Kovács-Péter Ildikó Erdélyből, a férje pedig Magyarországról költözött Londonba. Ildikó óvónőként dolgozik az angol fővárosban, és két óvodáskorú kisgyermek édesanyja. 2020 májusa óta segíti egy Hajdú-Bihar megyei és egy Heves megyei óvoda szegény gyerekeit.
„Édesanyaként látom, hogy mennyire tudnak örülni a gyermekek egy új cipőnek. Másrészt Erdélyben a 80-as évek végén és a 90-es évek elején átéltem, hogy milyen az, amikor nem juthatsz hozzá ahhoz, amihez szeretnél” – mondja Ildikó.
Angliából regisztrált örökbefogadónak Ildikó az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalomba. A kezdeményezésben kb. 6000 adományozó szerte a világból, New Yorktól Japánig támogat közel 600 intézményt: óvodákat, gyermekotthonokat, gyerekházakat, tanodákat és anyaotthonokat.
Ildikó és családja az indulásra kész csomagok mellett
Az édesanya nemcsak saját gyerekeinek ovis holmijait kezdte összegyűjteni, hanem bemutatta a mozgalmat az ismerőseinek is. Hamarosan magyar és angol családok csatlakoztak hozzá, jelenleg három család rendszeresen támogatja a mozgalmat rajta keresztül. Ezenkívül még a Facebookon, az „ingyen elvihető” csoportokban is gyűjtögetni kezdett. A környéken élők költözéskor gyakran hirdetnek garázsvásárt, ahonnan akár ingyen is el lehet hozni dolgokat; Ildikó ezekre az eseményekre is gyakran ellátogat. Ha valahol nagy akcióra bukkan, akkor egyből az ovisokra gondol, és bevásárol, „egyszerűen nem tudom csak úgy ott hagyni” – osztja meg velünk Ildikó. Szerette volna megismertetni a mélyszegénységben élő gyermekek helyzetét az angol ismerőseivel. Úgy gondolta, hogy ehhez az egyik legjobb módszer, ha az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalom Facebook-oldalára feltöltött történeteket lefordítja angolra. Megosztotta velük, hogy az egyik mélyszegénységben élő gyerek annyira örült az új cipőjének, hogy egyenesen azzal akart aludni, és hogy az egyik ovis elcsomagolta az étel egy részét az otthon lévő testvéreinek.
„Az angol családokat sokkolták ezek a helyzetjelentések, és nem tudták megérteni, hogy élhetnek gyerekek ilyen körülmények között a 21. században” – mondja Ildikó.
A toborzásnak hála nagy mennyiségű adomány jött össze, azonban a csomagok Magyarországra szállítása nem olcsó mulatság – ekkor Ildikó elkezdett segítség után kutatni. Sok keresgélés után bukkant egy nemzetközi csomagküldéssel foglalkozó cégre, a Hunparcelre, akik vállalták, hogy kedvezményes áron szállítják a csomagokat Magyarországra.
„Nagyon hosszú folyamat volt, amíg sikerült találni valakit, aki részt vesz ebben az ügyben, és támogat minket. Több mint 10 céggel vettem fel a kapcsolatot, de közben nagyon sok ismerősöm felajánlotta azt is, hogy segítenek anyagilag a postázásban, ha kell.”
Eddig ötször juttatott el adományokat az ovikhoz; általában havonta postáznak csomagokat. Az ismerősök a házához viszik a szatyrokat, „be-be kopognak az ajtónkon, hogy helló, hoztam egy adag ruhát vagy játékot”; vagy ha épp nincs otthon, akkor leteszik az ajtaja elé egy cetli kíséretében.
Az első csomagban 8-10 zsáknyi ruhát juttattak el a magyar ovikba. A koronavírus miatt szappant és fertőtlenítőszert is csomagoltak a vírus elleni védekezéshez. Varrógépet küldtek, hogy az óvónők meg tudják varrni a gyerekeknek a szükséges dolgokat. Vízfestékek, kreatív eszközök gyakran kerülnek a csomagba, de téli ruhákat, kabátokat, csizmákat szintén gyűjtöttek. Az egyik óvodához bölcsőde is tartozik, oda babaholmikat is csomagoltak, a védőnőkön keresztül pedig a többi hátrányos helyzetű családhoz is jut az adományból a településen.
A cikk és a képek forrása: orokbefogadokegyovit.hu
27 szerző válogatott cikkei jelennek meg az ANYAmagazin oldalain 8 témában.
