A cikk a szocialista Magyarországban, különösen az 1970-es és 1980-as években, a házasság intézményéről és annak változásairól szól. A szocializmus alatt a házasságokban egy kettősség mutatkozott: miközben az állam néha beleszólt a magánéletbe, máskor figyelmen kívül hagyta azt. Az időszakra jellemző volt a nyitott házasságok terjedése, a válások számának növekedése, és az, hogy egyre több gyermek született házasságon kívül.
A házasság egyre népszerűtlenebb lett a fiatalok körében, és a szocialista erkölcs például elvárta a házasság előtti szexuális élet kerülését és a hűséget. Az akkori népszerű lapok azonban elkezdték hangsúlyozni a szerelem és egymás alapos megismerésének fontosságát a házasság előtt. Szorgalmazták a randevúkat, és javasolták, hogy a párok már a házasságkötés előtt költözzenek össze.
A szocialista vezetés szerint a házasság célja a gyermekvállalás volt, nem pedig a szexuális vonzalom és szerelem megélése. A nők emancipációja ekkor érkezett meg Magyarországra, és ez átalakította a nőképét, akik már saját célokat fogalmaztak meg, és nem kizárólag a házasságra építettek a társadalmi felemelkedésért.
A házassághoz való hozzáállás hasonlósága figyelhető meg a szocializmus alatt és napjainkban. Akkoriban is sokan csupán hitelekhez és kedvezményekhez jutás céljából házasodtak. Az elmagányosodás jelensége is ebben az időszakban kezdett elterjedni, amit az urbanizáció és a modernizáció jelenségei okoztak. A magány leküzdésére külön társközvetítő szolgálatot hoztak létre. A cikk konklúziója szerint a házasságról alkotott vélekedés azóta is változik, de a hagyományos és modern megközelítések egyaránt jelen vannak a társadalmi normákban.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
https://divany.hu/szuloseg/hazassag-szocializmus/
