Az agyhártyagyulladás, más néven meningitisz, régen „agyláz” néven volt ismert, és felismerése életmentő lehet, mivel halálos is lehet a betegség. A meningitisz különböző típusai közül a leggyakoribbak a fertőző, vírusos és bakteriális változatok, de okozhatja parazita vagy gombás fertőzés is. Ha nem fertőző okot találnak, akkor rákra, gyógyszerekre vagy kábítószerre tesztelik a betegeket. A fertőző típus esetében kötelező védőoltások léteznek, például a meningococcus és pneumococcus ellen, melyek csökkentik a megbetegedés kockázatát, de nem zárják ki teljesen azt.
A betegség tünetei életkortól függően változnak. Csecsemőknél többek között csökkent étvágy, ingerlékenység, hányás és légúti tünetek jelentkezhetnek, míg felnőtteknél fejfájás, láz, nyakmerevség és mentális változások figyelhetők meg. A bakteriális forma tünetei súlyosabbak lehetnek, például a láz, fejfájás, merev nyak és lila bőrfelületek megjelenése.
A Kernig-jel és a Brudzinski-jel hagyományosan alkalmazott fizikai vizsgálatok, amelyek segíthetnek a meningitisz diagnózisában, bár önmagukban nem elegendők a diagnózis teljes bizonyosságához. A cikk hangsúlyozza, hogy a meningitisz halálos lehet, különösen, ha későn ismerik fel, ezért fontos, hogy a tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk.
Különösen veszélyeztetettek a kamaszok és fiatal felnőttek, mivel náluk a korábbi védőoltások hatása csökkenhet, ezért javasolt az oltások felfrissítése. Magyarországon a Neisseria meningitidis B törzse a legelterjedtebb, és bár gyermekkorban ajánlott az ellene szóló oltás, kamaszkorban is érdemes megismételni. Az oltások állami támogatás nélküli elérhetősége miatt fontos kiemelni az egyéni felelősségvállalást az újraoltás érdekében.
Olvasd el a cikket, ha érdekel a téma:
Így ismerhetjük fel az agyhártyagyulladás, vagyis a meningitisz tüneteit
