék adása az evéseket követő 45-60 perc múlva, majd óránként, a következő étkezés előtti 30. percig.
Egy érdekesség: a rostok (tehát nem a keményítők) a vékonybél végső szakaszától bomlanak, valamint a vastagbélben a probiotikus törzsek által, ott is vízfelvétellel jár a láncok hasadása, ám ha nem ittunk eleget, a salak besül, és hiába ettünk rostokat, a bélflóra kiszárad, a hasznos baktériumok elpusztulnak és kiürülnek.
Egészséges kásák
A gyümölcsök szerepe itt említhető, mert pont annyi nedvességet tartalmaznak, amennyi a ballasztanyagok hasadási vízfelvételét fedezi. Az aszalványok és teljes kiőrlésű kenyereknél vagy az inulinnál más a helyzet.
A pépes, meleg kásákat hosszú távon kerüljük, mert „lustává teszik” a tápcsatornát, a vágható és rágható, kihűlt, szilárd, megdermedt formák egészségesebbek.
Rágásra ösztönző alapanyagok
A reklámokban látható, ahogy a pelyhekre bőséges tejet öntenek, majd úgy fogyasztja gyerek és felnőtt – ez hibás gyakorlat, mert nincs ún. mucinózus nyáltermelés (ez segítené a keményítők bontását).
Sokan granolákat szórnak a kására, ez támogatja a rágási kedvet. Szintén lehet dióféléket beleszórni akár egészben, ezek is rágásra ösztönöznek, az aszalványokkal együtt. Az apróra vágott diófélék darabosan juthatnak le a bélbe, velük óvatosan bánjunk, mindent szükséges alaposan pépesre őrölni a fogakkal.
Kásakisokos
A reggeliket nem csak zabpehelyből készítjük, egy határon túl ez is egyoldalú. Előnyös a köles- vagy a gesztenyés hajdinakása, a barna rizs és az árpagyöngy (akár kuktában, egészen puha lesz), a bulgur, a kukoricakása (prósza, málé), a chiamagpuding és a különböző pehelymixek.
A kásákhoz tehetünk magliszteket (tökmag, szezámmag, dió, kendermag, mák, lenmag, mandula, földimandula, kukoricacsíra-liszt), a kihűlt kásákhoz szőlőmag-, homoktövismag-, csipkebogyómaglisztet (proantocián-források-OPC, ezek igen erős antioxidánsok).
Szintén előnyös egyes rostanyagok kis mennyiségű használata (1 kiskanál): almarost, zabkorpa, cukorréparost, konyakliszt, ezeket érdemes a főzés előtt hozzáadni az ételhez, hogy tudjanak hidratálódni, és ne felejtsük el a napi megnövelt vízbevitelt.
Sós és édes
Lehet édes és sós a reggeli. Sós ízvilág esetén a felvágottak helyett zöldségpástétomokat adhatunk teljes gabonákkal és olajos magokkal nyers zöldség mellett.
Borítókép: Canva
Forrás: Tóth Gábor – Bio Gabi Food Science
[caldera_form id=”CF6016c8ec2a484″]Ezt olvastad már?
