Ilyeneket tényleg csak gyerekek kérdezhetnek Budapestről!

Hány megválaszolhatatlannak tűnő kérdést kapsz szülőként nap mint nap? A lányaim Budapestről is szeretnek kíváncsiskodni, így merem állítani, hogy az idegenvezető-képzés óta nem tanultam annyi újdonságot a városról, mint mióta gyerekeim vannak. Most összeszedem Lili és Liza legérdekesebb, leghasznosabb és legmurisabb kérdéseit, hogy legközelebb már ti is csípőből tudjátok rá a választ.

Amellett, hogy örülök annak, hogy a lányaim figyelnek a körülöttük lévő városra, én is nagyon sokat tanulok ezekből a kérdésekből.

Mi Budapest jele?

Az óvodai mindennapokhoz hozzátartoznak a jelek, így érthető, hogy az óvodásaim miért voltak kíváncsiak a főváros jelére. Budapest jele a címere, ami sokkal érdekesebb, mint elsőre gondolnánk. A címer közepén egy vörös pajzs áll, amit a Dunára utaló hullámos fehér vonal vág ketté. Felül kap helyet Pest egytornyú vára, alul pedig a Budára és Óbudára utaló háromtornyú vár áll.

A címerpajzsot egy oroszlán és egy griffmadár tartja két oldalról. A tetején a Szent Korona nyugszik. Érdekessége abban rejlik, hogy először Buda és Óbuda került volna a fő, felső helyre, de amikor szavazni kellett volna a címerről, csak pesti képviselők voltak jelen, így Pest került a kiemelt helyre. Pest és Buda rivalizálása volt, van és lesz!

Mikor van Budapest születésnapja?

Születésnapja mindenkinek van, biztos Budapestnek is. Szerencsések vagyunk, mert napra pontosan tudjuk a főváros születését, így meg is tudjuk ünnepelni azt. Az odavezető út természetesen rögös volt. Budapest előtt létezett Pest, Buda és Óbuda. 1830-ban felmerült, hogy szükség lenne egy fővárosra, amihez először Buda, majd később Pest nem akart csatlakozni.

Valószínű ma is tartana a huzavona, ha nem jött volna Andrássy Gyula miniszterelnök, aki létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, ami számos jogot és nem kevés pénzt adott át a fővárosnak. Nem meglepő, hogy megnőtt a csatlakozás iránti kedv, és 1873. november 17-én megszületett Budapest.

Metró, metró, metró

Mi egy metrózó család vagyunk, az iskolába, az óvodába és a munkahelyre is metróval járunk, emiatt már minden létező kérdéssel találkoztam. Összefoglalom, mit kell tudnotok a budapesti metrókról.

• Színek: sárga, kék, piros, zöld, és még nem tudjuk, milyen színe lesz az M5-ös metrónak.
• Leghosszabb és legrövidebb vonal: az M3-as 17,3 km hosszú, míg az M1-es csak 4,4 km.
• Legtöbb és legkevesebb megálló: M3-as – 20 megálló és M4-es – 10 megálló.
• Legnagyobb és legkisebb állomásköz: az M2-es a Keleti pályaudvar és a Puskás Ferenc Stadion között 1760 m. Az M1-es a Kodály körönd és a Bajza utca között 190 m.
• Legöregebb és legfiatalabb metróvonal: M1 és M4.
• Az M2-es metró menetideje: 18 perc.
• Leghosszabb mozgólépcső: Széll Kálmán tér, nagyjából 2 perc a feljutás.
• Utazott Erzsébet királyné, azaz Sissi a kisföldalattin? Utazhatott épp, de csak arról vannak információink, hogy Ferenc József kétszer is ült az első metrón.

Miért van hőlégballon a Városligetben?

A legváratlanabb helyekről lehet látni a Városliget új látványosságát, nyáron a nagyszülők teraszáról, Rákospalotáról szúrta ki Lili a hőlégballont. Érkezett is a kérdés, hogy miért és miért pont ott van hőlégballon? Bár úgy tűnik, mintha ez egy új attrakció lenne, pedig nem az. 1896-ban, az Ezredéves Kiállítás fő helyszíne a Városliget volt, ahol az egyik szórakozási lehetőségként ki lehetett próbálni a léghajót. Az érdeklődőket 1 krajcár fejében 500 m magasra repítette a léghajó. Sajnos egy augusztusi vihar szétszakította a ballont, így mostanáig nem szállt a Városligetben léghajó.

Miért van egy mutatóujj a ház falán?

Minap a Március 15. térnél, a Piarista utcában sétáltunk a gyerekekkel, amikor jött a felkiáltás: „Anya, ott egy ujj!” Elhihetitek, majdnem elájultam, el sem tudtam képzelni, mit láttak meg a gyerekek, de szerencsére hamar megnyugodtam, mert egy teljesen ártalmatlan dolgot fedeztek fel. Az utca legkisebb házán van egy jelzés, amin egy mutatóujj jelzi egy dunai árvíz magasságát. 1838. március 14-én jeges árvíz zúdult Pestre és Budára, ami egészen a Nagykörút vonaláig elárasztotta a pesti oldalt, és szinte minden épületet megrongált. Ennek az árvíznek a magasságát mutatja ez az ujj több helyen is a városban.

Miért kanyarodik a Margit híd?

Ha villamossal utaztok, akkor ismeritek a Margit hídi kanyart, ahol nagyon kell kapaszkodni. Ha autóval közlekedtek a hídon, akkor sem árt vigyázni, hogy elférjetek. Egy ilyen utazáskor merült fel a kérdés, hogy miért kanyarodik a híd. Több lehetséges válasz is létezik. Az első szerint így van a legközelebb a sziget a hídhoz, és így volt a legkönnyebb megépíteni a szárnyhidat. Az ötlet nem rossz, de nem helyes.

A Margit híd után több mint 20 évvel készül csak el az összekötőhíd, tehát nem emiatt kanyarodik. A második ötlet az, hogy elindultak Pestről és Budáról, és csak így ért össze a híd. Ez helyes is meg nem is. Tényleg két irányból indultak el, de a kanyar direkt van benne, nem a véletlen műve. Marad az utolsó lehetőség, ami a helyes válasz is. A kanyarnak köszönhetően a hídpillérek minden dunai ág folyásirányával párhuzamosan állnak, ennek köszönhetően biztonságos a híd.

Borítókép: Canva