A WHO legfrissebb jelentése szerint világszerte 1,25 milliárd ember dohányzik, Magyarországon pedig milliós nagyságrendben találhatók rendszeres cigarettafogyasztók. A dohányzás számos komoly egészségügyi problémát, például tüdőrákot, stroke-ot, és krónikus obstruktív tüdőbetegséget okozhat. A kutatási eredmények alapján ezen betegségekért főként az égés során keletkező káros anyagok, például a kátrány és a füst felelősek.
Az ártalomcsökkentés célja, hogy azok a felnőtt dohányosok, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni, tájékoztatást kapjanak az égés nélküli alternatívákról. Bár ezek az alternatívák nem kockázatmentesek, hiszen nikotint tartalmaznak és függőséget okozhatnak, a hagyományos cigarettánál kevesebb káros anyagot bocsátanak ki.
A füstmentes alternatívák három fő típusa a hevítéses technológiák, az e-cigaretták és a nikotinpárnák. A hevítéses technológiával a dohányt nem égetik, hanem csak hevítik, így az aeroszol, amit belélegeznek, kevesebb káros anyagot tartalmaz. Az e-cigaretta égés nélkül működik, és az e-folyadékokat melegítve gőzt hoz létre. A nikotinpárna használatakor aeroszol sem keletkezik, így zárt térben is biztonságosan alkalmazható.
Svédország kiemelkedő példa a cigarettázás visszaszorításában. Az ország közel áll ahhoz, hogy 2024-ben a világ első füstmentes országává váljon, köszönhetően az ártalomcsökkentésre és a füstmentes alternatívák terjedésére vonatkozó stratégiájuknak. Az eredmények szerint a tüdőrák miatti halálozás és az összes rákos megbetegedés száma is jóval az EU-s átlag alatt van, miközben a nikotinfogyasztás mértéke az uniós átlaghoz hasonló. Ezek az adatok alátámasztják, hogy a füstmentes lehetőségek jelentősen hozzájárulhatnak az egészségügyi kockázatok csökkentéséhez.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
https://femina.hu/egeszseg/artalomcsokkentes-fust-tarsadalmi-kerdes-nikotinparna-pecs/
