A nyári időszámítás ötlete Benjamin Franklinig nyúlik vissza, de hivatalosan az első világháború alatt vezették be energia megtakarítás céljából. A gyakorlatot ma már 70 országban alkalmazzák, főként Európában. Az óraátállítás azonban megzavarhatja az emberek cirkadián ritmusát, különösen a nyári időszámításra történő átállás okozhat jetlag-szerű tüneteket. Az őszi-téli időszámítás során pedig korábban kezdődik a nap, ami szintén felboríthatja a napi ritmusunkat. A tudomány már többször rámutatott arra, hogy az óraátállítás káros lehet az egészségre, akár hangulati és alvászavarokat, valamint megnövekedett stroke és szívroham kockázatát is okozhatja.
2018-ban kutatók javaslatot tettek az Európai Unióban az éves kétszeri óraátállítás eltörlésére, de végleges döntés az ügyben azóta sem született. Érdekesség, hogy a természetes sötétség előnyei közül kiemelkedik a melatonin hormon termelése, amely javítja az alvást, megköti a szabad gyököket, és véd az oxidatív stressztől. A természetes sötétség pozitív hatással van a mentális egészségre is, különösen a fényszegényebb helyeken élők jobban teljesítenek a mentális egészséget mérő teszteken.
Az állat- és növényvilág is szenved a fényszennyezés miatt, mivel sok faj DNS-ében kódolt a nappalok és éjszakák váltakozásához való alkalmazkodás. A mesterséges fényekkel befolyásolt környezet károsan hathat például a tengeri teknősökre, akik a mesterséges fényt az óceán irányával téveszthetik össze. A fényszennyezés csökkentése nemcsak az emberiség, hanem a teljes bioszféra előnyére válhat, ezt a tudományos közösség erőteljesen szorgalmazza.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
Testi-lelki egészség és biodiverzitás – Sokféle előnyt rejthet a sötétség
