Sok szülő már most azon aggódik, hogy karácsonykor hatalmas mennyiségű új játék érkezik majd a házba, aminek csupán töredékével fognak játszani a gyermekek. Cikkünkben B. Szirtes Dóra, ÖsztönAnyu árulja el, hogyan lehet megelőzni az ajándékdömpinget, és miként tudjuk felkészíteni a gyermekek szobáját az új játékok érkezésére.
Tudatosság és a gyermek igényeinek felmérése
„Sokan már ott elcsúsznak az ajándékok terén, hogy szeptemberben elkezdik megvásárolni a karácsonyi ajándékokat, így egyrészt újabb és újabb meglepetéseket találnak az ünnepig, másrészt végül olyan játékok is a fa alá kerülnek, amik a gyermek számára már nem izgalmasak, hiszen nem az aktuális vágyaikat, érdeklődési körüket tükrözik, vagy egyszerűen feleslegesek, mert van belőlük több hasonló” – kezdi B. Szirtes Dóra, Montessori-pedagógus, majd hozzáteszi: sokszor megesik, hogy ezt felismerve azzal próbálunk „javítani” a sokajándék-helyzeten, hogy eldugunk belőle néhányat, hogy aztán év közben, húsvétra vagy születésnap alkalmából átadjuk.
A pedagógus szerint ez azonban szintén nem célravezető, ugyanis ekkor már nem fogja lekötni a figyelmét az a játék, amire karácsony tájékán vágyott volna, és amivel az akkori fejlettségi szintjének és érdeklődésének megfelelően elmélyülten játszani tudott volna.
A legfontosabb a tudatosság
ÖsztönAnyu szerint a kulcs a tudatosságban rejlik, ami érinti a játékválasztás szempontját és a mértékletességet.
„Ha a játéksokk megelőzéséről beszélünk, a legfontosabb, hogy a gyermek aktuális igényeit vegyük figyelembe. Tudatosan keressük azt a játékot, amire karácsonyt megelőzően láthatóan igénye van, s ne a reklámok vagy a média hatására válasszunk. A kézzel készült, saját készítésű ajándékok a gyermek számára is értékesebbek. Ha tehetjük, készítsünk magunk, vagy válasszunk hazai kézműves terméket” – tanácsolja B. Szirtes Dóra.
A választás és a tervek előtt beszélgessünk gyermekünkkel, kérdezzük meg, mi az, aminek örülne, mi érdekli, és figyeljük meg, mi az, amivel aktuálisan játszik. Egy-másfél hónapnál távolabbi időben azonban nem érdemes gondolkodni, mert a gyermekeknek gyorsan változik az igénye, az érdeklődési köre.
Ötletek a játékválasztáshoz
Amikor játékot választunk, tegyük fel a kérdést magunknak, hogy valóban szüksége van-e rá, vagy én vágyom-e rá, mert esetleg nem kaptam meg gyerekként. Gyerekkori emlékeink gyakran bekapcsolnak ebben az időszakban. Emellett fontos azt is figyelembe venni, hogy a gyermek aktuálisan milyen érzékeny periódusban van. Ha a mindennapos játékában szívesen babrál apró elemekkel, akkor kirakósnak, építőkockának fog örülni. Ha azt látjuk, hogy éppen mozgásfejlődésben van, bátran lehet vásárolni neki azt segítő ajándékokat.
Ám van valami, amit a Montessori-pedagógus egyáltalán nem ajánl.
„Hatéves kor alatt ne adjunk élményt ajándékba, csak akkor, ha az »azonnal« teljesül, vagy ha adunk mellé kézzelfogható ajándékot is. Vásárolhatunk jegyet egy bábelőadásra, ha az a boríték kibontását követően rövid időn belül kezdődik – például délelőtt, ezért el is kezdhetünk készülődni az induláshoz. Ebben az életkorban még nem tudja összekapcsolni ilyen tág időintervallumban az ajándék érzetét, s az élményt megélni később, önálló programként, ezért csalódottságot érezhet” – mutat rá B. Szirtes Dóra.
Ajándéklista vs. szeretetnyelv
Gyakran a tágabb család ajándékozási szokásai nehezítik az ünnepi időszakot. Ám vannak olyan praktikák, amelyekkel a családtagok is rávehetők arra, hogy kevesebb, célzottan megválasztott játékot vásároljanak a gyermeknek még akkor is, ha az ő szeretetnyelvük az ajándékozásban mutatkozik meg.
„Ha direkt módon közöljük a családtagokkal az elvárásainkat a karácsonyi vásárlással kapcsolatban, könnyen dacba ütközhetünk. Éppen ezért első dolgunk megfigyelni és megfogalmazni magunknak, kinek mi a szeretetnyelve, s ezt tartsuk is tiszteletben. Fogalmazzunk asszertíven, a gyermeket a középpontba helyezve (nem én kérem, a gyermeknek ez a vágya), az esetleges ajándéklistára tekintsenek inspirációként, kiindulópontként” – tanácsolja ÖsztönAnyu.
