A cikk a az 1980-as évek elején Magyarországon bevezetett ötnapos munka- és iskolahét hatásait elemzi, különös tekintettel a gyerekek szabadidős tevékenységeire. Az 1981-es reform kezdetben aggályokat vetett fel a megnövekedett szabadidő lehetséges negatív hatásairól, például az egészségtelen életmódról és a korlátozott szabadtéri aktivitásról. A következő években készült felmérések azt a következtetést vonták le, hogy a gyerekek nagyrészt otthon töltötték hétvégéiket, napi közel négy órát tévénézéssel, ami még a szerény műsorkínálat tükrében is jelentősnek számított. Az említett kutatások, köztük egy 1983-ban végzett kérdőíves vizsgálat, arról számoltak be, hogy a lakótelepi gyerekek gyakran az utcán vagy lépcsőházakban találkoztak barátaikkal, míg a felnőttek gyakran negatívan ítélték meg ezen csoportosulásokat, a devianciától tartva.
A kutatás rámutatott arra is, hogy a gyerekek későn feküdtek le, ami a másnapi iskolai teljesítményükre is hatással volt, dekoncentrálttá és ingerlékennyé téve őket. A cikk arra is kitér, hogy a probléma megoldását nemcsak a gyermekek nevelésében, hanem a szülők életmódjának és szokásrendszerének változtatásában látták. Az akkori szakemberek szerint a pozitív változáshoz elengedhetetlen, hogy a családi életmód mintáit is reformálják, és a gyermekek számára biztosítsák a szabadidő hasznos és egészséges eltöltésének lehetőségét.
A tanulmány végső ajánlása, hogy a gyerekek szabadidős szokásait céltudatosan kell alakítani, a szabad idő eltöltésének kultúráját pedig a szülői ház befolyásán keresztül lehet javítani. Az elemzés arra is rámutat, hogy a fizikai aktivitás és a szociális interakciók fontossága elengedhetetlen a gyermekek fejlődéséhez, ami a mai napig releváns megfigyelés.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
https://divany.hu/szuloseg/80-as-evek-hetvege/
