Az otthoni főzés megterheli az anyákat – noha ezt nem mi, hanem egy kutatás állapította meg, valószínűleg sokan egyet tudunk ezzel érteni. Onnantól kezdve, hogy mindent megpróbálunk a lehető legjobban csinálni, gluténmenteset, cukor nélkülit és egészségeset készíteni, az egész olyan stresszessé tud válni, hogy időnként legszívesebben becsuknánk a hűtő ajtaját, és pizzát rendelnénk.
Egyik gyerek ételallergiás, a másik nem eszi a vörös húsokat, a harmadik pedig rendszeresen arra csábítja a testvéreit, hogy csatlakozzanak hozzá a csirkehusisztrájkban. Hány és hány ilyen történettel találkozol nap mint nap? Talán te is pont ilyen cipőben jársz?
Véget nem érő stressz
A teljes munkaidőben pszichológusként dolgozó, háromgyermekes Lisa Kaplin számára az otthon főzés egyenesen a létezése csapása. A Yourtangóban mesélt arról, hogy millió tanulmányt olvasott már a családi vacsoraórák fontosságáról, az otthon főzött ételek jelentőségéről és egészségügyi tényezőiről, de azt mondja: a „családnak jót tevő” főzés számára a napi stressz véget nem érő forrása.

Tudományos eredmények
Az általa elmondottakat ugyan lehet úgy értékelni, hogy csupán panaszkodás, az otthoni főzés és a stressz közötti kapcsolat mögött álló tudományos eredmények azonban meglehetősen beszédesek.
Noha egy 2021-es, a Frontiers in Psychology által közzétett tanulmány otthoni főzésből származó pozitív pszichológiai hatásokat is talált a koronavírus-járvány idején, egy 2014-ben, a PBS által közzétett kutatás szerint az otthoni főzés aránytalanul megterheli az anyákat.
A témában aztán egy évvel később készült egy tajvani kutatás is, amelyben 524, 41 év átlagkorú háziasszony vett részt. A The Relationship between Home Cooking and Stress among Female Homemakers in Taiwan nevű felmérés arra volt kíváncsi, hogy az otthoni főzés mennyire kapcsolódik a nők stressz-szintjéhez.
Szoros összefüggés
És igen: ezúttal is kiderült, hogy azoknak a háziasszonyoknak, akik gyakrabban főztek otthon, általában magasabb a stressz-szintjük. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy a háziasszonyok több időt és energiát fordítottak az otthoni főzésre, amely a napi feladatokkal való megbirkózással és a családi felelősségekkel való egyensúlyozással járt együtt. A növekvő terhelés és felelősség az otthoni főzés során fokozta a stressz-szintjüket, sőt az is kiderült, hogy a főzési gyakoriság és a stressz szintje között a családi támogatás és az időbeosztás rugalmassága is szerepet játszott. Azok a nők ugyanis, akik támogatást kaptak a családjuktól, és akik rugalmasabban tudták beosztani az idejüket, kevésbé érezték magukat stresszesnek.

Tippek megőrülés ellen
De mit tehetünk azért, hogy az étkezés tervezése, előkészítése és elkészítése ne legyen annyira kimerítő? Íme 3, csodákra képes ötlet!
Az étkezés tervezése és előkészítése nem lehet kimerítő
A családi életnek elsősorban a családról kell szólnia, és kevésbé az ételről. Az anyáknak meg kell találniuk azt a boldog közeget, amiben ők és a család is működnek. Lehet, hogy változtatni kell a bevált szokásaikon azért, hogy a főzés és az étel elfogyasztása ne probléma, hanem öröm legyen. Akár a családtagokat is vonjuk be a tervezésbe és az előkészítésbe, hiszen nem vagyunk egyedül.
Te határozod meg, mi az „elég jó”
Ne tökéletességre, hanem a jóra lőj minden étkezésnél! Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy az asztalra kerülő utolsó étel is megfeleljen a gyermeked tápanyagigényének, saját magadat teszed ki az ezzel járó feszültségnek. Ugye elég, ha tíz étkezésből csupán a hat közelít az ideálishoz? Olykor megkönnyíthetjük a saját életünket a készre szeletelt zöldségek vásárlásával vagy könnyen elkészíthető köretek főzésével.
Győződj meg arról, hogy a családi étkezések középpontjában a „család” áll! Amire a gyerekeinknek több szükségük van egy tökéletesen elkészített kelkáposztaquiche-nél, az nem más, mint a velünk töltött idő. A családi vacsorát az „együtt” teszi különlegessé és „táplálóvá”, nem a kulináris élvezetek.
Borítókép: Canva
Ezt olvastad már?