Ki ne vágyna kacatmentes otthonra? Ha rávágod, hogy olyan biztos nincs, akkor nem találkoztál még Bitay Andreával. A blogger, podcaster és szabadúszó tartalomgyártó anya ugyanis éppen azért hozta létre weboldalát, a kacatmentesotthon.hu-t, hogy megmutathassa, igenis létezik ilyen.
Anyamagazin: Milyen út vezetett a kacatmentesotthon.hu létrehozásáig?
Bitay Andrea: Ez egy nagyon hosszú folyamat volt, nem egyik napról a másikra történt. Leginkább a kisfiam megszületését követő időszakhoz szoktam kötni, ott történt egy lényegibb változás az életemben. Akkor szembesültem azzal, hogy egy gyereknek milyen sok kacatot tudunk összevásárolni, és mennyi dolgot kap ajándékba. Egy komoly üzlet épült arra, hogy mit lehet eladni a szülőknek, ami egyébként sokkal több minden, mint amire a gyereknek igénye vagy szüksége van.
A gyermek viszont a kézzelfogható tárgyakon kívül sokkal fontosabb dologra világít rá: az együttlét fontosságára, az elrepülő idő gyorsaságára. Újdonsült anyaként kezdtem el azt érezni, hogy kevés minőségi időt tudok tölteni a gyermekemmel, mert felesleges dolgok hátráltatnak. Az egyik fogódzó az volt a változásban, ha kevesebb tárgy vesz körül bennünket, én is nyugodtabb vagyok, kevesebb a takarítás, és a beszerzéssel sem kell annyit törődni, mert nincs szükségünk semmire.
Esetemben szorosan összekapcsolódott a minimalizmusiránnyal, amelyet kezdetben nem neveztem nevén, de megtaláltak a cikkek és a videók. Elmélyültem a témában, egyre jobban magaménak éreztem. Ebből alakult ki a tudatosság, a környezettudatoság és hulladékmentes életmód is.

A.: Mi a kacat?
B. A.: Kacat az, ami felesleges számodra. Nem szeretnék általánosítani, mert mindenkinek más ez a dolog. Ami nem ad hozzá a mindennapokhoz, nem nyújt örömet számodra, jellemzően nincs is szem előtt, mert a tárolóban, garázsban, szekrény mélyén gyűlik, az a kacat. Bár a szemünk előtt is sok ilyen tárgy van, mint például a ruhatárunk is, de a konyhaszekrényben is rengeteg ilyen dolgot lehet találni.
A.: A gyerekszobában hogyan lehet megvalósítani a tudatosságot?
B. A.: A kisfiamnál nehezebb dolog, bevallom, mert a mai napig soknak érzem a játékokat. Mindig jön egy újabb és újabb fejlődési korszak, egyre több a ruha és a játék. Két dolgot szoktam alkalmazni, hogy ne érezzem durvának a helyzetet. Az egyik, hogy meghatároztuk, hol és milyen tárolóban lehet játékot tartani, annál több nem lehet. Ha tele lesz, át kell néznünk, mi az, ami felesleges.
Ezt már a fiammal együtt csináljuk. Fontos, hogy lássa ő is, hogy minél több játék veszi körül, annál kevésbé nyugodt, annál kevésbé tud elmélyülten játszani, mert csak kapkod a körülötte lévő dolgok után. Alkalmazom még, mint egy vetésforgóban, hogy időként elteszek játékokat, mondjuk, a szekrény tetejére, és kb. egy hónap múlva elővesszük – újdonság lesz, mintha egy új játékot kapna. Mindig variáljuk, cserélgetjük, ez jól bevált.

