Most már tudjuk, hogy az ókori görög orvosok megállapítása, miszerint a méh kószálhat a testben, nem helytálló. Az viszont vitathatatlan, hogy a női test rengeteg titkot rejt, noha a tudósok komoly előrehaladást értek el a női reproduktív rendszer megértésében. Íme, néhány elképesztő tény a méhről, a hüvelyről, a G-pontról és a többiről – no és olyan rejtélyek, amelyeket még a tudósok sem tudnak megmagyarázni.
Da Vinci tévedett
Leonardo da Vinci az emberi anatómia aprólékos megfigyelője volt, bemutatva azokat a képeket, amelyek a mai napig is érvényesek, a női reproduktív rendszerről készített vázlata azonban nem volt tökéletes. A Warwick Egyetem klinikai anatómusa, Peter Abrahams szerint a Da Vinci által rajzolt emberi méhek vázlata jobban hasonlít az állatok méhéhez.
A Live Science-nek adott nyilatkozata szerint Da Vincinek valószínűleg nehéz volt női holttesteket szereznie a tanulmányaihoz, így nem volt más választása, mint hogy a saját tudására hagyatkozva egészítse ki a hiányosságokat.
A méh rendkívül rugalmas
Az egészséges méh egy apró szerv, ami kb. 7,5 cm hosszú és 5 cm széles. A terhesség alatt viszont ez nagyon gyorsan változik. A terhesség 20. hetében a méh egészen a köldökig terjed, a méh külső széle a terhesség kb. 36. hetében pedig eléri a bordák alsó széleit.
Savas odalent
A hüvely pH-ja meglehetősen savas, az értéke kb. 4,5-re tehető a skálán. Ez annyira savas, mint egy paradicsom vagy – mondjuk – egy sör. A savasságot a vaginában lévő nyüzsgő baktériumközösségek tartják fenn, sok nő vaginájában a lactobacillus, a tejsavtermelő baktériumok csoportja uralja az ökoszisztémát. Ezek a jótékony baktériumok valószínűleg megakadályozzák a csúnya vírusok terjedését.
A szűzhártya
Hosszú ideje úgy tartják, hogy ez jelöli egy nő szüzességét, pedig a szűzhártya csak egy kis része a hüvelynyílásnak. Ez elszakadhat az első szexuális együttlét során, vagy más behatolás miatt, de az is előfordulhat, hogy csak megnyúlik. Más szóval, a szűzhártya jelenléte semmit sem mond el arról, hogy egy nő szexelt-e már valaha.
Ritkán, úgy 2000-ből 1-szer fordul elő az, ha egy lány perforálatlan szűzhártyával – vagyis nincs lyuk a szöveten – születik, ami lehetővé teszi például a menstruálást. Ennek a problémának a megoldásához általában egy kisebb sebészeti beavatkozásra van szükség.
A G-pont létezik – vagy mégsem?
A G-pont egy olyan terület a hüvelyben, ami rendkívül érzékeny az erotikus stimulációra, de sok vitának a melegágya is egyben. Számos nő számolt már be G-pont-orgazmusról, de e terület anatómiájának az ismerete továbbra is hiányos. A közelmúltban egy Adam Ostrzenski nevű floridai sebész azt állította, hogy egy 83 éves asszony hullájában erekciós szövetet talált, amely a G-pont anatómiai bizonyítéka lehet.
Más kutatók azonban úgy vélik, ez bármi lehet, a csikló egyik belső ágától kezdve egy rosszul azonosított mirigyig. Ráadásul nincs történet arról, hogy ennek a nőnek volt-e valaha vaginális orgazmusa, ezért nehéz bármilyen állítást tenni ennek a szövetnek a funkciójáról. Az, hogy a G-pont a csiklónak egy kiterjedése-e, vagy egy egyedi szövet, továbbra is rejtély marad.
A terhesség meghatározása nem olyan egyszerű
Nyilván nem lehetsz csak egy kicsit terhes, de a legtöbb nő már terhesnek számít, még mielőtt teherbe esne. Az orvosok általában a terhességet az utolsó menstruációs időszak első napjától kezdve mérik, mert a legtöbb esetben a nők nem biztosak abban, hogy pontosan melyik napon estek teherbe, viszont emlékeznek az utolsó menstruációs időszakra.
A megtermékenyülés pillanatát sem lehet pontosan meghatározni, és a terhesség sem igazolható addig, amíg a fejlődő embrió a méhfalra nem kerül (ezért az otthoni terhességi tesztek nem olyan pontosak legalább egy héttel a kimaradt időszak után).
Néha a dolgok duplázódnak
Nagyon ritka, de nem lehetetlen állapot az, hogy egy nő nem egy, hanem két méhvel születik. Ez úgy fordulhat elő, hogy a reproduktív rendszer már a magzatban kialakul; a méh két csőből indul ki, amelyek egy szervet alkotnak. Amikor a csövek nem találkoznak, mindkettő a saját méhévé alakul. Néha a hüvely is megduplázódik, létrehozva ezzel mindkét méhhez egy utat. Sok esetben ez az állapot tünetmentes, bár a szokatlan menstruációs vérzés vagy a termékenységi bajok arra utalnak, hogy valami nem stimmel.
A menstruációs védekezés hosszú utat járt be
Manapság a nők tamponokat, betéteket, menstruációs csészéket használnak, vagy olyan gyógyszereket szednek, amelyek megszüntetik a vérzést. A múltban azonban a nőknek sokkal kreatívabbnak kellett lenniük. Itt egy rövid lista a Flow: a menstruáció kulturális története című könyvből (St. Martin’s Press 2009) arról, hogy mit használtak a nők annak érdekében, hogy a vérüket „megőrizzék”:
- az ókori Egyiptomban lágyított papiruszt,
- az ókori Görögországban fa köré tekert kötszert,
- az ősi Japánban papírt,
- „madárszemet”, nedvszívó pamutot az 1800–1900-as évek Amerikájában,
- cellulóz kötszereket Franciaországban, az 1900-as évek elején.
A menstruációról való beszélgetés kötelékeket alakíthat ki
Számos kultúrának van menstruációs rituáléja, amely egy nőt „tisztátalannak” nyilvánít, vagy megköveteli, hogy elkerüljön bizonyos tevékenységeket ezalatt. Ezekben a kultúrákban a nők szégyellték magukat a menstruációjuk miatt, állt egy 2012-es tanulmányban, de azt is érezték, hogy jobban kötődnek azokhoz a nőkhöz, akik hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek. Tomi-Ann Roberts, a Colorado College pszichológusa szerint az, ha beszélünk a menstruációs tapasztalatainkról, segíthet megérteni a női reproduktív ciklust körülvevő rejtélyeket.
Walt Disney-től tanulhatsz
Mit gondolsz, melyik gyártó cég használta először a „vagina” szót filmben? Nem más, mint a Walt Disney Productions. 1946-ban a Disney megjelentetett egy animációs filmet A menstruáció története címmel az iskolai egészségügyi osztályok számára, amelyet a Kimberly-Clark, a Kotex termékek gyártói támogattak. A film elmagyarázza, hogy mi az a menstruáció, és hasznos tippeket is ad a székrekedés vagy az önsajnáltatás megszüntetésére vonatkozóan.
Forrás: LiveScience.com
Kattints a Podcast hallgatásához!