A pedagógus szerint bátran mondjuk el a családtagoknak, hogy beszélgettünk a gyermekkel, ezek az ő szavai, vagy osszuk meg azt velük, hogy mit figyeltünk meg (építeni szeret, a színeket figyeli stb.).
„A javaslatot vagy a listát zárjuk így: ezeknek biztosan örülne, de minden olyannak örülni fog, amit a fentiek alapján választasz. Ne vegyük el a kompetenciát az ajándékozótól! Akármilyen borzasztó is számunkra, amit más ad, azt tiszta szívből, szeretettel teszi. Ez ne feledjük!” – mondja ÖsztönAnyu.
Készítsük elő a helyet az új játékoknak!
Érdemes a november végét, december elejét rászánni a játékok szelektálására, aminek köszönhetően előkészítjük a gyermek közvetlen környezetét, azaz a szobáját – és a lakást – az új játékok befogadására.
„Nélkülözhetetlen a gyermek számára a megfelelő környezet kialakítása, hiszen csak így tud motivált maradni és fejlődni. A túl sok játék eltereli a figyelmét, hiszen ebben az esetben állandóan ott fogja hagyni az egyiket a másikért, miközben nem fog tudni elmélyülten játszani egyikkel sem, nem bontakozik ki a képzelőereje” – magyarázza a szakértő, kiemelve, nemcsak a sok játék, hanem a rendezetlen elhelyezés sem segíti a kreatív és önálló játékot.
A szelektálandó játékokat érdemes közösen átnézni, hiszen így önállóságot és kompetenciát is adunk a gyermeknek, emellett nem tudhatjuk, hogy melyikhez kötik mély érzelmek annak ellenére, hogy esetleg láthatóan nem használja őket.
Elég két-három játék
Montessori pedagógiájának az egyik alapvető elve, hogy a gyermeket ún. előkészített környezettel vesszük körül. Ennek részeként a játékokat nyitott polcokra helyezzük, rendezetten tároljuk. Egy gyereket nagyjából 12-20 játék vesz körül, ami egy változó, rotáló készletet jelent, ezenkívül pedig minden helyiségben vannak eszközei – konyha, fürdő, nappali stb. Egyszerre két-három játéknál többet nem érdemes bevinni a háztartásba.
Mert adni jó
A karácsony előtti időszakban a játékok szelektálását jótékony cselekedetekkel is párosíthatjuk, például a „cipősdoboz-akció” vagy az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom keretében. Emellett a segélyszervezetek is nagy erőkkel gyűjtik a jó minőségű, használt játékokat és ruhákat a rászorulók számára.
„A gyermek érzékenyítése szempontjából különösen fontos, hogy beszéljük arról, hogy vannak kevésbé szerencsés helyzetben élő gyermekek, akiknek nagy örömet okozhatnak azok a játékok, amikkel már nem játszik. Most a legmegfelelőbb az alkalom arra, hogy a kevesebb több szemlélet mellett rávilágítsunk arra is, hogy adni jó” – mondja.
Karácsonyi szokások kicsit tudatosabban
B. Szirtes Dóra szerint szenteste úgy érdemes a karácsonyfára tekinteni, mint egy ünnepi zónára, hiszen alatta vannak az ajándékok. Úgy véli, érdemes itt tartani a játékokat az átadást követően is, hiszen nagyjából három nap alatt jól láthatóvá válik, hogy mi az, ami azok közül a leginkább érdekli.
Azok a játékok ugyanis, amiket kivett a gyermek, izgalmasak a számára, és valószínűleg rövid idő alatt helyet találunk nekik. A fa alatt maradt játékok mehetnek a játékos szekrénybe, ahonnan később, a játékrotáció során újra előkerülhetnek. Ennek a játékszekrénynek az a lényege, hogy annyi játéknak kell oda bekerülnie, mint amennyi játék – mondjuk, a korábbi szelektálás során – onnan kikerül.
Így bontsuk az ajándékokat!
És van még egy szokás, amit mindenki számára hasznos lehet beépíteni az ünnepbe.
„A karácsonyfa alatt érdemes felváltva kibontanunk az ajándékokat. Egyszerre mindig csak egyvalaki bontson, mindenki nézze végig, hogy az ajándékozott hogyan örül a meglepetésének, legyen lehetősége megköszönni azt az ajándékozónak. Ráadásul így megelőzhetjük azt is, hogy az ajándék megnézése nélkül, sorra tépjék fel a gyerekek a csomagokat. Ha azt látjuk, hogy az egyik kibontott játékkal elmélyülten foglalkozik a gyermek, ne sürgessük, hogy bontsa ki a következőt” – javasolja a szakértő.
Kattints a Podcast hallgatásához!