A.: De mihez kezdesz az ajándékba kapott dolgokkal?
B. A.: Főleg a közeli rokonokkal mindig megbeszéljük, hogy minek örülne a kisfiam egy közelgő ünnep kapcsán. Mindannyian megértik, hogy nem szeretnénk felesleges dolgokkal elhalmozni, bár ez a helyzet kivédhetetlen. Fontos, hogy törekszünk rá. A „kacatokat” általában ingyen elvihetős csoportba teszem fel, adományboltba viszem, vagy elküldöm adományként az Örökbe Fogadok Egyesületnek.
A.: Könnyű mondani, hogy az otthon fölöslegessé vált dolgainkat el kell engednünk. Mégis hogyan csináljuk?
B. A.: Elsődleges szempont mérlegelni, hogy az adott tárgyat használod-e, és ha igen, milyen gyakran. Azt is érdemes megnézni, hogy mikor vetted utoljára a kezedbe. Ha 3-5 éve hozzá sem nyúltál kategória, akkor gondolkodás nélkül meg kell tőle válni. Ha egy éve nem használtad, át kell gondolni, hogy szükséges-e tovább tárolni, vagy ha igényed lesz rá, kölcsön tudod kérni, esetleg mással is meg tudod oldani a pótlását.
Általában ezek a konyhai eszközökre jellemzők. A másik, hogy vannak olyan tárgyaink, amelyek nem használati tárgyak, örömet okoznak, szépek, jó rájuk nézni. A kérdés ilyenkor az, hogy tényleg öröm-e az a váza a szekrény tetején. Szoktál gyönyörködni benne, vagy csupán évente egyszer leporolod? Az ilyen típusú dolgokkal tele lehet zsúfolni egy lakást, ráadásul jellegtelenné teszi az ott lévők számára, elveszi a fókuszt azokról a dolgokról, amelyeknek jelentésük van.

A.: Így tényleg egyszerűnek tűnik.
B. A.: Amikor próbáltam válogatni, mi az, ami marad, és mi az, ami megy, fontos szempontként a szemem előtt lebegett, hogy a saját otthonomban jól érezzem magam, ne egy tároló legyen, hanem élettér. A keresztanyától kapott, tíz éve porosodó ajándék is új életet kaphat egy másik tulajdonosnál. Valószínűleg az egykori ajándékozó sem sértődne meg, ha elmondjuk, hogy az a tárgy nem illik hozzánk, az életterünkhöz. Ha szabad így fogalmazni, önző módon kell hozzáállni a kacatmentesítéshez, és tényleg azt mondani, hogy ez az én otthonom, és tudom, mi az, amivel körül akarom venni magam, és mi az, amivel nem.
A.: Mesélj a témában készült két e-bookodról!
B. A.: Ezek leginkább összefoglalók. Az első a környezettudatosságról szól, vegyszermentes lépések, amelyek a kacatmentes otthonban is nagy előrelépést jelentenek. Kevesebb tisztítószert kell tárolni, felszabadulnak a polcok, kevesebbet költünk, nem veszünk felesleges tisztítószereket. Régen a kosaramban landolt olyan dolog is, amely már otthon megvolt, csak ki szerettem volna próbálni, például egy tükörtisztítót. Ezeket a vegyszermentes megoldásokat én is használom; a könyvben minden javaslathoz leírom a saját tapasztalataimat is, saját fotóval dokumentálom. Összefoglalom, hogy miért szeretem, hogyan csinálom – ilyen szempontból teljesen egyedi.

A.: Milyen témában készül a következő?
B. A.: A tudatosan felépített ruhatár lesz a téma. Ez azért is fontos számomra, mert amikor itthon elkezdtem foglalkozni a minimalizálással, saját magamra reflektált a gardróbszerkényem. Hatalmas változást hozott, drasztikusan átválogattam a ruhákat, megindult egy önismereti folyamat is, évekig tartó, több lépésből álló külső és belső folyamat volt. Szeretnék mások számára is alkalmazható, hasznos tippeket megfogalmazni, összegyűjteni.
Érdekel a téma? Akkor feltétlenül látogass el a Kacatmentes Otthon Facebook-oldalára is!