A cikk Magyarország gyermekbántalmazási helyzetéről beszél, különös tekintettel a 2005-ben elfogadott törvényre, amely zéró toleranciát hirdet a gyermekeket érő bántalmazás minden formájával szemben. Magyarország 14. államként csatlakozott a nemzetközi egyezményhez, amelyet 1979-ben Svédország kezdeményezett. Azóta azonban a változás nem történt meg egyik napról a másikra, mivel generációkon átívelő mintákat kell felülírni. Egy 2021-es kutatás szerint Magyarországon a szülők 60%-a még mindig alkalmaz testi fenyítést. Bár ez az arány minimálisan csökkent az elmúlt években, a társadalom fele továbbra is elfogadhatónak tartja a gyermekverést mint nevelési eszközt.
Dr. Gyurkó Szilvia jogász és gyermekjogi aktivista szerint ehhez a lassú változáshoz hozzájárul, hogy nincs megfelelő állami és társadalmi támogatás. Azokban az országokban, ahol sikerült változást elérni, mint például a skandináv országokban, az állam és a társadalom összehangoltan dolgozott ezen a kérdésen. A gyereknevelés és az erőszak megítélése bonyolult kérdés, mivel sok esetben a szülők a fáradtság, tehetetlenség és stressz miatt nyúlnak a testi fenyítéshez. Ebben a kérdésben nagy különbségek vannak generációk között, és a szülők támogató hálózatának hiánya is súlyosbítja a helyzetet.
A cikk arra is kitér, hogy mit lehet tenni, ha valaki a környezetében gyermekbántalmazást tapasztal. Dr. Gyurkó szerint nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben ne hibáztassuk a szülőket, hanem inkább próbáljuk megérteni az okokat, amelyek a bántalmazáshoz vezettek. Az empatikus és megértő hozzáállás segíthet a szülőknek meglátni saját cselekedeteik hatásait és új módszereket kipróbálni. Példaként megemlíti a jó szomszédi viszony fontosságát, ahol pozitív példákkal segíthetünk a szülőknek erőszakmentesen kezelni a nehéz helyzeteket.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
https://femina.hu/gyerek/gyurko-szilvia-pofon-a-gyereknek/
