Júniusban ballagásra vagy hivatalos, de fogalmad sincs, hogy mit adj a ballagónak? Vagy inkább hogy mennyit? Anyukákat kérdeztünk meg erről, hogy mi is a szokás mostanában, ők hogyan készülnek.
Az ajándékozás lehet-e verseny?
Ajándékainkkal is egymással rivalizálunk, és kötelességünknek érezzük, hogy viszonozzuk azokat – írja Marcel Mauss francia szociológus tanulmányában. Minden társadalomban, mindenkor különféle rituálék kísérik az ajándékok, avagy szolgáltatások és ellenszolgáltatások cseréjét. Legyen szó egy látogatásról, szülinapról vagy ez esetben a ballagásról mint rituálé, készülünk ajándékkal. A ballagás egy fontos mérföldkő a gyerekek életében, és ezt a mérföldkövet családonként másként éljük/ünnepeljük meg. Van, aki a családi szokásokat folytatja, van, aki azt szeretné megadni a gyerekének, amit ő nem kapott meg az általános iskolai búcsúkor. Néhány gyermek roskadozik a virágcsokroktól, mások az osztályonkénti egy szál virágot szorítják. Olykor kézenfekvő, hogy pénzt adjunk az egyszerűség kedvéért, de van, akinek fontos, hogy személyes legyen az ajándék.

Anyukák tippjei a ballagásra
„Én fülbevalót kaptam, olyat, amilyet én szerettem volna. Aztán 20 év után elhagytam a felét. Sok virágot is kaptam.”
„Nem leszek népszerű. Az én világomban önmagában a ballagás az ünnep és az ajándék. A sok virág, a rokonság, barátok mint nézők. A csokorban »elrejtett« levél, ami a ballagónak szól az egyedi jókívánságokról. És fontos, hogy készüljön fénykép, ami elérhető. Mert a 650 millió, számítógépen vagy telefonon őrzött fénykép között megbújik az az egy valódi emlék. Egy kis alakú keretben lévő kép sokat tesz hozzá a mindennapokhoz. A ballagás utáni közös (éttermi vagy kerti partis) ebéd tovább emeli a nap fényét. De szerintem ezzel már érezhető, hogy lezárult egy korszak, amit sikeresen »végigdolgozott« a gyerek. De hát ez volt a feladata, amit mi, a szülők legalább ugyanannyi felelősséggel végig támogattunk.”
„Tőlünk egy Pandora karkötőt kap, mert ezer éve szeretne, és sok osztálytársának, edzőtársának már van, régóta vágyakozik rá. De nagyon figyel az összhangra mindennap a kiegészítőkkel, így ő ezeket értékeli. Illetve készítünk egy albumot, aminek első momentuma az első osztályos évnyitó egészen a 8 évet átölelve, és persze könyvet.”
„Mi nem azért ünneplünk és ajándékozunk, mert elvégezte, hiszen valóban ez a »dolga«, hanem inkább azért, hogy együtt legyen a család, ez is egy szuper emlék legyen, amíg ezt megtehetjük így közösen.”
„A legnagyobb nyolcadikban laptopot kapott – akkor még nem osztogatták, és a gimire szükség volt rá.”
„12. végén nem kapott semmit. Nem kért. Azért egy kis pénzzel megtámogatta a rokonság a következő, félönálló élethez és a nyárra. Kerti partival ünnepeltük, hogy sikeresen abszolválta a 12 évet.”
„A fiam a nyolcadikos ballagásra telefont kap.”
„Nálunk családi hagyomány az arany ékszer, ez az első befektetése, a lányom gyűrűt kap. Én anno a középiskolai ballagásomra egy arany nyakláncot kaptam medállal a nagyszüleimtől és a nagynénémtől közösen – azóta is megvan.”

„Pénzt.”
„Nekünk a nagyobb nyolcosztályos gimibe jár, így majd csak 18 éves korában lesz ez téma. Én is az élményekben hiszek, és utálom a haszontalan tárgyakat (plüss), így utazásra gondolok, ami egy életre szóló emlék lehet neki. Nem a világ másik végére, olyan helyre, ami sokat jelenthet neki, egyelőre Olaszországba szerelmes, de ez meg változhat addig. Beszéltünk már az Interrail jegyről, amivel beutazhatja Európát baráttal vagy barátnővel, de a fesztiválbelépő is nagyon klassz és életkorhoz illő ötlet. Az ok a mérföldkő megünneplése, egy életszakasz lezárása.”
„Én az élményben hiszek, ami lehet kicsi vagy nagy, de emlékezetes legyen, és olyan, amit ő szeretne. Sokszor a pénz a kézenfekvő, főleg, ha gyűjt valamire, de utána fogalma sincs, mire használta, nem marad emlék. Ezt családilag is össze lehet dobni, mi évek óta ezt csináljuk, nekünk bejött.”
„Szerintem jó a mérföldköveknél megállni, és értékelni, amit elértünk. Ezt nem baj, ha megtanítjuk nekik. Nem az ajándék mértéke a lényeg szerintem, hanem az odafigyelés a másikra. Nekem ezek ünnepek.”

„Mi tartottunk egy családi ebédet, étteremben, ennyi volt a nyolcadikos ballagási ajándék a gyermeknek. Érettségire szűk családi ebédet tartottunk, és egy új telefont kapott, amit ő választott.”
„Nyolcadikban egy gamer monitort kapott a családtól, ahhoz a PC-hez, amire ő gyűjtötte össze a pénzt, és amit ő vett meg. Nem kért egyébként semmit. Persze kapott aznap öröklufit meg fiús csokrot, és a családdal is volt egy közös ebéd, de ennyi. Érettségire valami személyre szólót tervezek, de egyelőre még nem tudom, pontosan mi is lesz ez, sok függ attól, akkor majd mi lesz a helyzet (akar-e valamit, mi érdekli majd, lesz-e tartós kapcsolata, stb.).”
„Szuper karórát kap.”
„Nálunk a nagyszülőktől arany ékszert kap, ők tradicionálisan ragaszkodnak ehhez. A lányom választja ki, így biztos, hogy tetszik neki, és érték is lesz.”
„A nyolcadik elvégzése nem érdem, hanem alap, emiatt nem gondolnám, hogy jutalmazni kéne a gyereket. Aki 6 vagy 8 osztályos gimibe jár, neki nincs nyolcadikos ballagása, így furának tartom például két gyerek esetén, ha az egyik nyolcadikban ballag, ezért ajándékot kap, míg a másik 8 osztályos gimibe jár, ő nem ballag el az általános iskolából, nyilván ajándékot sem kap. Egy-egy korszak lezártát meg lehet ünnepelni ajándék pénz vagy ajándéktárgy nélkül is. Én például alig vártam, hogy hazamenjen a rokonság, végre leléphessek bandázni a haverokkal. Jópofizni kellett a rokonokkal, mivel ajándékot hoztak, hát kaptam egy giccses ágynemű-garnitúrát meg egy matyó hímzéses fehér blúzt. Szó, ami szó, emlékezetes ajándékokat kaptam. Az én gyerekeim elballagtak különösebb ajándék nélkül, nem kellett jópofizniuk rokonokkal, ők döntötték el a középiskolai ballagásukat egy közös ebéddel egybekötve, kivel szeretnék megünnepelni, azt követően pedig megpattantak a barátaikkal bulizni.”





