Gaurav Gaiha és csapata a Harvard, MIT és a massachusettsi kórház közös HIV-kutató intézményében, a Ragon Intézetben egy olyan strukturális hálózati analízist fejlesztettek ki, amely révén azonosíthatók a mutációk által nem érinthető vírus epitópok. Epitópok azok az alkatrészek, amelyek alapján az immunrendszer felismer egy kórokozót. Gaiha felismerte, hogy módszerüket a Covid–19 kutatásában is alkalmazni kell, mivel a vírus mutációk útján megkerülheti a természetes és mesterséges védettséget.
Munkájuk során 311 olyan epitópot azonosítottak, amelyek ellenállnak a mutációknak, és amiket a T-sejtek felismerhetnek. Ebből a 311 epitópból kiválasztották azokat, amelyeket az emberi immunrendszer könnyen azonosíthat, így 53 epitóp potenciálisan alapja lehet egy széles körű védettséget biztosító T-sejt-vakcinának.
A kutatók azt is megállapították, hogy azok, akik felépültek a Covid–19-ből, immunválaszuk gyakran célozza ezeket a stabil epitópokat. Ezen alapult az az elképzelés, hogy egy olyan T-sejt-vakcina, amely ezeket a magas hálózati jelentőségű epitópokat célozza, tartós védelmet nyújthat különböző SARS-CoV-2 variánsok ellen, beleértve a jövőbeli variánsokat is.
A kutatás 2021 februárjában vizsgálta a legjelentősebb variánsokat, köztük az alfát, bétát, gammát és deltát. Megállapították, hogy a variánsok többsége nem érinti az azonosított fontos epitópokat, vagy csak minimális mértékben. Ez arra utal, hogy egy ilyen vakcina hatékony lehet hosszú távon is.
Összegezve, az mRNS-alapú vakcinák erős antitestválaszt idéznek elő, de kevésbé mozgósítják a T-sejteket, mint a fertőzésen átesettek immunrendszere. Gaiha és csapata szerint egy T-sejt-vakcina valószínűleg tartós és széles körű védelmet nyújtana, megoldva a koronavírusok okozta problémát.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
https://index.hu/techtud/egeszseg/2021/07/11/gaurav-mit-harvard-hiv-mutacio-feherversejt-epitop-koronavirus-covid-19-jarvany-oltas/
