Birovits Zsuzsanna nő, anya, meseterapeuta, akit arra kértünk, hogy meséljen a mesék erejéről, hatásáról a hétköznapokban. Zsuzsa 2018-ban végzett pedagógusként Boldizsár Ildikónál alkotó-fejlesztő metamorphoses-meseterapeutaként.
„A mesékben benne van minden. Mindaz, ami már volt, és mindaz, ami még lehet”, ahogy Boldizsár Ildikótól tanultam. A mese önmagában nem segít. Nem egy varázskapszula, amelyet ha bevesz valaki, minden szép és jó lesz az életében, és boldogan él, amíg meg nem hal. A mesék megoldási mintákat mutathatnak. Minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja. Önbizalom-erősítő, lélekfrissítő hatásukkal az általános közérzetünket javíthatják, testi, lelki és szellemi szinten. Fejlesztik a személyiséget, a képzeletet és a fantáziát. A mesehallgatás csökkenti a stresszt, a szorongást és a félelmet. Azt gondolom, mindenkinek segíthet.
Mi történik egy meseterápiás csoporton?
Ezeken az estéken egy kilencvenperces részben az itt megtanult módszerrel dolgozom. A mesehallgatás előtt ráhangolódó kérdések, feladatok szerepelnek. Ezt követi egy élőszóban elhangzó népmese, majd ezután személyes próbákat kell kiállniuk a jelenlévőknek, és feladatokat megoldani. A felnőtteknek szóló csoportokon a cél az, hogy egy adott témához kapcsolódóan megnézzük, hogy a résztvevők hogyan tudnak kapcsolódni egy adott témához. Idén a boldogsághoz. De volt már téma a szerelem, önmagunk megtalálása, és a nem adom fel képességünk megerősítése is. Lehet még cél a felnőtteket érintő kérdések, felmerülő problémák rendezése is mesék segítségével. A mesék megmutatják a megoldandó helyzeteket és az azokból kivezető utakat is.
Mit jelent a terápia?
Az alkotó-fejlesztő metamorphoses-meseterápia a mese tudatos használatára épül. Az alkotó- fejlesztő meseterápiánál a mese feldolgozása áll a középpontban egy adott váz és megtanult módszertan alapján. Ennek több része van, amelyek szigorú rendben követik egymást. Először egy másik térbe lépünk be, a mesék világába, és ehhez szükséges az odavezető út megtisztítása. Ráhangolódunk a később elhangzó népmesére. Kérdésekkel, kártyákkal, testtudatosító mondókákkal, énekkel. A mesehívó mondóka után elhangzik egy történet élőszóban. Ennek azért van fontos szerepe, mert a történethallgatás során egy ún. „történethallgatási transz” állapot jön létre. Ilyenkor lelassul a pulzus, tátva marad a száj, kinyílik a pupilla, egyenletessé válik a légzés. Ez a jobb és bal agyfélteke egyensúlyi állapota. Ezt követően bevonjuk a fantáziánkat, az érzéki megtapasztalásainkat is a foglalkozás során. Majd fokozatosan a személyes síkot is a mese meghallgatása utáni feladatok megoldásával. Kiálljuk a személyes próbáinkat. A foglalkozás végén fokozatosan készülünk arra, hogy a mesei térből kilépve ismét visszatérjünk a foglalkozás előtti életünkbe. Feltöltődve, frissen. Ugyanúgy, és mégis kicsit máshogyan. A mesének lélekfrissítő hatása van. Boldizsár Ildikótól azt tanultam, hogy ez az alkotó-fejlesztő meseterápiás módszer a „lélekgyógyászat homeopátiája”.
Mit adhat a csoport a résztvevőknek?
A csoportban az az izgalmas számomra – és visszajelzések alapján a jelenlévők számára is –, hogy egy adott mese milyen sokféle értelmezéssel bírhat. Mást hall ki egy szerelemről szóló meséből valaki, aki szerelmes, és mást, aki éppen előtte szakított. Minden csoporttag más élethelyzetben van, amikor a csoportra jön, és azzal lép be az élőszóban hallott történetbe. Sokszor előfordult, hogy valaki mondott egy mondatot a meséről való beszélgetés során, amely később eszébe jutott egy másik résztvevőnek, és erőt adott neki abban, hogy szembenézzen egy megoldandó feladatával. A mesékben felborul a rend, de a végére helyreállítható. Ennek felismerése, azt gondolom, segíthet a csoport tagjainak is a későbbiek során. Ha a mesehősnek sikerült, akkor miért ne sikerülhetne nekem is? Hangzott el egy foglalkozás alkalmával. A mesék megoldási mintákat mutathatnak meg nekünk. Az alkotó-fejlesztő meseterápiás csoportban tudatosan használjuk őket.
Kinek segíthet?
Azt gondolom, mindenkinek. Valamikor preventív jelleggel mesélünk, például gyerekeknek. Máskor felnőtteknek, közösségeknek azért, hogy rendeződjenek a bennük felmerülő kérdések az adott mese meghallgatása után. A mese bekapcsol bennünket egy kollektív egészbe, a bennünk, a tudatalattinkban élő mondatok jelentést kaphatnak a mesehallgatáskor. Ezek a saját életünkben cselekvésre ösztönözhetnek bennünket.
