Környezettudatos vérzés? Hogy működik? Egyáltalán át tud-e állni az agyam és a testem 25 év műanyaghasználat után egy fenntarthatóbb menstruációra? Ezek a kérdések foglalkoztattak, amelyekre az egyik lehetséges válasz a menstruációs bugyi volt. Vigyázat, ebben a cikkben olyan szavak szerepelnek, amelyek egyeseknél kiverhetik a biztosítékot. Például: menstruáció, vérzés, hüvely, bugyi, testváladék.
Két hónappal ezelőtt volt néhány nagyon meleg nap márciusban, és pontosan akkor menstruáltam. A játszótérről hazaesve, közepes görcsök között nyafogva megfogadtam magamnak, hogy következő hónapban már nem fogom az érzékeny bőrömet és a környezetemet szívatni az intim betétekkel, valami alternatív megoldást keresek. Itt jegyzem meg, mindig is utáltam a betéteket, a tampont meg még annál is jobban.
Nagy szerencsém, hogy a 2018. októberi teherbe esésem után több mint két évig nem menstruáltam. Amikor utána megjött, érezhetően kevesebb lett, és nem is fájt annyira, mint előtte.
Rögtön cserélnem kellett
Internetes böngészésbe kezdtem, amikor időm engedte, és a bugyikat pár napon belül meg is rendeltem. Egy kezdőpakkot kértem, három bugyival, a leírások szerint két bugyi az erősebb vérzéshez, egy pedig a könnyebbhez használható. Két napon belül meg is érkeztek – rögtön láttam, hogy ez nekem nem fog menni. No nem azért, mert közben meggondoltam volna magam, hanem azért, mert a méreteim alapján M-es csomagot rendeltem, de sajnos felpróbálva világossá vált, hogy a karanténlétem alatt én bizony L-es méret lettem (ide illene egy sikítós emoji).
Az első csalódottság után már rendeltem is a cserecsomagot az ügyfélszolgálat segítségével, nagyon kedvesen és gyorsan reagáltak, és hamarosan megérkezett az L-es, azaz large csomag, avagy nagy, óriási, hatalmas méret. (Nem, nem tudom elengedni…)
Tölcsért szeretnék!
Hogy két legyet üssek egy csapásra, az intim tölcsérért betértem egy drogériába, mert arra gondoltam, hogy nyaralás közben vagy olyan esetben, amikor a menstruációs bugyit nem tudom használni, mégiscsak kellene valami pluszmegoldás. De ott, a tölcsér dobozát megfogva és a polc előtt állva arra a megállapításra jutottam, hogy ez nem az én utam lesz. Elolvastam erről a termékről is, amit lehetett, videókat néztem meg, de ott, akkor rájöttem, hogy én alapvetően a tampont is utálom.
Teljesen természetellenesnek tartom, hogy bármit is felbűvészkedjek magamnak, hogy aztán valami felfogja a véremet, ami onnan minden bizonnyal távozni szeretne. Ezzel nem provokálni szeretnék; aki használja ezeket a termékeket, hajrá! Nekem valószínűleg már nem fogják megváltoztatni a véleményemet. Úgyhogy végül nem vettem intim tölcsért. Maradok a bugyinál, gondoltam.
Tesztre fel!
Amikor elérkezett a menstruációm első napja, pont vendégeink érkeztek. Félve vettem fel az erősebb vérzésre kitalált bugyit – lehet, hogy ma mégis inkább a jól bevált betétet kellene használnom? Aztán mégis győzött a kalandvágy, most vagy soha, legalább tényleg élesben próbálom ki. Aztán egy jókedvű ebéddel és pár órával később eszembe jutott, hogy hoppá, szinte nem is gondoltam a testem folyamataira, ami az intim betéttel elképzelhetetlen lett volna.
Az elkövetkezendő napok is így teltek, egy nagyon magabiztos, kellemes állapotban, amikor csak arra kellett figyelnem, hogy mindig legyen legalább egy darab tiszta és száraz mensibugyi, amit pár óra múlva fölvehetek. A három bugyi így elég nagy logisztikázást jelentett, de mivel kisgyermek mellett állandóan mosok valamit, mindig sikerült megoldani.
Így néz ki
Ami elsőre furcsa volt, hogy az alsók fekete színűek, így nem látni, hogy mi újság a mennyiséget illetően. Ezt csak érzésre próbáltam eldönteni, de egyszer sem fordult elő, hogy átázott volna, vagy átütött volna rajta a vér. Egyébként a bugyik elég nagyok, masszívak, kívül egy fürdőruhaszerű anyag, belül pedig pamut, ami nagyon kényelmes. A két anyag fog közre valami titkos materiált, ami elnyeli a vért, és nem ereszti. Ezeknek a bugyiknak nyáron lehet egy kicsit macerásabb a viselése, de azokon a napokon majd legfeljebb nem hordok szexi, fehér forrónadrágot.
Használat után
A gyártó a bugyikat hideg vízben ajánlja beáztatni használat után, és így kell a vért kinyomkodni belőle a mosógépes mosás előtt. Igen, sokaknak ez undi lehet, és ez az a pont, ami valószínű pár embert elrettenthet a használattól. Hiszen viszonylag berögzült gondolat az, hogy a vér piszkos, hogy a menstruáció egy havi BAJ, hogy a bugyi koszos lesz. Pedig ezek természetes testi folyamatok, olyan testváladékok, amelyek nőiségünk kinyilatkoztatásai, jobb esetben termékeny éveink lenyomata. A bugyik kézzel való mosása talán közelebb hozza hozzánk a saját testünket azzal, hogy nemcsak kidobjuk a kukába a menstruációnk végtermékét, hanem magunknak teremtjük meg a higiénikus közeget egy természetesebb vérzéshez.
Ezentúl csak így!
Összességében én rendkívül elégedett vagyok, ha lehet, csak így szeretnék ezután menstruálni. Néhány évbe beletelik majd, amíg behozzák az árukat, de számomra nagyon megnyugtató a tudat, hogy most már nem dobálok ki egy menstruáció alatt körülbelül 12-15 műanyag betétet. Rendkívül kényelmes mivoltuknak köszönhetően egy sokkal kellemesebb, önfeledtebb vérzés emlékeztet arra, hogy nő vagyok, és hogy ennek örülni is lehet.
Kattints a Podcast hallgatásához!
