Az ülőmunka negatív hatásai régóta ismertek, többek között mozgásszervi problémákhoz, valamint krónikus betegségekhez, például 2-es típusú cukorbetegséghez, szívbetegségekhez és bizonyos rákos megbetegedésekhez vezethetnek. Ennek ellensúlyozására egyre több munkahely áll át az állómunkára, ám a legújabb kutatások szerint az állómunka nem orvosolja a mozgásszegény életmód következményeit. A „Circulation” és az „International Journal of Epidemiology” folyóiratokban megjelent tanulmányok arra jutottak, hogy az állómunka nem javítja a szív- és érrendszeri egészséget és nem csökkenti bizonyos betegségek kockázatát.
A kutatások szerint a munka közbeni állás inkább semleges hatású: bár nem növeli a kockázatokat, de önmagában nem is elégséges az ülő életmód káros hatásainak ellensúlyozására. Sőt, a túl sok állás is lehet káros, például növelheti a visszér és a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét.
Az optimális egészségi állapot eléréséhez kulcsfontosságú a testmozgás. A szakemberek azt javasolják, hogy a munka közbeni állást rövid, intenzív fizikai tevékenységekkel kombináljuk. Javasolt telefonálás közben sétálni, vagy liftezés helyett lépcsőzni. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha a munkavégzés során rendszeresen megszakítjuk az ülést vagy állást fizikailag aktív szünetekkel, elősegítve a vérkeringést és a szív- és érrendszer hatékony működését.
Összefoglalva, az ülő életmód káros hatásainak csökkentéséhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás, amit a mindennapi rutin részévé kell tenni, nem elég csak az ülésről az állásra váltani.
