Hamarosan ötfősre bővül a Czutor-család! A Belmondo frontembere és felesége, Zsanett tavaszra várja a harmadik közös gyermekét, akiről már nemcsak azt tudni, hogy mi lesz a neve, hanem azt is, hogy miatta miért kell majd felkelnie az apukájának éjszaka. Czutor-Kilián Zsanett kendőzetlen őszinteséggel mesélt az Anyamagazinnak a várandósságáról és néhány családi titkot is elárult.
Névjegy
A 31 éves Czutor-Kilián Zsanett tíz évvel ezelőtt egy veszprémi Belmondo koncerten ismerte meg az akkor már háromgyermekes zenészt, akinek ő tette a kezére a belépő karszalagot. A kapcsolatukból aztán házasság lett: kilenc éve megszületett az első gyermekük, Simon, négy évvel később pedig Miksa. A házaspár együtt már több műsorban is feltűnt, kedvelt szereplői voltak például a Nyerő Párosnak, de láthattuk őket az Életünk történetében is. Jelenleg közös családi formációjukkal, a Czutorok akusztikkal is találkozhat a közönség.
Anyamagazin: Hogy vagy?
Czutor-Kilián Zsanett: Úgy általánosságban? Zajlik az élet. Egy lakásfelújításon vagyunk túl, és persze örülök, hogy elkezdődött a pandémia után újra az élet. Egyébként, köszönöm, jól vagyok, bár néha reggelente gyötör egy kis rosszullét.
A: De most már túl vagy az első trimeszteren.
Cz-K. Zs.: Igen, már 13 hetes a pocaklakóm.
A: Tudjátok már, hogy fiatok vagy lányotok lesz?
Cz-K. Zs.: Még nem tudjuk a nemét, nem csináltattunk olyan genetikai tesztet, amiből kiderülhet, hogy fiú-e vagy lány. Bár nagyon sok minden más most, mint az első két terhességemnél, és egyébként azok is különbözők voltak. Miksa, a leendő középső gyerekem, a 28. hétig lány volt, úgyhogy nem nagyon hiszek azóta az ultrahangnak. Két egészséges gyerek után nagyon fontos, hogy ő is egészséges legyen, tényleg ez az elsődleges szempont. Barátkozom a gondolattal. Én egyébként olyan típus vagyok, hogy a rosszra készítem fel magam: hogyha az történik, ne legyen akkora csalódás, mintha csak a nagyon vágyott jóba élném bele magam. Most az idézőjeles rosszra készülök: mi van, ha négy pasival kell együtt élnem?! Bár az sem rossz, tök vagány dolog, ha három fiad van.
A: Akkor a szíved mélyén mégiscsak vágysz egy kislányra…
Cz-K. Zs.: Nagyon bírnánk egy kiscsajt, pedig világéletemben két fiút szerettem volna, ami meg is valósult: Simon 9, Miksa pedig 5 éves. Sosem voltam csajos, nem szerettem a csajos dolgokat, mindig fiús dolgokkal játszottam, de aztán ez megváltozott. Egy évvel ezelőtt jött egy kattanásom, hogy mindjárt kirepülnek a fiúk, én meg egyedül maradok, mit fogok majd csinálni. Úgy éreztem, egy kislánnyal még teljesebb lehetne a család.
A: Mit szólt ehhez a férjed?
Cz-K. Zs.: Megbeszéltem vele, hogy szeretnék még szülni egy gyereket, aki a férjemnek egyébként már a hatodik lesz (Czutor Zoltán első házasságából három gyermek született, Levente, Szonja és Győző – a szerk.). Voltak olyan betervezett dolgok – mint a lakásfelújítás és az ezzel járó költözés –, amiken szerettünk volna túlesni. A kisbaba szerencsére megvárta a stresszes időszakok végét.
A: Akkor minden a tervek szerint alakult.
Cz-K. Zs.: Tulajdonképpen igen. Azt azért bevallom, hogy miután én mindenáron lányt szerettem volna, volt egy erős próbálkozásom, elolvastam mindent és megvilágosodtam, hogy lehet lányt csinálni. Ebbe belerántottam szegény férjemet is, aki ettől totál kiborult, hogy elég nehéz programozottan szexelni. Jól lecseszett, hogy ebben nem lesz a partnerem, neki öt gyereke van, egyiknél sem volt ilyen hülyeség, úgyhogy álljunk le. Ahogy elengedtük, egyből összejött a baba. Nyár közepén érkezett hozzánk.
