Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés nekem… A környezettudatosság (és ezzel együtt a komposztálás) az első gyermek megszületésével kezdett valósággá válni számomra, mikor már a felelősség, amit a természet iránt éreztem, végül tettekké formálódott.
Miért komposztáljunk?
Magunkért, azért hogy a gyermekeinknek legyen jövője. A felelősségvállalásért, és hogy kevesebb szemetet termeljek, és annak egy részét (komposztként) visszaforgassam oda, ahonnan elvettem.
Az első lépések
Fontos volt, hogy lépésről lépésre haladjak ezen az úton, és minden lépés szokássá váljon. Elérkezett a pillanat, és a dobpergés… megkaptam a konyhai komposztálóm!
Azt már tudtam, hogy a hulladék 30 %-a szerves, azaz visszaforgatható a természetbe. Tápanyag a növénynek, kevesebb szemét nekünk. Tipikus win-win szituáció.
Sokáig azt gondoltam, hogy a komposztáláshoz nagy udvar kell, és egy elrejtett zug, ahol a szagot nem lehet érezni. Dilemmát okozott, hogy nem is családi házban élünk, bár van egy kis kert rész ami a lakásunkhoz tartozik, az viszont nem csak a miénk, így külső térben nem tudom ezt a tervemet megvalósítani. Aztán tovább győzködtem magam, hogy a lakásban található növények is megérdemlik a frissítést a saját készítésű komposzt formájában, nem is beszélve a balkonon találhatókról (persze nem most télen).
Szóval megtaláltam álmaim konyhai komposztálóját, ami szagmentes (amíg ki nem nyitom), de fontos, hogy nem kell naponta nyitogatni, hiszen levegő nélküli folyamat zajlik benne. Addig érdemes jól lezárt dobozban gyűjteni a konyhai maradékokat, nyersanyagokat, és kétnaponta egyszerre beletölteni. A komposztálóhoz szükséges a Starter kultúra (fermentált gabonakorpa), ami aztán anaerob körülmények között (levegő nélkül a zárt eszközben) komposzttá alakul.
Kezdjük az elején: mi az a komposzt?
A humusz természetes körülmények között automatikusan képződik, az erdőkben, szántóföldeken lévő szerves anyagokból, ez az eljárás a komposztálás. A szerves anyagokat célszerű rétegekben felhalmozni, minél többféle anyagból készül a komposzt, annál gyorsabb lesz a korhadási folyamat, és ez a minőség javára szolgál.
Mit tehetsz bele?
A konyhában felgyülemlő hulladék nagy részét, úgymint gyümölcs (a citrusfélék kivételt képezhetnek), zöldség (krumplihéj is), tojáshéj (összetörve), kávézacc, teafilter tartalma. A nappaliból az elnyílt virágokat, hajat, körmöt, kartont. Jöhet még a kezeletlen fa, és a nem szennyezett papír is gazdagítani a komposztáló tartalmát.
Mit nem?
Talán még fontosabb, hogy mi az, amit semmiképpen ne tegyünk bele: cserepet, üveghulladékot, fémdarabot, konzervdobozt, kavicsot, széntüzelésű kályha salakját, bomló és bűzös ételmaradékokat, cigaretta-csikket, rongyokat, szövethulladékokat, faforgácsot, színes folyóiratok lapjait, pelenkát, porzsák tartalmát, fáradt olajat, használt sütőzsiradékot, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot. (Sok anyagnak van gyűjtőállomása, érdemes feltérképzeni a lakókörnyezetünkben, hogy ha alkalmunk nyílik rá, a megfelelő helyre el tudjuk juttatni pl. üveggyűjtő szigetek is ilyenek). Hasznos információ, hogy a lebomlónak nevezett bevásárlószatyrok sem alkalmasak a komposztba, mert ugyanúgy műanyagból készülnek, csak leporladnak, így szennyezőek.
De mi van a szaggal?
A komposztálónak lezárt állapotban semmilyen szaga nincs. Olyannyira, hogy nálunk a konyhában áll. Bárhova tedd is, a lényeg, hogy maradjon szobahőmérsékleten, hiszen a jó bacik csak így tudnak dolgozni. Felnyitáskor tedd szellőztethető helyre a komposztálót, hiszen az ilyenkor már zajló folyamatoknak szaga lehet. Lezárás után tedd vissza eredeti, szobameleg helyére.
Ha már tele van
Ha úgy érzed, minden lefele préselés ellenére már nem tudsz többet belerakni a komposztálóba, győződj meg róla, hogy kiengedted a fedél alól az összes levegőt, engedd le a komposzt levet (ezt napokkal később is ismételd meg), és utána már ne nyisd ki nagyjából 2-3 hétig.
Ha letelt az idő, áss egy gödröt a kert megfelelő pontján, öntsd bele a komposztot, és borítsd be földdel. Ha úgy egyszerűbb, akár virágládába is beleöntheted, itt vigyázni kell, hogy alatta-felette szintén legyen föld!
Újabb két hét elteltével ültess a földbe bármit, vagy akár cserépbe is adagolhatod a földet. Mindegy melyiket választod, a növényed mindenképpen hálás lesz.
Kattints a Podcast hallgatásához!
