A cikk részletesen tárgyalja a klímaváltozás hatásait az emberi testre és társadalomra, a múltbéli példák és szakértői vélemények alapján. A történelmi adatok szerint klímaváltozási periódusok jelentős hatással voltak az emberek fizikai adottságaira és életmódjára. Például, a neandervölgyiek zömök testalkata a hideghez való adaptáció eredménye volt, míg a melegebb interglaciális időszakokhoz jobban illő cro-magnoniak karcsúbb testfelépítéssel rendelkeztek.
A mezőgazdaság és állattenyésztés kialakulása i.e. 9000 és 3000 között történt, és a stabil élelmiszer-termelés jelentősen befolyásolta az emberi populációk egészségi állapotát és testfelépítését. A középkorban a melegedési időszakok előnyös hatásai, míg a kis jégkorszak éhínségei és népességcsökkenései jól mutatják a klímaváltozás hatásait.
A hosszú távú hatásokat tekintve, az emberi evolúció lassúsága miatt több generáció szükséges ahhoz, hogy konkrét változások jelenjenek meg. Az UV-sugárzáshoz való alkalmazkodás bőrszínváltozást hozhat, de ez is csak több ezer év alatt következhet be. A tudósok széles körben megegyeznek abban, hogy a klímaváltozás az emberi testmagasság változásához vezethet, mivel a melegebb régiókban élő emlősök általában kisebbek.
A cikk bemutatja Steve Brusatte paleontológus professzor elméletét, amely szerint a fajok kisebb testméretre való fejlődése lehet a túlélés kulcsa a melegedő világban. A Homo floresiensis példája is bemutatja, hogy a szigorú erőforrásokhoz való alkalmazkodás kisebb testmérethez vezetett.
A cikk végén megemlítik, hogy a természetes szelekció nem az egyedüli meghatározó tényező a mai korban, mivel az ember modern eszközei és technológiái, mint a ruházat és légkondicionálás, lehetővé teszik a túlélést a környezeti változások ellenére is. Az emberi evolúció lassú folyamata nem tud lépést tartani a klímaváltozás gyors ütemével.
