Megpróbálom átadni a kislányomnak, hogy az élet érdekes. Ilyen értelemben minden nap nőnap. Egészen kiskorától fogva ezekre a dolgokra koncentrálok, amiket én izgalmasnak tartok. Nem, a házimunkát nem tartom érdekesnek. Ha te érdekesnek tartod, akkor fordulj orvoshoz!
Űrhajós Barbie-tól pilótáig
Egyszer űrhajós Barbie-t kapott tőlem, és elmondtam neki, hogy ha ügyes lesz, lehet űrhajós. Néha azzal viccelek, legyen pilóta, és akkor a nyugdíjas apjának elintézhet egypár ingyenjegyet valami menő légitársaságnál. Nevessen a potyázó vénemberen, aki majd leszek, és egy pillanatig se merüljön fel benne, hogy nem lehet pilóta, csak azért, mert nem fiú. Oltogatom, hogy milyen jó a Star Wars, és mióta egy óvodás társa kijelentette, hogy az nem való lányoknak, azóta kétszeres energiával mondom neki, hogy ha nagyobb lesz, akkor belevágunk.
Csak azért is! Rendszeresen utalok rá, hogy vezethet majd céget, akár az országot is. És autót. És nem törvényszerű, hogy mindig apa vezet. A múltkor az űrsétát néztük, élőben közvetítette a NASA, és külön kiemeltem, hogy a séta parancsnoka, Kate Rubins pont olyan szőke, mint ő. Hogy nehogy egy pillanatig is azt gondolja, hogy a szőke nők csak rózsaszín hülyeségekkel foglalkozhatnak.
Igen, mondtam neki, hogy sose legyen katona, de ha fiam lenne, neki is ezt mondanám. Nem baj, hogy énekesnő akar lenni, mert nagyon büszke lennék rá, különösen, mert mellette dinókutató is lenne (nyilván két turné között egy ásatás belefér). Nem visszafogom a mászókán, hanem inkább arra sarkallom, hogy másszon a legnagyobbra, akkor is, ha azon ott vannak a fiúk.
Tudom, hogy elvetemült fráter vagyok, de most őszintén bevallom: innen nézve a nőies dolgok értelmetlennek tűnnek. Sosem értettem, miért kell nevetségesen otromba, konténerméretű táskákért meg kényelmetlen cipőkért rajongani, amikor az újság azt írja, hogy puccs van Mianmarban, vagy visszaesett a brit gazdaság. Jó, mondjuk én már azt sem értem, miért néz valaki focit, amikor CNN-t is nézhetne. Idővel rájöttem, hogy az emberek – legyenek férfiak vagy nők – nagyon furcsa dolgokért lelkesednek, és a hiba bennem van, ha nem értem ezt.
Hímsovinizmus vagy kishitűség?
Számomra mégis a legfontosabb, hogy átadjam a lányomnak, hogy értelmes és érdekes dolgokkal is foglalkozhat, és nincs senki, aki ebben megakadályozhatja, hacsak nem a saját kishitűsége. Soha egyetlen hímsoviniszta férj sem tud úgy elnyomni, mint te magad önmagadat, amikor a lényeges dolgokat a férfiaknak utalod át. A kedvenc példám a végzős egyetemista lány volt, aki a HVG-re azt mondta, hogy az szerinte „pasilap”, mert a nőket nem érdekli a politika.
Ő többet ártott a nemi egyenjogúságnak, mint a sértett alkesz, aki a legalja kocsmában köpi oda a csaposnak, hogy minden nő kurva. Az utóbbi sértőbb, de – lássuk be – ártalmatlanabb. Messze többet árt, ha egy leendő értelmiségi nő elhiszi, hogy nem kell közélettel foglalkoznia, utána meg hápog, hogy a parlament tele van férfiakkal. Vagy a nő, aki teljesen komolyan mondta, hogy nem engedne nőket buszokat, villamosokat vezetni, mert ha balesetet okoznak, nem tudnák feldolgozni (a férfiak meg nyilván csak vállat vonnak).
Ne higgyük el, hogy a komoly dolgok férfiaknak valók
Ők elhitték, hogy a komoly dolgokat meg kell hagyni a férfiaknak, és nekik az olyan rém unalmas marhaságok maradnak, mint a cipők meg az avonozás. Tudom, hogy így nevelték őket, de ez sem mentség. Engem meg úgy neveltek, hogy nem vagy férfi, ha nem voltál katona, aztán mégis elintéztem, hogy ne legyek az. Az is egy jó történet, még ma is röhögök rajta, ha eszembe jut.
Az egyenjogúság kemény dolog, ha nő lennék, lelkesednék érte, de meg is rémítene. Az egyenjogúság nem az, hogy törvényben rögzítjük, hogy vezető pozíciót kapsz. Az egyenjogúság az, hogy megtanítjuk a fiainkat és a lányainkat, hogy alkalmas lehet bárki, aki hozza a feltételeket. És nem, a kiteregetés módja vagy a mosogatógépbe pakolás pontos technikája nem feltétel. Engedd el szerintem, nem fontos. Ezért nem fogják a pasik soha jól csinálni. Mert teljesen lényegtelen.
Mindig az elvárások? Ismerős
Az egyenjogúság az, hogy felszívod magad. Igen, az, hogy megfelelsz egyszerre egy csomó elvárásnak, munkahelyen, családban, gyereknevelésben. Mint a férfiak, akik minden nap ezt csináljuk. És mielőtt felkapnád a vizet, rájössz, hogy nem kell jobban megfelelned ennek a sok elvárásnak, mint ahogy a férfiak megfelelnek. Csak éppen úgy. Hogy nem hajtasz mindenben az ötösre.
Én a munkahelyen talán ötöst kapnék, férjként hol hármast, hol négyest, házimunkára – mondjuk – kettest, de hűségre csillagos ötöst. Hogy apaként hányast kapok, azt nem tudom, az osztályozó értekezletet a lányom tartja huszonöt év múlva. Remélem, még élni fogok bizonyítványosztáskor.
Hidd el, elég jó vagy!
Ez arról szól, hogy elhiszed, hogy nyerhetsz azon a pályán, amit a férfiak políroztak ötezer évig. Hogy nem hiszed el, hogy nem vagy elég jó nő, ha nem mosogatsz el mindig mindent azonnal. Hogy ülhetsz te is egy kicsit a kanapén, ha már négyszázezerért megvettétek, agyzsibbasztó házimunka helyett. Hogy nem gondolod, hogy ez a férfiak elvárása, miközben te is pontosan tudod, hogy ezt a nagyanyádtól meg anyádtól tanultad, nem kevés terrorral, hogy tudd, hogy hol a helyed. Hogy elhiszed, hogy te jobban tudod, hogy hol a helyed.
Braunmüller Lajos
