Ébredtél már éjszaka a gyereked üvöltésére? És könnyebbültél meg, amikor kiderült, hogy nincs semmi baj?
Hajnalban fél 2 körül iszonyú üvöltésre ébredtünk. A nagyobbik lány visított, mint akinek a karját tépik. A fülsüketítő hangtól a legmélyebb álmunkból riadtunk fel, az idegeink meg cafatokban voltak már, amikor kipattantunk az ágyból. Rohantunk fel, hogy mi van. A kiscsaj a vécé előtt üvölt, taknya-nyála egyben. Pisilni akart, de egy szösz volt a vécében. Egy elázott minipormacska. Akkora, mint a hüvelykujjam körme. Totál kikészült, hogy ő így nem hajlandó pisilni. Hisztizve visszament az ágyba, és álomba duzzogta magát. Mi azóta fent vagyunk, és azon gondolkodtunk, hogy a gyerekes vígjátékok, mint például az Apafej meg a hasonlók, csak addig viccesek, amíg nincs saját gyereked.
