web analytics
2023, 28 május, vasárnap
Nincs találat
Összes találat
Anyamagazin
  • RosszAnya
  • Anyakurtizán
  • AnyaSzolga
  • DoktorAnya
  • Anyatest
  • Anyavállalat
  • ZöldAnya
  • HősAnya
  • AnyaMenü
  • KultAnya
  • RosszAnya
  • Anyakurtizán
  • AnyaSzolga
  • DoktorAnya
  • Anyatest
  • Anyavállalat
  • ZöldAnya
  • HősAnya
  • AnyaMenü
  • KultAnya
Anyamagazin

Ételek a „szegénykonyhán” – így főztek nagyanyáink a háborúban

ANYA magazin Írta ANYA magazin
2023.04.08.
in AnyaMenü
Olvasási idő: 6 perc
Ételek a „szegénykonyhán” – így főztek nagyanyáink a háborúban

Ételek a „szegénykonyhán” – így főztek nagyanyáink a háborúban

Megosztás Facebookon
1 117

A háborús időkben mind a frontokon, mind a hátországban biztosítani kellett a megfelelő élelmiszer-ellátást, amit az állam tartott kézben, emellett felhívták a figyelmet az otthoni beosztásra.

A Budapesti Hírlap 1915. április 3-i számában (első világháború) a következőt írták:

„A gazdasági küzdelmet az asszonyoknak kell megvívni, nagy felelősségük teljes tudatában. Jó gazdálkodással, lelkiismeretes takarékossággal kell sáfárkodniuk a háztartásuk kis körén belül, mert a konyhapénz, az éléskamra készlete egy hányada a nemzet vagyoni értékének, mely sok százezer konyhán sok százmilliós értékké növekszik, s képességet ad a kitartásra.”

A takarékosságra való felhívás mellett könyveket adtak ki az olcsó főzési praktikákról, a hústalan étkezésről vagy a befőzésről. Egyes húsfélék árait pedig maximálták, később bevezették a jegyrendszert. Sajnos megjelent a háborús élelmiszer-hamisítás is.

háborús idők, élelmiszer-ellátás, háztartásvezetés, olcsó főzés, növényi étrend, hagyományos magyar konyha, hagyományos magyar konyha
Forrás: Filléres főzés és hustalan napok 150 ételreceptje. 100 aranytanács anyák, háziasszonyok, gazdálkodók részére. Összeállította és kiadja: Madár Imréné. Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat R.-T. Könyvnyomdája

Így takarékoskodtak

Hazánkban a bab, a tök, a káposzta, a búzaliszt és -dara, a burgonya, a kukorica (-liszt és -dara), a zab, a köles, az árpa, a zsír és a töpörtyű, a szalonna és az olcsó kolbász volt elérhető. Az állatok legtöbb részét felhasználták (belsőségek) a kolbászok készítésére, erre utal az „olcsó” jelző, nyilván ez nem volt egészséges, de része volt a takarékosságnak.

Az emberek kijártak az erdőkbe az esőzések után gombát szedni, máskor erdei gyümölcsök után kutattak, és az ebben jártasak tanították a vadon termő zöld növények (csalán, pitypang, martilapu, lucernafű, paraj) szedését, sőt termesztését.

Többet ért a pálinka, mint a kenyér

Érdemes leírni, hogy a növényi táplálkozás révén sok olyan ember egészségi állapota javult a hátországban, akik korábban kevés rostos alapanyagot vagy sok húst, zsírt fogyasztottak (kivéve a kifejezetten éhezéses időszakokat).

A magyarok jelentős része egyébként a nehéz időkben a gyümölcscefréből titokban pálinkát főzött és elásta a földbe (be kellett volna szolgáltatni), majd ezt értékesítette a katonáknak, cserébe némi élelmiszerért. Szomorú, de a fronton a pálinka többet ért, mint a kenyér.

Ez is érdekelhet

Gyorsan valamit: pofonegyszerű sajttorta

Epres finomságok, amikért érdemes bűnbe esni

5 házi chips, amiért még este is beléphetsz a spájzba

„Császáros” szavak

A császárszemle és császárszalonna szavunk a Monarchia idejéből származik: az uralkodó (I. Ferenc József) komoly propagandát folytatott az első világháborúban annak érdekében, hogy a fronton harcoló katonák fő élelmiszer-ellátójaként jelenjen meg, és ezt sose felejtse el a nép.

