Egy városi séta vagy egy városnézés során teljesen más dolgok ragadják meg a gyerekek és a felnőttek figyelmét. Ne gondoljuk azt, hogy a kicsiket nem érdekli az őket körülvevő világ, nagyon sokszor pont a lányaim hívják fel a figyelmem egy-egy különleges épületdíszre vagy szoborra. Való igaz, hogy azért vannak olyan dolgok, amiket gyorsabban kiszúrnak a városi látképből, ezek pedig nem mások, mint az állatok. Budapest pedig tele van velük – mutatjuk is, merre találhatunk kicsit, nagyot és még nagyobbat.
Az állatos szobrokban mindig van valami játékosság, vagy a kinézetében, vagy az elhelyezésében, vagy a történetében. Nem lehet őket nem szeretni, és felfedezésük egy újabb program lehet a család számára.
Breki
Mi, budapestiek szerencsések vagyunk, hogy nem csupán monumentális lovas szobraink, de gerillaszobraink is vannak. De mitől lesz egy szobor gerilla? Mihail Kolodko ukrán–magyar szobrászművész szerint elmúltak azok az idők, hogy csak pályázatokra készült szobrok díszítsék a várost, teret kell engedni a művészetnek. Így Kolodko maga dönti el a szobrai témáját, mi több, a helyüket is ő választja meg.
Breki is az ő szobra, ami szinte teljesen láthatatlan a Belvárosban sétálók számára, pont úgy, mint egy igazi béka. Akik viszont egyszer megtalálták a Szabadság téren, azok a következő alkalmakkor már keresik is, hogy a helyén van-e még. A helyiek is nagyon megkedvelték, a hideg téli napokon sálat és sapkát is kap, hogy meg ne fázzon.
Fruzsi kutya
A név és a kislányom, Lili kutyaimádata kötelez, hogy ne maradjon ki a felsorolásból Columbo felügyelő és a hűséges kutyája. A felügyelő alakjáról rögtön az őt néző basset houndra vándorol a tekintetünk. A sorozatban simán Kutya (Dog) volt a négylábú társ neve, de a szoborhoz modellt álló kutyát Fruzsinak hívták.
A hadnagyot alakító Peter Falk nyilatkozatai szerint a felmenői között szerepelt Falk Miksa is (ezt dokumentumokkal nem tudták bizonyítani), így valószínűleg ezért választották a Falk Miksa és a Szent István körút kereszteződését a szobor helyéül.
Karcsi nyúl
Történt egyszer, hogy a Károlyi-kert fái alatt egy dobozban szuszogó nyuszit találtak. A kert gondnoka úgy döntött, ha itt találták, itt is marad, így rögtön csináltak neki egy helyes kis kuckót az illemhelyiség mellett, és elnevezték Karcsinak. Mindene megvolt, óriási szerető család a parkba látogató gyerekeknek hála, finom falatok, kényelmes lakás, kötelező oltások.
A nyuszi nagyjából hat évet élt, és a szerető gondoskodásnak köszönhetően igazán nagy nyúl lett belőle. Karcsinak állít emléket a kert nyuszi szobra, hogy egy nagyvárosban is történnek csodák. Jó hír, hogy a kert nem maradt élő nyúl nélkül, II. Károly ma is ott él a kis házban, rengeteg szőrmeállat társaságában.
Parlamenti oroszlánok
Oroszlánok nélkül nem lenne teljes a lista, belőlük láthatunk a legtöbbet a városban. A sörényeseket azért helyezték el a házak homlokzatára, az udvarokba szoborként és az ajtókra kopogtatónak, mert védelmi szerepet töltöttek be. Valahogy úgy működtek, mint manapság a házőrző kutyák: elriasztották a gonoszságot és megvédték az épületeket, valamint a bennük lakókat, dolgozókat.
Ezt ismerve nem csodálkozunk, hogy az Országház bejáratához is került egy páros. A két oroszlán nem egyforma, nem ugyanarra néz, és a stílusuk sem ugyanolyan. A jobb oldali megsemmisült a háborúban, így azt pótolták. Nézzétek meg, hogy az egyikük milyen jól fésült, míg a másik inkább kócos!
Frederik, Fedor és Frici, az őrsárkányok
A hármasiker-sárkányok 1860-ban születtek a Schlick-féle vasöntödében, és hamar munkába is álltak a Lánchíd pesti hídfőjénél. A Duna Gőzhajózási Társaság kapuját őrizték, majd a Fasor városligeti végén várták a Ligetbe igyekvőket. Alig múltak 100 évesek, amikor elszakították őket egymástól.
Frici Budára, a Kiscelli Múzeum bejáratához került (ma is ott van), míg a többiek először a Vidámparkba, majd az állatkertbe. Négy éve költöztek ki a kerítésen kívülre, hogy mindenki megcsodálhassa őket.
Mókus egy lovas szobron
Nehéz elképzelni azt a helyzetet, hogy egy lovas szobor közvetlen közelében egy mókusszobrot is találunk, de pont ez történt a várbeli Szent István-szobornál. A szobrot Stróbl Alajos készítette, aki maximalizmusáról, precizitásáról és humoráról volt ismert. A lovas szobor talpazatán körbefutó domborművek Szent István életéből mutatnak be történeteket.
Az egyiken a fa tetején megbújt egy mókus is, aki első ránézésre inkább hasonlít egy hosszú fülű nyúlra, de jobban megnézve minden egy mókus mellett szól – az elhelyezkedés, a toboz a mancsban és a nagy farkinca). Stróbl Alajos nemcsak egy mókust, hanem saját magát is elrejtette ezeken a domborműveken.
Sok-sok állat
A sort egy állati házzal, a Walkó-házzal zárom. A Belvárosban van egy ház, amin több állat van, mint bármelyik másik budapesti épületen. A főváros első szecessziós épületén találkozhatunk mókussal, kígyóval, bagollyal, békával, gyíkkal, szitakötővel, pávával és madárfiókákkal is. Érdemes megkeresni őket, mielőtt teljesen zöldbe borul a ház előtti fa, mert utána már nehéz dolgunk lesz.
Hirdetés
