A cikk arra a tendenciára hívja fel a figyelmet, hogy az általános iskolás gyerekek házi feladata egyre inkább közös családi tevékenységgé válik, ahol gyakran a szülők „csendőrködnek” a gyerekek felett. Hal Edward Runkel családterapeuta szerint ez a gyakorlat káros, mivel a szülők túlzott bevonódása meggyengíti a gyerekek önállóságát és motivációját a tanulási folyamatban. A szülők folyamatos jelenléte azt az illúziót keltheti a gyerekekben, hogy körülöttük forog a világ, ami hosszú távon önző vagy tehetetlen viselkedéshez vezethet.
Runkel azt tanácsolja a szülőknek, hogy próbálják meg „lecsendesíteni” magukat a gyerekek teljesítményével kapcsolatban, és figyelmezteti őket arra, hogy a házi feladat elsődlegesen a gyermek feladata, nem pedig a szülőé. Az önálló feladatmegoldás során a gyerek megtapasztalhatja a kihívásokat és a saját határait, ami fontos része a fejlődésének. A szülők túlzott segítségnyújtása ahhoz hasonlítható, mintha helyettük emelnének súlyokat, és azt várnák, hogy a gyerekek izmosodjanak.
Ehelyett azt javasolja, hogy a szülők maradjanak nyugodtak, támogatóak és értsék meg a gyermek szükségleteit anélkül, hogy minden egyes lépésnél jelen vannak. Engedjék meg a gyerek számára, hogy kérje a segítséget, amikor szüksége van rá, de ne akarjanak mindenáron ott lenni mint támasz, mivel ez a gyermek személyes fejlődésének akadálya lehet. A hatékony szülői szerep abban rejlik, hogy a szülők kerülik a játszmákba bonyolódást, és inkább arra összpontosítanak, hogy hogyan lehet megoldani a felmerülő problémákat.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
https://femina.hu/gyerek/hazi-feladat-szulo/
