Szülői meztelenség: hol a határ?

Láthat-e engem meztelenül a gyerekem? – a legtöbb ember fejében csupán akkor fogalmazódik meg ez a kérdés, amikor gyermeke születik. De vajon létezik-e erre valamilyen szabály vagy egy gyermeki életkor, amikor a szülői fedetlenséggel esetleg kárt is okozhatunk a gyermekünknek? Ruttner Zsóka tanácsadó szakpszichológust kérdeztük.

Ahány ház, annyi szokás – igaz ez a szülői meztelenségre is, és az arról való gondolkodásra. Mai napig vannak ugyanis olyan családok, amelyek generációk óta nyitottabban állnak a témához, és persze akadnak olyan otthonok is, ahol még a saját négy faluk között is tabu a meztelenség. De vajon melyik jó, és melyik nem? És ha lehet is lengébben öltözni otthon, van-e olyan gyermeki életkor, amikor újra kell gondolnunk, mennyire bátran dobhatjuk le a ruhát a csemeténk előtt?

Természetes, vagy nem?

De kezdjük a legelején! A pszichológus szerint az otthoni meztelenség „szokásának” kialakulása egy természetes folyamat, jó, ha a gyermek már kiskorától kezdve egyértelműen látja, hogy e területen is hogyan működik a család: hogy viselkednek a szülők egymás előtt, hogyan, milyen természetességgel kezelik a meztelenséget. Mindez pedig ott kezdődik, hogy a gyerekek már kiskorukban megtanulják a többi mellett az intim testrészek nevét is, valamint azt, hogy mi hogy néz ki. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy lássa anyát és apát is.

 „A gyerekek kíváncsiak, és kérdezni fognak, amely kérdésekre érdemes felkészülni. A válaszokat nem kell túlgondolni, csak az életkoruknak megfelelően elmondani, hogy mi micsoda, és mire használjuk. Ez az egész kérdéskör alapja” – magyarázza Ruttner Zsóka pszichológus.

Családi kutatás
Egy, a Journal of Social Psychology című szaklapban, 2012-ben megjelent, 89 anya és 76, 8 és 12 év közötti gyermek megkérdezésével készült tanulmány arra kereste a választ, hogy az anyai meztelenség és az ehhez kapcsolódó pozitív attitűdök hogyan befolyásolják a családban élő gyerekek testi önbecsülését. Az eredmények azt mutatták, hogy az anyák pozitív attitűdje a meztelenséggel kapcsolatban összefüggött a gyerekek pozitív testképével és önbizalmával. Kiderült az is, hogy azok a fiúk és lányok, akiknél az anya pozitívabban viszonyult a meztelenséghez, azok magabiztosabbnak érezték magukat a testükről való beszélgetések során is, sőt a kutatók azt is megállapították, hogy azok az anyák, akik elégedettek voltak a testükkel, és nem szégyellték a meztelenséget, gyakrabban beszélgettek testi kérdésekről a gyerekeikkel, és pozitívabb üzeneteket közvetítettek nekik a testtel kapcsolatos témákban is.

Zavarba ejtő pillanatok

Ha azt látjuk, hogy a gyerek zavarba jön, amikor meglát bennünket meztelenül fürdés előtt, arra érdemes reagálnunk, például úgy, hogy magunkra terítünk egy törölközőt. Mert bizony egy tíz- vagy akár már egy nyolcéves gyermeket is zavarhat egy ruha nélküli anya- vagy apatest, ha korábban ez a világ legtermészetesebb látványának számított.

„A prepubertás, vagyis a 11-12 éves kor az, amikor elkezdődnek a hormonális változások, ekkor érdemes jobban figyelnünk a gyermek jelzéseire, és ne vegyük zokon, ha azt kéri tőlünk, hogy vegyünk magunkra valamit” – magyarázta a szakember.

Egyedül a fürdőszobában

A pszichológus azt is elmondta, hogy a 7 és 10 év közötti, úgynevezett látenciakor egy átmenet ebben a tekintetben is. Miután azonban nagy a szórás a gyerekek igényeiben, ezért van olyan 10 éves, akit nem zavar a szülei meztelensége, sőt a testvérével is szívesen fürdik még, de van olyan 6-7 éves is, aki számára már az is kellemetlen, ha rajta kívül más is van a fürdőszobában.

„Lehet, hogy a vágy az egyedüllétre nem is a testiségről, hanem a saját idejéről szól, arról, hogy tesó és anya, apa nélkül szeretne lenni egy kicsit. Bárhogyan is van, fontos arról beszélni vele, hogy ő hogyan szeretné akár az esti fürdéseket, vagy hogy mi a komfortos számára az öltözés-vetkőzéskor” – mondta Ruttner Zsóka.

Privát szféra

A pszichológus szerint a meztelenség és a testiség kérdésével szorosan összefüggnek a fizikai határok is, amelyek mind-mind nagyon fontosak a gyermekek megfelelő fejlődése szempontjából.

 „Lényeges kérdés, hogy van-e például szabad bejárás a felnőttek szobájába, vagy egyáltalán mekkora az átjárhatóság a családtagok életterében. Ha nincs zárható szoba, privát szféra, akkor elmosódhatnak az egymás közötti határok, így az igényeket is nehezebb egymástól jól elkülöníteni. Fontos ezt is tiszteletben tartani, sokat számít már egy kopogás is a szobába nyitás előtt – magyarázta a szakember, hozzátéve: ez vezethet odáig, hogy a szülő észre sem veszi a gyerek igényét, így a gyerek nem tanulja meg felismerni a sajátját. Ez pedig – a pszichológus szerint – a gyermek fejlődésére, sőt a szexualitására is hathat.

Borítókép: Canva