Az élelmiszer-eredetű betegségek rendkívül gyakoriak, különösen nyáron. A Centers for Disease Control (CDC) szerint Amerikában 128 000 ember kerül kórházba, és évente 3000 hal meg élelmiszer-eredetű betegségekben. Ezért olyan fontos a biztonságos élelmiszer-kezelési és -tárolási gyakorlatok alkalmazása, amelyek segíthetnek megelőzni a káros betegségek terjedését.
Megmutatjuk azt az öt jelet, amely arra utal, hogy az étel már nem fogyasztható biztonsággal.
1. Az ételnek megkérdőjelezhető szaga van
Ha a piknik bármely elemének kellemetlen vagy megkérdőjelezhető szaga van, ez lehet az első jele annak, hogy az étel megromlott – mondja Mo Janson, a Welzo általános orvosa.
„Ha az élelmiszernek erős, kellemetlen szaga van, az romlásra vagy baktériumszaporodásra utalhat. A kellemetlen szagok gyakran a fehérjék lebontásából vagy a káros baktériumok jelenlétéből erednek, ami azt jelzi, hogy az élelmiszer fogyasztása már nem biztonságos” – magyarázza a doktor.
2. Penészedést vagy elszíneződést észlelsz
A penész vagy az elszíneződés egy másik egyértelmű jele annak, hogy az étel már nem biztonságos. „A penész toxinokat termelhet, amelyek lenyelés esetén károsak, és az elszíneződés gyakran a baktériumok szaporodását jelzi. El kell kerülni a látható penészgombásodást vagy jelentős színváltozást mutató élelmiszerek fogyasztását” – mondja Janson.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) felhívja a figyelmet arra, hogy ne vágjuk le a penészes részt, majd fogyasszuk el azokat a részeket, ahol nem látható. „A penésznek csak egy részét látjuk az étel felszínén, azonban a »gyökér« szálak mélyen vannak az élelmiszer belsejében. A veszélyes penészgombákban gyakran mérgező anyagok találhatók, és egyes esetekben a méreganyagok szétterjedhettek az élelmiszerben” – írják az USDA szakértői.
3. Változás van az étel ízében
Egy másik biztos jele annak, hogy a piknikétel nem biztonságos, az az, hogy az első falat gyanús ízű. „Ha az étel íze kellemetlen, például túlságosan savanyú, keserű vagy kavicsos, az romlást jelezhet – mondja Janson. – Ha az étel nyálkásnak vagy ragacsosnak tűnik, az bakteriális szennyeződésre utal. A baktériumok nyálkás filmréteget képezhetnek, ami azt jelzi, hogy az élelmiszer romlásnak indult, és káros kórokozókat tartalmazhat.”
Az ételmérgezést okozó kórokozók azonban legtöbbször ízlelhetetlenek, és az egészségügyi hatóság óva int az ételek ízvizsgálatától, ha már gyanítjuk, hogy az már a virágkoron túl jár. „Ha csak egy kis mennyiséget kóstolunk is meg, nagyon megbetegíthet” – írja az egészségügyi hatóság.
4. Változást észlelsz a textúrában
Ha változást észlelsz az étel állagában, az újabb jele annak, hogy ne fogyasszátok azt el. „Az ízben vagy az állagban bekövetkező változások gyakran a baktériumok szaporodásának vagy az élelmiszerben bekövetkező kémiai változásoknak köszönhetőek, ami kellemetlenné és potenciálisan nem biztonságossá teszi” – mondja a szakértő. A baktériumok növekedése gyakran nincs észrevehető hatással az ételre.
5. Az ételt nem megfelelően tárolták
Mivel a romlás számos formája gyakran észrevehetetlen az étel íze, állaga vagy illata alapján, fontos, hogy objektíven szemügyre vegyük az ételek élelmiszer-biztonsági tényeit – mondja Sonali Ruder MD, az igazgatótanács által minősített sürgősségi orvos. Azt mondja, ami a legfontosabb, hogy az ételt soha ne hagyjuk a hőmérsékleti „veszélyeztetett zónában” (5 °C és 60 °C között) két óránál tovább, és ez az időkorlát lecsökken csak egy órára, amikor a külső hőmérséklet 30 fok felett van. Hozzáteszi, hogy a baktériumok 20 percenként megkétszereződhetnek, ami veszélyes toxinok termeléséhez vezethet.
Mit tegyünk, ha kerti partit tartunk?
A melegételeket tartsuk melegen melegítőtálcán, lassú tűzön vagy erre kialakított edényben. Ha hideg ételről van szó, legyen az saláta vagy csemegehús, érdemes jégtálakba helyezni őket, vagy beszerezni egy kerti hűtőszekrényt, hogy fél óránál tovább ne melegedjen a napon az étel.
Ha pedig felmerül a gyanú, hogy nem jó az étel, dobd ki!
Érdekesség:
Az élelmiszerek esetében hőmérsékleti veszélyzóna az a hőmérsékleti tartomány, amely az élelmiszerek romlása vagy megbetegedést okozó mikroorganizmusok számára kedvező hőmérséklet, ami a hűtési vagy hőkezelés tartomány közé esik. Plusz 5 °C és 10 °C között a legtöbb mikroorganizmus szaporodása lelassul, míg plusz 75 °C fölött a legtöbb, emberre veszélyes, hasmenést, hányást okozó vegetatív mikroba elpusztítható. A baktériumok rohamos szaporodásához a plusz 30-40 °C körüli hőmérséklet a legideálisabb. Plusz 50-60 °C körül a baktériumok száma és szaporodása csökken, azonban maradnak olyan túlélő csírák, spórák, amelyek az étel hosszabb eltartása során ismét elszaporodhatnak és megbetegedésekhez vezethetnek.
Kisebb dobozokba kiadagolva a maradék étel gyorsabban lehűl, és hamarabb kerülhet a hűtőbe vagy a mélyhűtőbe. Praktikus megoldás is, hiszen mindig csak annyi ételt kell elővenni, amennyire éppen szükség van. A hőmérsékleti veszélyzóna elkerülésének legbiztosabb módja a gyors lehűtés. A hőmérsékletek ellenőrzésében hűtőhőmérő használata is segítség lehet.
A normál, háztartási hűtőszekrény hőmérséklete 0 és 5 °C közé legyen beállítva. A hűtőszekrényt nem célszerű túlzsúfolni, mert a hűtést biztosító levegő nem tud keringeni, emiatt csökken a hűtési hatásfok.
Gyorsan romlandó élelmiszerek esetében szállítás közben is gondoskodni kell a hőmérséklet megtartásáról, hőszigetelő tárolók, dobozok, táskák segítségével.
Forrás: https://eteltcsakokosan.hu/mi-az-a-homersekleti-veszelyzona/
Ez is érdekelhet:
Ételek a „szegénykonyhán” – így főztek nagyanyáink a háborúban
