Svédország az 1980-as évek óta szigorú előírásokat szabott ki a hulladékkibocsátás korlátozására. A folyamatos műszaki fejlődés és a jobb hulladékgyűjtés révén a legtöbb kibocsátás 90 és 99 százalékkal csökkent azóta.
   Szóval hogy csinálja ezt Svédország?

Az Egyesült Államokhoz képest Svédország egy nagyon tiszta ország (egy-két kivétellel). Valószínűleg ennek az az egyik oka, hogy Svédországban a hulladék csökkentésének elsődleges módja az újrahasznosítás. Arra ösztönzik az embereket, hogy válogassák át a szemetet, és gyűjtsék külön azokat a dolgokat, amiket újra lehet hasznosítani. Azzal, hogy külön válogatjuk a hulladék eltérő fajtáit, az újrahasznosítás sokkal könnyebbé válik. Minél tisztábbak az anyagok, annál nagyobb a lehetőség arra, hogy újra fel tudják majd őket használni. A lakóházakban vannak olyan újrafeldolgozó-helyiségek, ahol a bérlők megfelelő tartályokba rakják a különböző anyagokat, amiket innen visznek el az újrahasznosítási központokba. Ma az alumínium dobozok és PET-palackok 90% -a jelenleg az újrahasznosítási rendszerben vannak. Az összes háztartási hulladék több mint 99% -a újrahasznosítható valamilyen módon.

1975-ben háztartási hulladékok mindössze 38 százaléka került újrahasznosításra. Svédország az elmúlt évtizedekben forradalmon ment keresztül. Az üzleti és politikai vezetők csatlakoztak a harchoz, melynek célja Svédország zöldebbé tétele és a hulladékkibocsátás csökkentése.

A háztartási hulladék újrahasznosítása Svédországban elsősorban két csatornán keresztül történik: újrahasznosító létesítményeken és újrahasznosítási központokon keresztül. A háztartások kötelesek a háztartási hulladékukat az önkormányzati központba szállítani. Szintén külön kell válogatniuk a papírt, a csomagolást, az elektronikus hulladékot és az elemeket is, és gondoskodniuk kell arról, hogy ezek a megfelelő helyre kerüljenek. Svédországban összesen mintegy 6000 gyűjtőhely található nyilvános helyeken – általában üzletekben, benzinkutaknál és lakóterületeken -, így bárki számára könnyen elérhetőek az újrahasznosítás lehetőségei. Önkormányzati kezdeményezéstől függően az állomásokon gyakran vannak ruha- és elemtárolók is.

Más nagyobb hulladékok, mint például a használt televíziók vagy törött bútorok, Svédország 700 önkormányzati újrahasznosítási központ bármelyikébe vihetőek. Az újrahasznosítási központok könnyen hozzáférhető és kiképzett gyűjtőhelyek, ahol bárki díjmentesen rakhatja le a nagy mennyiségű hulladékát és a veszélyes hulladékot is, mivel ezt a szolgáltatást a takarítási díj fedezi. A szemetet muszáj szétválogatnia annak, aki oda viszi, ugyanis azt, ami nincs külön válogatva nem fogadják be. Ezek a helyek hihetetlenül tiszták, olyan személyzettel, akik segítenek mindennek megtalálni a megfelelő helyét. Ennek köszönhetően ez egy pozitív élményként szolgál. Számos önkormányzat arra is ösztönzi a fogyasztókat, hogy az élelmiszert is válogassák külön, emellett sok lakásnak kínálnak járdaszéli komposztálókat.

Valójában nehéz olyan helyet találni, ahol egyszerűen el lehet dobni a szemetet válogatás és összehasonlítás nélkül. Emiatt akár kétszer is át fogod gondolni azt, hogy milyen terméket veszel meg.

Svédország az 1980-as évek óta szigorú előírásokat szabott ki a hulladékkibocsátás szabályozására. A legtöbb kibocsátás 90 és 99 százalékkal csökkent azóta, a folyamatos műszaki fejlődésnek és a jobb hulladékgyűjtésnek köszönhetően. Ma Svédország a szemétnek csak 4% -át küldi a hulladéklerakóba, a többit pedig arra használja, hogy energiát hozzon létre. Még a szemétszállító teherautókat is az újrahasznosított villamos energia vagy a biogáz tiszta energiája hajtja.

A hulladékból átalakított energia Svédországban jól bevált gyakorlat. Az első égetőmű az 1940-es évek végén kezdte meg működését, majd a távhőhálózatot a második világháború után új épületekkel létrehozásával együtt bővítették. Az 1970-es években pedig megkezdődött a hulladékégető üzemek jelentős bővítése.

Svédországban a hatékony hulladékgazdálkodásnak köszönhetően az évi két millió tonna háztartási hulladék többsége visszanyerhető vagy újra felhasználható. A hulladékot olyan üzemekbe küldik, ahol energiává alakítják a szemetet. Az égés során keletkező füst 99,9% nem toxikus szén-dioxid és víz, de ettől függetlenül még száraz szűrőkön és vízen keresztül is szűrésre kerül. A folyamat során Svédország mintegy 250.000 lakás számára biztosít energiát és a Svéd Hulladékgazdálkodás szerint a kerület fűtési rendszerének egyötödét biztosítja. Svédország hulladékégető üzemei olyan jövőt kínálnak, amelyben az országok pénzt tudnak kihozni a szemétből – és nem csak az óceánba dobni, vagy tömeges hulladéklerakókba tenni.

Az, hogy a svédek a hulladékot energiává alakítják egy környezeti, pénzügyi, biztonságos és stabil hozzájárulás az ország energiaellátásához. Ezzel a fajta hulladékból-energiát programmal egyetlen probléma van, mégpedig az, hogy Svédország ténylegesen elfogy a hulladékból, így az ország jelenleg mintegy 2,7 millió tonna hulladékot importál más országokból, például Norvégiából és Olaszországból.

A komposztálás és a jó újrahasznosítás a kulcs a hulladék csökkentéséhez és a környezet tisztításához – ráadásul ez sok pénzt is spórol az adófizetőknek. Ez egy hatalmas siker az olyan hulladékok eltávolításában, amelyek egyébként bekerülnének a hulladéklerakóinkba és érintkeznének a környezetünkkel. A kérdés az, hogy miért nem csinálják ezt több országban.