Néhány évtizeddel később a német vezérről elhíresült hitlerszalonna is hasonló célt szolgált, a Don-kanyarban ez jelentette a fő élelmiszert, már akinek jutott. A romló élelmiszerhelyzet miatt a német mérnököket megbízták egy jól tárolható, lehetőleg édes, magasabb tápértékű élelmiszer tömeges előállításával.

Hitlerszalonna a keleti frontokra

A hitlerszalonna (ma sütésálló lekvár) akkoriban tökből, cukorból, zselatinból vagy keményítőből készült tartósítószerekkel és aromákkal, egyfajta gyümölcssajtra emlékeztető küllemmel (talán kevés gyümölcslé, vitamin hozzáadásával, nincs sok adat róla). Ezt küldték ki a keleti frontokra is tonnaszámra a szélsőséges éhezést megélő és fagyoskodó katonáknak, de a hátországban is jelen volt a korábban említett propagandacéllal.

Megjegyzés: egy korábbi háború idején alkották meg az első szintetikus margarinokat is a vegyészek, mivel a frontokon kifogyott a vaj, később ezt az egészségbiznisz szolgálatába állították, busás nyereség mellett (az ártalmas transzzsírok miatt utólag elmaradt a nyilvános bocsánatkérés a világ lakosaitól, a multik „némán” átálltak a jobb margarinokra).

háborús idők, élelmiszer-ellátás, háztartásvezetés, olcsó főzés, növényi étrend, hagyományos magyar konyha, hagyományos magyar konyha
Kép: Fortepan / Konok Tamás id.

Az élesztők értéke

A magyar (ideértve az erdélyit is) szegénykonyha felismerte az élesztők kiemelkedő értékét, és ráálltak a háziasszonyok az élesztőpástétomok készítésére, ettől a gyerekek, fiatalok jól fejlődtek szellemileg-fizikailag. Egy-egy diófa komoly értéknek számított, a mozsárban tört diót mértéktartóan az ételekhez keverték.

Ételek savanyított káposztából

A főételek gyakran készültek savanyított káposztából, ilyen volt az aratóleves is: a káposzta mellett hagymát, házi tarhonyát és fűszereket használtak, esetleg olcsó füstölt árukat is, és kevés tejföllel behabarták, mellé kenyeret ettek.

Az ún. suhantott leves zsírral vagy szalonnával, hagymával, paprikával, házi kukoricatarhonyával készült, emellett népszerű volt a rántott leves, amit pirított kenyérkockával fogyasztottak. A kukoricadarát kevés búzaliszttel együtt alkalmazták tészták, tarhonya készítéséhez.

A hajdúkáposztához szintén savanyú káposztát hagymával dinszteltek, majd főtt kölessel rétegezték, tejfölt tettek a tetejére, és megsütötték, igen táplálónak bizonyult.

Alapvető ételek

Gyakori étel volt a tökpaprikás: hagymát dinszteltek, majd pirospaprika és a lesózott tök került rá (levével együtt), végül lisztes habarást kapott, egész sűrű étel volt, lé nélkül.
Alapvető „háborús étel” volt a burgonyás lepény is, a tortát sokan babból és lisztből sütötték sütőporral, a jól elkészített babtortát a gyerekek is szerették.
Ünnepekkor az édes tejben főtt búzadarát hagyták kihűlni, majd megformázták, kirántották és kisütötték ropogósra – kedvelt filléres desszert volt.
„Kávét” árpából készítettek, amit megpörköltek, a végén cukrot tettek hozzá és karamellizálták, ez is sokak kedvence volt.

háborús idők, élelmiszer-ellátás, háztartásvezetés, olcsó főzés, növényi étrend, hagyományos magyar konyha, hagyományos magyar konyha
Kép: Fortepan/Fortepan

Csicsóka, a csodanövény

A feljegyzések szerint sok francia családot mentett meg az éhhaláltól a második világháború végén – az élelmiszerkészletek teljes kimerülésekor – a fagyott földben talált csicsóka (ez a gumó bírja a fagyot, sőt megédesedik ilyenkor), ezért erre a növényre emiatt is csodaként tekintenek.

