A cikk a fizioterápia és a fizikoterápia különbségeit, valamint különféle fizikoterápiás kezeléseket mutat be. A fizioterápia a mozgásterápiák gyűjtőneve, míg a fizikoterápia fizikai energia segítségével elősegített gyógyulást jelent. A lágylézeres kezelés, amelyet biostimulációként is ismernek, kivételesen kímélő technika. Ez a módszer alacsony energiájú lézerrel stimulálja a sejteket, javítva a sejtek anyagcseréjét és a keringést, hozzájárulva az ízületek vagy izmok gyógyulásához.
A TENS-kezelés az elektroterápia egy formája, ahol bőrre helyezett elektródákkal ingerlik a fájdalomreceptorokat. Ez a kezelés endorfinszabadulást eredményezhet az agyban, ami fájdalomcsillapító hatással bír. Az eljárás jól alkalmazható izomhúzódások, rándulások és ízületi gyulladások esetén, de hátránya a hozzászokás lehetősége.
Az iontoforézis szintén elektromos áramot használ, és célja hatóanyagok mélyebb szövetekbe juttatása. Különféle anyagokat visznek be, például jódot a vérkeringés fokozására vagy nátrium-kloridot a hegszövetek fellazítására. Ezen eljárások segítségével kezelhetők izomgörcsök, gyulladások és ödémák.
A lökéshullám-terápia radiális energiát alkalmaz a szalagok és inak rugalmasságának fokozására. Jól alkalmazható különféle mozgásszervi megbetegedéseknél, bár használata kellemetlen érzetet okozhat. A kezelés enyhébb változata, a rádiófrekvencia, fájdalommentes beavatkozás.
A galvánáram tehnikája egyenáramot használ és a TENS-hez hasonló módon működik, de általánosabb alkalmazást tesz lehetővé. Elsősorban izomproblémák, fájdalmak és zsibbadások kezelésére használják, és gyakran alkalmazzák stroke utáni rehabilitációnál. Ez a módszer szintén javítja a vérkeringést és mérsékli a gyulladásokat, emellett gyógyszerek bejuttatására is alkalmas.
