A kérdés egészen pontosan így hangzott: „Nagyon gáz vagyok szerintetek, ha Take That-rajongó vagyok?” – olvastam a gyakori kérdések oldalán (magam sem értem, hogy mely algoritmus vezetett oda). Egy 2019-es bejegyzésben egy fiatal (korát nem tudtam meghatározni) lány tépelődik ezen, szerencsére biztató hozzászólásokat kapott. Én pedig értetlenül álltam/ültem a kérdés előtt, és belevetettem magam egy igazi időutazásba.
1990-et írunk, amikor a távoli Manchesterben megalakult az angol popegyüttes, és elrabolta a tinilányok szívét, miközben Magyarországon megtörtént a rendszerváltás, amelynek első olvasatra semmi köze nincs az angol együtteshez. Második olvasatra mégis: megjelentek a költöztetődoboz méretű színes tévék, bevezették az otthonokba a vonalas telefonokat, hátracsapva hordtuk a baseballsapkát, boldogan viseltük a kantáros farmert vastag talpú cipőkkel, és susogós melegítőben szeltük át a hétköznapokat. Aztán azon a nagy színes tévén megszólalt a Music Television, amit önfeledten hallgattunk, amíg a szüleink nem voltak otthon (hiszen ha otthon voltak, akkor azt néztük, amit ők akartak). Szóval így került be a nappalinkba a Take That is, és ahhoz, hogy hallgassuk őket, otthon kellett maradni, hacsak nem volt valakinek olyan menő cucca, mint a walkman (ha nem tudod, mi az, guglizd ki).
Take That: Back for Good (Official Video)
Forrás: YouTube
A csapat
Most morzsoljunk el egy könnycseppet Robbie Williamsért, aki 1995-ben kivált a zenekarból, és nem is akármilyen szólókarrierbe kezdett. Közben pedig idézzük fel Mark Owent a Babe című videóklipben, ahol egyetlen pillantással törte darabokra a tinilányok szívét a képernyőn keresztül. És most elérkezett az alkalom, hogy Budapesten ez a sok tinilányszív kissé megérve, megkomolyodva, de együtt dobbanjon idén júliusban. Bár 1990 óta zenélnek a fiúk kisebb megszakításokkal együtt, és „csak” Angliából kellett volna átruccanniuk egy koncertre, ez idáig ez nem történt meg, azaz érkezik a Take That kis hazánkba. Igaz, júliusban is „csak” hárman érkeznek: Gary Barlow, Howard Donald és Mark Owen, viszont új albummal a csomagjukban, ami a This Life címet viseli.
Hogy is volt ez?
Első debütáló lemezük 1992-ben jelent meg Take That & Party címmel, ami (akkor) kétszeres platina minősítést ért el. Az Everything Changes című albumuk pedig meghozta a nemzetközi ismertséget, majd 1995-ben a Nobody Else lemezük érkezett további világslágerekkel. Bár ez volt az az év is, amikor Robbie Williams kivált a zenekarból, rá egy évre a Take That-formáció bejelentette a feloszlását. A történetnek azonban nem lett vége, 2006-ban a Take That négyfős csapata turnéra indult, és ezt a hírt megkoronázva elkészítették a Beautiful World című albumot, amely a brit eladási listák élén debütált.
A csapat tíz év után újból történelmet írt: ők lettek az első együttes, akik ugyanazon a héten vezették a brit hivatalos kislemez- és albumlistát, illetve az élen végeztek a rádiós játszási listákon is. A sorozatos turnék és mindent elsöprő sikerek mellett az energiájuk nem apadt, és egy új lemezzel jelentek meg. 2010-ben újabb váratlan fordulat következett, az ekkor megjelent Shame című dalt Gary (Barlow) és Robbie (Williams) közösen írták. (1995-től nem dolgoztak együtt.)
Williams visszatérése a Take Thatbe nagy lendületet adott a csapatnak, az eredeti felállásban készítették el a Progress című lemezüket, amely a megjelenés napján az évszázad leggyorsabban fogyó albuma lett. A lendület két évig tartott, amikor Robbie Williams és Jason Orange kiszállt a zenekarból. A trió pedig tovább alkotott. 2014-es III és 2017-es Wonderland című albumuk is hatalmas közönségsikernek bizonyult, platina és arany minősítést értek el. 2019-ben ünnepelték fennállásuk harmincadik évfordulóját egy 38 állomásos sold out turnéval, vagyis összesen 650 000 rajongó volt kíváncsi a hihetetlenül látványos show-műsoráról híres csapatra.
Tehát azt gondolom, hogy 2019-ben semmi esetre sem lehetett releváns kérdés az, hogy ciki-e Take That-rajongónak lenni, különösen nem, ha visszatekintünk a fiúk életútjára. Szóval, nem, kedves lány, nem vagy gáz. Sőt! Ha eljössz a Budapest Park júliusi Take That-koncertjére, egy olyan közösség tagja leszel két órára, akik egészen biztosan nem inogtak meg egy percre sem. Az ízléssel meg tudod, hogy nem lehet vitába szállni, és talán még egy nagy igazság, amit már magamévá tettem: Tudod, mi ciki? Semmi sem. (Légy önmagad!)
Forrás:
