Szűkebb és tágabb környezetünkben mindenhol találkozunk hazugságokkal, csak épp nem mindig tudjuk, hogy gyakran mi magunk sem mondunk igazat. Csak gondolj bele: egy smink a női arcon vagy egy férfi zakójának válltömése máris mást, jobbat mutat, mint amilyenek eredetileg vagyunk. De vajon mennyit hazudunk egy nap? – erre kerestük a választ.
Mi a hazugság? Az, ha valaki szándékosan, a másik megtévesztése céljából, viselkedés, kijelentés vagy elhallgatás formájában mást közöl, mint amit igaznak vél.
És hogy ezt nap mint nap hányszor követjük el, arra egy brit kutatás is rávilágított. E szerint a szigetország lakói naponta négyszer füllentenek. A megkérdezettek harmada a testsúlyáról, a negyede az adósságairól, 30 százaléka a testedzéseiről hazudik.
Minden negyedik brit állítja, hogy jól néz ki, bár az ellenkezőjét gondolja magáról. Ezek mellett arra is fény derült, hogy a nők ügyesebben hazudnak: a kiderült hazugságok esetében a hazudók 46 százaléka volt nő, 54 százaléka pedig férfi.
Mindennapi hazugságaink
Félreértés ne essék: a hazugságokért nekünk sem kell a szigetországig menni – mi is pont ugyanúgy füllentünk. Íme!
| Amit mondunk | Amit gondolunk |
| Nincs térerő. | Nem akarok beszélni veled. |
| Nincs nálam semmi készpénz. | Ezt kéregetők ellen vetjük be. |
| Jól vagyok, nincs semmi baj. | Hagyj békén! |
| Remekül nézel ki. | Én a helyedben ki sem tenném a lábam az utcára. |
| Örülök, hogy látlak. | Kikerülhetetlen volt a találkozás, mégsem mehetek át a túloldalra. |
| Majd hívlak. | Hát, ez nem valószínű. |
| Csupán barátok vagyunk. | Semmi közöd a kapcsolatunkhoz. |
| Hamarosan újra találkozunk. | Ha rajtam múlik, nem. |
| Már úton vagyok. | Basszus, elfelejtettem, hogy találkozunk! |
| Nem, nem olyan nagy a feneked. | Mintha kétszer akkora lenne… De minek hordasz ilyen tapadós gatyát?! |
| Bocs, véletlenül rossz gombot nyomtam be, ezért csúsztam le a telefonhívásodról. | Kinyomtalak. |
| Holnap abbahagyom. | Tudod, mikor van holnap? Hát mindig holnap. |
| Nem haragszom rá. | Ne rajtam múljon az élete. |
| Borzasztó volt a közlekedés. | Nem indultam el időben. |
Az „átlag magyar”
Nábrády Mária tanár, pszichológus és családterapeuta a 2000-es évek elején végzett felmérést a magyar lakosság körében arról, hogy milyen vélekedések és gyakorlat él a hazugsággal kapcsolatban. A megkérdezetteknek egy hosszabb kérdőívet kellett kitölteniük, amelyben olyan hazugságokra kellett példákat hozniuk, amelyeket maguk követtek el, olyanra, amelyet mások mondtak nekik mint célszemélynek, vagy elhallgattak valamit, továbbá mások kérésére tettek meg.
Az első helyre, 17,7 százalékkal a szülők/tekintélyszemélyek által helytelenített dolog tagadása, megmásítása került, a második helyen 2,9 százalékkal pedig a hivatalnak vagy hivatalos személynek mondott valótlanság állt. A kérdőívben a megkérdezettek heti 2 hazugságot és 1,6 elhallgatást vallottak be.
Testi jelek
Nem véletlenül mondják, hogy a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. A hazugságnak ugyanis vannak testi jelei, amelyekre számos hazugságfelismerő eljárást alapoznak. Saját hazugságainkból ismerhetjük a hozzá kapcsolódó kényelmetlenségérzést, emellett még zavarba is jöhetünk, aminek testi jele az arcpirulás vagy az elsápadás.
De a hazugság erős szívdobogással is járhat. Ezek a testi jelzések mind-mind érzelmi reakciókat jeleznek. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a manipulátorok és a pszichopaták hazudnak jól füllenteni, ehhez képest a mindennapi hazugságainkkal mi is jobban teljesítünk, mint gondolnánk, és azokat rosszabbul ismerjük fel, mint remélnénk.
Ne legyen bűntudatunk!
A hazugságot nem tudjuk kizárni az életünkből. A hazugságra való képességünk együtt jár a társaslény-természetünkkel, hiszen vannak „jó” hazugságok is, amelyek az együttműködést, a problémamegoldást segítik. A „rossz” hazugságok ennek tükrében azok, amelyek a másik ember kárára vannak, konfliktusokat szülnek, és romboló hatásúak.
Nemcsak evolúciós hozományunk a hazugság, hanem a kultúránk része is. Színházban, moziban, regényekben szívesen találkozunk fikciókkal, elképzelt történetekkel, a való életünkben azonban nehezen fogadjuk be azokat, akiken a megtévesztés szándékát érezzük.
Míg a britek napi 4, mi heti 2 hazugságot vallunk be; megnyugodhatunk, mert az emberek állításainak háromnegyed része igaz. Érdemes egy nap megfigyelni, hogy mennyi „jó” vagy éppen „rossz” hazugságot halmozunk fel a munkahelyünkön, a családunkban, akár azért, hogy elkerüljük a konfliktusokat. Én összeszámoltam…
