A szkleroderma világnapját június 29-én ünneplik, emlékezve Paul Klee svájci festőre, aki szisztémás szklerózisban hunyt el. Dr. Kádár János, az Immunközpont szakértője szerint a szkleroderma nem csupán bőrbetegség. A görög „skleros” (kemény) és a latin „derma” (bőr) szavakból áll össze a betegség neve, amely valójában különböző kórképek gyűjtőneve, amelyek közös jellemzője a bőr megvastagodása.
A lokalizált szkleroderma csak a bőrt érinti, míg a szisztémás forma belső szerveket is károsíthat, jelentős életminőség romláshoz vezetve. A szisztémás szklerózis lehet limitált vagy diffúz formájú; utóbbi gyorsabb bőrmegvastagodást és súlyosabb belső szervi érintettséget okoz. A diagnózishoz és kezeléshez belgyógyászati szűrővizsgálatok és agresszív gyógyszeres terápia szükségesek.
A betegség kockázata nőknél 4-9-szer magasabb, és jellemzően 30-50 éves korban jelentkezik. Afroamerikaiaknál gyakrabban fordul elő, és súlyosabb formában. Magyarországon 1500-2000 érintett lehet.
A szkleroderma jellegzetes tünetei közé tartozik az ujjakat kezdetben érintő bőrfeszülés és keményedés, amely később az egész testre kiterjedhet. További tünetek a pigmentációs elváltozások és meszes csomók. A Raynaud-jelenség, amely hideg hatására az erek beszűkülésével és a bőr elfehéredésével jár, a betegség korai jele lehet.
A szkleroderma egyénenként változó tüneteket produkálhat, érintve többek között az emésztőrendszert, légzést, szívet és vesét. Ezek jelentősen korlátozhatják a beteg fizikai aktivitását és életminőségét. Mindennapi tevékenységek, például a kéz használata, étkezés vagy fogápolás is nehézségekbe ütközik. Jelenleg a betegség nem gyógyítható, de megfelelő terápiával a tünetek enyhíthetők és az állapotromlás lassítható. A kezelést szteroidok, vérkeringést javító szerek, immunszupresszív gyógyszerek és fizioterápia alkotják.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
https://femina.hu/egeszseg/szkleroderma-tudnivalok/