A: Vannak már neveitek?
Cz-K. Zs.: Ha lány, akkor Franciska, ha fiú, akkor Alfréd lesz.
A: És hogy derült ki, hogy terhes vagy?
Cz-K. Zs.: Miután már készültünk a kisbabára, az ovulációtól a menstruáció időszakáig nagyon odafigyeltem, nem ittam alkoholt, ha viszont megjött a menzeszem, akkor pár napig egy kicsit lazábban vettük a hétköznapokat. Egy szombaton kellett volna megjönnie, és pénteken este lett volna egy kis kiruccanás. Á, mondom, pisilek egy tesztet. Nyilván tele volt a lakás teszttel, mert mindenáron akartam tudni, hogy mikor esek teherbe. Kíváncsi voltam, hogy este vajon ihatok-e, aztán ott volt a két csík.
A: Hogy osztottad meg Zolival az örömhírt?
Cz-K. Zs.: Zoli még aludt, amikor megtudtam, úgyhogy lefotóztam és átküldtem neki Messengeren. Ugye a modern világ! Miután sosem nézi az üzeneteket, figyelmeztetnem kellett, hogy kapott tőlem valamit. Megnézte, és nagyon boldog volt. Olyan elsírom magam, olyan hű, de nagy örömöt nem láttam rajta, de egyik gyereknél sem. Ő igazából akkor válik apukává, amikor már lehet foglalkozni egy gyerekkel.
A: Milyen apa a férjed?
Cz-K. Zs.: Nagyon jó. Nem tudom, milyen volt az első három gyerekénél, de amióta velem van és a mi gyerekeinket neveli, azt látom, hogy sokat fejlődött. Van kedve kimozdulni velük, programokat csinálni. Zoli mindig egy kicsit tudományosabb oldalról közelíti meg a dolgokat, ami, nem biztos, hogy 4-5 éves korban leköti a gyereket. Gyakorlatilag azt adja tovább, amit ő is kapott az apukájától. Fél attól, hogy mi van, ha éjszakázni kell, közben pedig annyira ügyes gyereknyugtató, így ha másért nem, azért fel fogom kelteni, hogy nyugtassa meg a babát, ha sír. Nagyon jó fej, sokszor mennek együtt focizni a gyerekekkel. Régebben én is mindig mentem vele, nehogy lemaradjak a gyerek első szaváról meg lépéséről, vagy arról, amikor először belerúg a labdába. Most már könnyebben el tudom engedni őket anélkül, hogy velük tartanék, így jut nekem is egy kis énidő.
A: A fiúk tudják már, hogy kistestvérük lesz?
Cz-K. Zs.: Igen, tudják. Megvártuk a 12 hetet – egy kicsit a babona miatt is – és a genetikai vizsgálat eredményét. De a srácok már egy éve hajtogatják, hogy örülnének egy kistesónak vagy egy kutyának. Miksa kisfiút, Simon kislányt szeretne, így valamelyikük biztos nagyon fog örülni. Nagyon cukik, sokat kérdeznek. Amikor Simon megtudta, hogy jön Miksa, 3 éves volt. Sok dologgal képben volt már, de még nem fogta fel úgy, mint most, 9 évesen. Mindig beszélnek a hasamhoz, puszilgatják, ölelgetik. Nagyon várják, és totál ki vannak borulva, hogy van még 6 hónap. Nagyon figyelmesek, nem engedik, hogy cipeljek, meg mondják egymásnak, hogy anya ne legyen mérges, mert az nem jó a kisbabának. Ha ezt tudom, akkor mindig terhes akarok lenni, annyira jó fejek. Nyilván elővettem ezt a kártyát, hogy anyára most oda kell figyelni, úgyhogy „ne húzzatok fel idegileg”.
A: Milyen a mostani terhességed?