Az orosz frontokon a homoktövist préselték és a levét itták a katonák, ez a fekélyeket gyógyította (a katonák jelentős része az éhgyomorra ivott vodkától fekélyben szenvedett, nem kevés volt a gyomorvérzés). A homoktövis húsolaját ma már a tudomány ismeri és alkalmazza gyomorvédelemre, refluxra mint természetes védőanyagot.
Japánban még a háborús időkben is fehér rizst ettek a szegény néptömegek (ez máig érthetetlen a szakmában), a miszoleves, ritkán a halak, algák adása emellett némi tápanyagot jelentett, de súlyosak voltak a gyermekkori hiányállapotok.

Az amerikai megszálláskor a japánokat fehér liszttel és tejporral látták el, amellyel a tápláltsági állapotot próbálták javítani – nyilván nem volt ez szakszerű megoldás, mivel a fehér liszt hasonló a fehér rizshez (vagy rosszabb), a tehéntejre pedig a japánok döntő része érzékeny.

Borítófotó: Fortepan / Lissák Tivadar

Írj a szerzőnek!

Ezt olvastad már?

Változókor: a 49. évtől sérülékenyebb a női szervezet

 

Kapcsolódó Cikkek

Gyorsan valamit: pofonegyszerű sajttorta
AnyaMenü

Gyorsan valamit: pofonegyszerű sajttorta

Írta ANYA magazin
2023.05.26.
Epres finomságok, amikért érdemes bűnbe esni
AnyaMenü

Epres finomságok, amikért érdemes bűnbe esni

Írta ANYA magazin
2023.05.02.
5 házi chips, amiért még este is beléphetsz a spájzba
AnyaMenü

5 házi chips, amiért még este is beléphetsz a spájzba

Írta ANYA magazin
2023.04.25.
Továbbiak

Üdv

Jelenleg 7 ember olvassa a cikkeinket veled együtt.

Szerzőink

Kattints ide, és ismerd meg rendszeresen publikáló szerzőinket...

Cikkértesítő - kérd te is!

Témáink

  • RosszAnya
  • Anyakurtizán
  • AnyaSzolga
  • DoktorAnya
  • Anyatest
  • Anyavállalat
  • ZöldAnya
  • HősAnya
  • AnyaMenü
  • KultAnya

Keress rá

Nincs találat
Összes találat

Hallgasd az AnyaMagazint a Spotify-on is!

Spotify podcast Kattints a Podcast hallgatásához!

Sorozatunk

Ki fog engem szeretni, ha a gyerekek megnőnek?
Család a dombon

Ki fog engem szeretni, ha a gyerekek megnőnek?

2022.11.20.
Soha nem lesz már kisbabám?
Család a dombon

Soha nem lesz már kisbabám?

2022.11.12.
A nagy döntés
Család a dombon

A nagy döntés

2022.11.07.

Közösség

Anyamagazin

Örökbe Fogadok Egy Ovit

A HŐSANYA rovat jószolgálati tevékenységével most Te is lehetsz egy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvoda örökbefogadója. Tudj meg többet erről a kezdeményezésről!

Tovább »

Hirdetés

Partnereink

szövegírót keresek

örökbe fogadok egy ovit

ANYAmagazin

Kiadó: Barát Hella (székhelye: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 40.)
Kiadásért felelős személy: Barát Hella
Szerkesztésért felelős személy:
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Email: hello@anyamagazin.hu
Telefon: +36 30-961-1570

  • Adatvédelmi tájékoztató
  • Hirdetési lehetőségek

ANYAmagazin © 2022

Nincs találat
Összes találat
  • AnyaSzolga
  • RosszAnya
  • Anyatest
  • HősAnya
  • DoktorAnya
  • KultAnya
  • Anyavállalat
  • ZöldAnya
  • Anyakurtizán
  • AnyaMenü

ANYAmagazin © 2022