Fővárosunk utcái telis-tele vannak érdekességekkel, amelyek ismerete akkor is igen jól jön, ha gyerekkel vagyunk. A sétákat ugyanis izgalmasabbnál izgalmasabb történetekkel dobhatjuk fel, Budapest legjei például még a legunalmasabbnak látszó épületeket, utcákat és aluljárókat is vonzóvá teszik. Íme 6+1 érdekesség!
Budapest legelső aluljárója
Ma lesétálni egy aluljáróba teljesen hétköznapi dolog, de nem volt ez mindig így. A főváros első aluljáróját az Astoriánál adták át 1963. november 30-án. Ekkor még nem volt metró, tehát nem emiatt építették. Akkoriban a város legforgalmasabb kereszteződése volt az Astoria, és a gyalogosok, valamint az autók közlekedését akarták megkönnyíteni, hogy a föld alatt keltek át a járókelők. A korabeli számítások szerint az aluljáróval a felszíni négyperces (azaz 240 másodperces) átkelést 115 másodpercre tudták lecsökkenteni. Az aluljáró igazi szenzációnak számított, és volt, aki vidékről utazott ide, csak hogy kipróbálhassa. Minden csoda három napig tart, erről szólt a Népszabadság 1964. januári száma: „A napokban az Astoria aluljárónál egy idősebb vidéki bácsi gyalog akart áthaladni a kereszteződésnél. A rendőr ráfütyült, majd odament az öreghez, hogy miért nem a lépcsőn, az aluljárón megy le. Mire a bácsi: – Ugyan, hát tegnap már láttam!”
Budapest legrövidebb utcái
Azzal nem árulok el túl nagy titkot, hogy a főváros legrövidebb utcaneve az Ó. Ha viszont az utca hosszúságát nézzük, akkor a belvárosi Miatyánk utca kapja meg ezt a címet. Története pedig az, hogy míg a Deák téri evangélikus templomba siettek a hívek, addig ezen az utcán áthaladva pont egy miatyánkot tudtak elmondani.
Budapest első és legrövidebb metróvonala
Nem csak Budapest első metróvonala volt a kisföldalatti, hanem az egész európai kontinensé. Nem mondhatjuk, hogy Európáé, mert Londonban már járt korábban metró. Viszont a világon a mi kisföldalattink volt az első elektromos árammal működője. A hossza valójában adott volt, hiszen a fő feladata a pesti Belváros és a Városliget összekötése volt. Másfelől mivel ekkoriban (1890-es évek közepe) nem voltak fúrópajzsok, emberi erővel kellett az alagutat kiásni. Ha tartani akarták az átadás időpontját, nem is lehetett volna 4,4 km-nél hosszabb alagútban gondolkozni. Az M1-es vonalon van ezenkívül a főváros legrövidebb állomásköze is, a Kodály körönd és a Bajza utca között. A távolság csupán 190 méter.
Budapest legkeskenyebb háza
A Tabán oldalában, a Duna-parton áll a Mandl-ház, amelynek a Várkert rakparti homlokzata 6,2 méter, míg a Döbrentei utcai 5,5 méter. Ezekkel a számokkal elnyerte a főváros legkeskenyebb épületének járó díjat. A ház a Hanza-városok (például Amszterdam) épületeinek stílusában épült, és a tetőtér beépítésével 10 lakásos bérházzá vált. Érdemes a pesti oldalról, a Dunakorzóról megnézni Mandl-házat.
Budapest legmagasabb lakóépülete
A személyes kedvencem a budapesti legek közül az újpalotai magasház, amelynek leánykori neve 42-es jelű víztározós magasház. Az épület a maga 70,93 méterével lett Budapest legmagasabb lakóépülete. Az épültben 20 szint és 98 lakás található. Érdekessége, hogy a lift csak a 19. emeletig jár, így a legkiválóbb panorámával rendelkezőknek egy emeletet gyalogolniuk kell. Az épület tetején kapott helyet a ház saját víztározója, ami ma már nem működik. Hogy miért ez a kedvencem? Gyerekként nap mint nap a ház árnyékában jártam óvodába. Emlékszem, mindig kerestem az épület tetejét, ami egy biztos pont volt a tájékozódásomban.
Budapest leghosszabb mozgólépcsője
A legmélyebb metróállomások azokon a vonalakon vannak, amelyek áthaladnak a Duna alatt. Bár nem a legmélyebb állomás a Széll Kálmán tér, mégis itt van a leghosszabb mozgólépcső. Ha magatok elé képzelitek a megállókat, akkor például a Batthyány térnél két mozgólépcsőn tudunk feljutni a felszínre, a Széll Kálmán térnél a mélyből közvetlenül a felszínre jutunk. Ezzel a mozgólépcsővel 38,6 m mélységbe juthatunk le. A távolságot nagyjából két perc alatt tesszük meg.
Pest és Buda legöregebb épülete
Mivel Budapest nem mindig volt egy város, ezért van Pestnek és Budának is legöregebb épülete. A pesti oldalon a Fővárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (Március 15. tér) a legidősebb, legkorábbi részei a román korból valók. Mai állapotában könnyedén megmutathatók rajta a különböző építészeti stílusok, nem véletlenül hívják „templomkentaurnak”, aminek a feje egy barokk templom, de deréktól lefelé már gótikus szentély.
A török korban még dzsámi is volt. Budán, a Várnegyedben található a Vörös Sün Ház, amely az 1260-as években négy különálló ház összeépítéséből született meg. Ezzel ez lett a budai oldal legöregebbje. Buda visszafoglalása után itt nyitott meg a környék első fogadója, amely hatalmas népszerűségnek örvendett. A nagy érdeklődésre való tekintettel bővítették a szolgáltatásokat és építettek egy színpadot is. Itt tartották az első budai színházi előadásokat, sőt az első, gyerekeknek szóló előadások otthona is ez volt. Később Buda legjobb fogorvosai rendeltek itt.
Ezt olvastad már?
Magyar városok kvíze: mutatjuk az épületet, áruld el, hol készült a fotó!