Cz-K. Zs.: Nem úgy kezdtem a terhességet, ahogy megálmodtam, hanem egy kicsivel többel. A két srác után eléggé meghíztam, és császármetszéseim voltak, amik után nehéz volt a mozgás. Három évvel ezelőtt viszont megismerkedtem egy módszerrel, így mentori segítséggel 8 hét alatt 12 kilót fogytam. Az akkori mentorom nagyon jó barátom lett és a főnököm, így én is mentorrá váltam. Több mint két éve én is segítek azoknak, akik fogyni szeretnének, és hogy példát is mutassak, próbáltam mindig odafigyelni az étkezésemre meg arra, hogy csinos maradjak. Aztán jött egy-két forgatás és a pandémia, ami miatt itthon voltunk, így többször nyitottunk ki egy üveg bort, mint kellett volna. A stressztől kúszogattak fel a kilók. Aztán a terhesség első három hónapjában sajnos nem is tudtam odafigyelni arra, hogy mit és hogy eszem. Iszonyatosan fáradékony voltam, és gyakorlatilag, mint egy csecsemőnek, háromóránként kellett ennem. Természetesen szénhidrátot, mert az csillapította a hányingeremet. Sok mindent végigpróbáltam, de semmi nem jött be, úgyhogy hagytam, majd utána szépen visszaformálódom.
A: Vannak olyan ételek, amiket nagyon kívánsz?
Cz-K. Zs.: Érdekes, mert Siminél csak a savanyú dolgokat kívántam – a klasszikus kovászos uborka dolog meg a savanyúkáposzta. Miksánál csak a túró meg a tejföl ment, a paprikát és a paradicsomot egyáltalán nem tudtam enni. Ennél a terhességnél viszont kifejezetten vágyom a paradicsomos ízekre, rengeteg szőlőt és barackot eszem, és nagyon sok édességet kívánok. A hústól meg néha undorodom. Csináltam többféle kutatást is, néztem mindenféle nevetséges oldalakat, hogy kinek mi volt a jellemző kedvence a terhessége alatt, így ez a jel is arra utal, hogy kislány lesz. Ilyenkor nehéz eldönteni, hogy most annyira vágyom rá, hogy így alakítom a fejemben a vágyakozást és az étkezést, vagy tényleg ezt kívánom-e.
A: Meddig szeretnél dolgozni?
Cz-K. Zs.: Nyáron indult be a családi Czutorok akusztik formációnk, most szombaton is lesz egy koncertünk Veszprémben, a szülővárosomban. Amíg tudjuk, csináljuk, főleg, hogy már megvoltak a nagy vizsgálatok. Eddig sem volt bajom, de most nyugodtam meg igazán, hogy rendben van a kisbaba is. Nagyon szeretem, ahogyan a másik munkámat is, amit szintén addig csinálok, amíg van hozzá energiám. Ha megérkezik a bébi, és elkezdődik a fészekrakó időszak, akkor már csak magunkra fókuszálok.
A: Mit csinálsz az énidődben?
Cz-K. Zs.: Én úgy szeretem a családunkat, hogy csak velük szeretek lenni. Egyébként nagyon ritkán van olyan, hogy énidő, de nekem egy körömlakkozás vagy egy kozmetikus is az. Imádok festeni is, amire most tényleg nincs időm, ezt majd valahogy szeretném visszahozni az életembe. Korábban a sport is kikapcsolódás volt, de mostanában nem mozgok sokat, mert sokkal jobban féltem ezt a terhességet, mint az első kettőt. Én 22 évesen szültem az elsőt, 26 évesen a másodikat, most év végén 32 éves leszek, és bár azt gondolná az ember, hogy már rutinos vagyok, most kezdtem el paramami lenni. Ha bármi szúrás van, már hívom az orvost. Félek attól, hogy hogy bírja el a régi császáros hegem ezt a terhességet, minden hülyeség eszembe jut, pedig nem is olvasok a neten semmit.
Az anyamagazin.hu-n közzétett cikkek és képek szerzői jogi védelem alatt állnak, azok kizárólag a kiadó írásbeli engedélyével használhatók fel, többszörözhetőek a nyilvánosság felé. A cikkek szemlézése (rövid kivonat készítése) a forrás megjelölésével és az eredeti linkre való hivatkozással, a képek átvétele nélkül megengedett. Az átvétel során az Anyamagazin nevét és az írásra mutató linket a cikk elején, jól látható formában kell elhelyezni.
Kattints a Podcast hallgatásához!
