Az olvasás egy gyermek személyiségének kulcsfontosságú eszköze, hiszen fejleszti a koncentrációt, kreativitást, gazdagítja a szókincset, segíti a jó helyesírást, szélesíti a látókört, kikapcsol, és még sorolhatnánk az előnyöket. Azonban a kötelező olvasmányok esetén gyakran még az olvasni szerető gyerekek is megtorpannak, pusztán a kötelező szó miatt. Összegyűjtöttünk néhány olyan színházi előadást, amely felkeltheti a gyerekek érdeklődését, vagy ha mégsem, legalább lesz lehetőségük megismerni a történetet, vagy egy igazán maradandó élményhez jutniuk a művek feldolgozása kapcsán. (Érdemes böngészni a színházak műsorait, és élni az általuk kínált lehetőséggel. Sok esetben foglalkozásokkal is készülnek a gyerekeknek, melyek még közelebb hozzák az adott mű megértését, megszeretését.)
Toldi
elbeszélő költemény egy részben
Arany János elbeszélő költeménye és egyben a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban íródott, mint mi, anyukák jól emlékszünk tanulmányainkból, a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Miklós a bátorság és a becsület példaképe, azonban gyermekeinket már nem tudja hosszan lekötni Toldi kalandozása. A Pesti Színházban Csőre Gábor előadásában azonban megelevenedik a történet élő zenével és vizuális effektekkel, fenntartva gyermekeink figyelmét. A szöveg természetesen az eredeti, javaslatom, hogy előtte érdemes a történetet legalább nagy vonalakban elmondani a gyerekeknek, hogy tudják követni a történet szálát. Ebben a Toldiban minden benne van, amit csak a mai kor gyermekének be lehet tenni színházi körülmények között.
Rendező: Paczolay Béla
Helyszín: Pesti Színház
Embtrag – (Az ember tragédiája)
„Hinnünk kell, hogy ez a folyóként száguldó massza, az emberiség képes a fejlődésre, tanul és jobbá lehet. Fejlődhet az egyén és fejlődhet a társadalom, akarja gondolni oly erősen a szerző, és szeretném gondolni én is. Ádám és Éva útja Madách művében a sötét tónusok és kilátástalanság ellenére romantikus, kerek és jól követhető ívet ad ki, de a darab nyelvileg is fényesre csiszolt felszíne alatt a teremtés és a rombolás szavakba nem önthető emberi és szakrális erői izzanak” – írja Székely Kriszta, a rendező. A néző pedig biztos lehet benne, hogy nemzeti drámánk sok szempontból górcső alá lett vetve úgy, hogy ez a fiataloknak is kedvezzen.
Rendező: Székely Kriszta
Helyszín: Katona József Színház
Egri csillagok
Gárdonyi klasszikusával a gyerekek 6. osztályban találkoznak, van, aki megbirkózik a vaskos regénnyel, van, akit elriaszt. A filmváltozata sem hoz mindenkiben ugyanakkora kedvet, hiszen a TikTok-videók gyorsaságához szokott szemeknek az 1968-as film lassú, hiába az akkor rendkívülinek számító monumentalitása. A Nemzeti Színház előadása bár nem a regény színpadi adaptációja, hanem egy különleges nézőpontból mesélik el a történetet, azon értékek mentén, melyek átszövik a Gárdonyi-regényt. Kettős cél vezérelte az alkotókat: ne csalódjon a színpadi műben, aki már olvasta a regényt, és aki nem olvasta, kapjon kedvet az elolvasásához az előadás láttán.
Rendező: Vidnyánszky Attila
Helyszín: Nemzeti Színház
Thomas Mann: Mario és a varázsló
Thomas Mann 1926-os olaszországi nyaralása ihlette Mario történetét. Műve egy példázat, mely számos kérdésre keresi a választ, mint például: van-e esélyünk a szabad akaratra? Thomas Mann egy bűvész köntösébe bújtatva mutatja be a fasizmus természetrajzát, törekszik a valóság sokoldalú bemutatására.
Rendező: Bagossy László
Helyszín: Kolibri Színház
Lúdas Matyi
A történet Fazekas Mihály művén alapul, amely az általános iskolában alsóban és felsőben is felbukkan a tananyagban. A Madách Színház előadását kisebb gyerekekkel együtt is meg lehet nézni, sőt mi, felnőttek magunk is jól fogunk szórakozni. Schwajda György, a szövegkönyv felelőse (természetesen Fazekas Mihály mellett) a libák szemszögéből írta meg a cselekményt. Fordulatos, humorban gazdag zenés darab.
Rendező: Cseke Péter
Helyszín: Madách Színház
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Kosztolányi Dezső drámájának alapötletére két lehetséges forrás van, az egyik szerint a felesége adta az ötletet, aki felvetette, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cselédlány, majd ráébredtek ennek végzetes következményeire; a másik szerint egy újságcikket olvasott Kosztolányi egy cselédről, aki megölte gazdáit. A lélektani regényre erősen hatott Freud munkássága is, nem egy nyomozásról van szó, hogy kiderítsük, ki a gyilkos, hanem azokat a lelki folyamatokat mutatja be, amelyek a regény végkifejletéhez vezetnek.
„Milyen lépcsőfokokon keresztül jut el valaki oda, hogy (tudatosan? ösztönösen?) képes legyen fellázadni a mindenki által, így önmaga által is elfogadott rend ellen? És mi lesz, ha a rendszer megdöntése — a kölcsönös függés révén — önmagunk megsemmisülésével is jár?” (Színlap)
Rendező: Szenteczki Zita
Helyszín: Örkény Színház
Vecsei H. Miklós: Kinek az ég alatt már senkije sincsen
Arany János élettörténetén keresztül ismerhetik meg a XIX. század nagy magyar gondolkodóit. Az interaktív előadás fogyaszthatóvá (érthetővé) teszi a gyerekek számára a XIX. század közepi helyzeteket, korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések szolgálnak hiteles alapul.
Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila
Helyszín: Pesti Színház
