A cikk arra világít rá, hogy egy szívinfarktus vagy más súlyos szív-érrendszeri esemény túlélése után a hosszú távú kardiológiai gondozás sokkal többről szól, mint pusztán a gyógyszerek szedése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa hangsúlyozza, hogy a gyógyszeres kezelés csak egy része az utókezelésnek; az életmódváltás és a rendszeres kardiológiai kontrollok legalább ugyanannyira fontosak.
Magyarországon bár a szív-érrendszeri halálozások száma 1990 óta csökken, a 65 éves kor előtti halálozás kétszerese az EU átlagának. Ez részben a magas rizikófaktoroknak és az infarktus utáni életmódnak köszönhető. Az életmódbeli változtatások, mint például a dohányzás abbahagyása és az egészséges táplálkozás, jelentősen csökkenthetik egy második infarktus kockázatát.
A sikeres utókezelés része a betegek megfelelő edukációja is. Fontos, hogy a páciens megértse a gyógyszerszedés és a rendszeres kontrollvizsgálatok fontosságát, valamint felismerje a rizikófaktorokat. A kardiológiai gondozás nemcsak a fizikai és műszeres vizsgálatokból áll, hanem az életmódbeli támogatásból is.
A szívbarát életmód kialakítása kiemelten fontos. Ebben döntő szerepe van a rendszeres és megfelelően beállított fizikai aktivitásnak, amit egy mozgásterapeuta segítségével lehet optimálisan megvalósítani. Az étrend átalakítása szintén lényeges, személyre szabott étrenddel, amely figyelembe veszi az egyéni szükségleteket és érzékenységeket. A stresszkezelés is kulcsfontosságú, mivel a stressz önálló rizikófaktornak számít a szív-érrendszeri betegségekben.
Dr. Vaskó Péter szerint a hosszú távú kardiológiai gondozás alapvető fontosságú a jó életminőség biztosításához, a fizikai erő és állóképesség visszaszerzéséhez, valamint az önbizalom növeléséhez. A rendszeres ellenőrzésekkel és szakszerű iránymutatásokkal a páciensek jelentősen javíthatják életkilátásaikat és közérzetüket.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
https://femina.hu/egeszseg/teendok-szivinfarktus-utan/
