„Kétségbeestem, amikor megpillantottam a lányom a szobájában. Azt hittem, tanul, de amikor bekopogtam hozzá, láttam, hogy meztelen. Aztán nem sokkal később kiderült, hogy Vivi magáról készített, ruhátlan képeket küld valakinek egy chatoldalon” – Judit is egyike azoknak az anyáknak, akik azt hitték, hogy a gyermekük sosem kerülhet internetes ragadozók hálójába.
Pedig az INHOPE (International Association of Internet Hotlines) éves jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy az, ami a 10 éves kislánnyal történt, nem egyedi eset: 2021-ben drasztikusan megnőtt a gyermekek által saját magukról készített intim képekhez kapcsolódó visszaélések száma. Erre erősítenek rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline adatai is, amelyek szerint a 2021-es bejelentések több mint 70 százaléka gyermekpornográfia kategóriában érkezett.
Mi számít gyerekpornográfiának?
Noha az online képmegosztás mindennapi történet ma a gyerekek életében – különösen a kamaszok között –, az már törvénybe ütköző cselekedet lehet, ha meztelen, félmeztelen vagy bármi miatt erotikus fotó, videó vagy akár írásbeli üzenet cserél gazdát. Ezek ugyanis már mind-mind gyermekpornográf tartalomnak számítanak, mint ahogyan Magyarországon minden, 18 éven aluliakról készült, szexuális izgalmat keltő felvétel.
Egy kép a próbafülkében
Hasznos tudni, hogy az, ha valaki csak a próbafülkében készít magáról egy félmeztelen vagy erotikusnak számító képet, amit el is küld a barátnőjének, hogy nézze meg, jól áll-e rajta a ruha, az máris gyermekpornográf tartalom terjesztésének számít. Az ilyen típusú felvételek továbbküldése és más mobilon való tárolása, továbbosztása többek között azért is veszélyes, mert az online térbe feltöltött tartalmak kikerülnek az ellenőrzésünk alól, még ha utólag ki is töröljük, akkor is visszakereshető, és felhasználható visszaélésre.
A bűnözők módszere
De mégis hogyan vehető rá egy gyermek arra, hogy egy vadidegennek a legintimebb testrészeiről készítsen felvételeket? Erre a grooming, azaz a behálózás a válasz.
„Az elkövető pozitív visszajelzésekkel, kedvességgel olyan érzelmi kapcsolatot alakíthat ki egy gyerekkel, amelyben szinte észrevétlenül lépi át azt a határt, amikor a gyerek még mondhatna nemet” – magyarázta Stáhly Kata pszichológus, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány NEMECSEK Programjának egyik koordinátora.
„Az elkövető fokozatosan alakít ki olyan helyzetet, érzelmi kötődést, amelyben a gyerek egyre inkább megtesz olyan dolgokat, amilyeneket igazából nem szeretne, de a kedvesség és a kölcsönösség reményében mégis igent mond a kérésre” – tette hozzá.
Online gyorsabb
A grooming a világhálón és az offline térben is megtörténhet, ám miután az elkövetők sokkal gyorsabban tudnak érzelmi kapcsolatokat kialakítani online, az áldozat nagyon hamar eljut a meztelen, félmeztelen képek megosztásáig vagy a számára kellemetlen videó készítéséig. Innentől pedig már jóformán nincs megállás, hiszen amint ez megtörténik, elindulhat egy zsarolási folyamat, amely során az áldozat gyerek (aki már eddig is rosszul érezte magát) még nagyobb szégyent, bűntudatot él át. Ez pedig még jobban megnehezíti a segítségkérését…
Mit tehet a szülő?
Stáhly Kata pszichológus szerint érdemes tudatosítani magunkban, hogy a gyerekünk akarva-akaratlanul is belebotolhat valamilyen nem kívánt tartalomba. Azonban ha megmagyarázzuk neki, hogy mi is az, amit lát, és felhívjuk a figyelmét ezekre a veszélyekre, könnyebben elkerülhetők a hosszabb távú következmények. Ha mégis megtörtént egy ilyen eset, akkor is fontos, hogy a gyerek mellett álljunk.
„Tudatosítsuk magunkban, hogy ezeket a helyzeteket gyakran nagyon nehéz időben felismerni és leállítani. A behálózás sosem az áldozat hibája, és mindig megérdemli a segítségnyújtást. Az esetet jelenteni lehet a weboldal üzemeltetőjének, a közösségi oldal adminisztrátorának, adott esetben a rendőrségnek” – sorolta a szakember.
A felkészítés
A pszichológus úgy véli, hogy a gyerekeket nem lehet egyszerre mindenre felkészíteni. Az is illúzió, hogy egyetlenegy beszélgetés keretében elmondunk nekik mindent, amit a biztonságos internethasználatról tudni kell.
„Az online tudatosság kialakítása velünk, felnőttekkel kezdődik. Mi mennyire tudatosan és biztonságosan használjuk az okos eszközeinket? Ezt átgondolva lehet hitelesen beszélgetni a gyerekekkel az online tér veszélyeiről. Jó, ha ez nem egy egyszeri alkalom, hanem egy olyan jelenlét, amely biztosítja a gyereknek, hogy elérhetőek vagyunk, tudunk segíteni, ha bajba kerül” – hangsúlyozza Stáhly Kata.
Az a gyerek van biztonságban az interneten, aki:
- ismeri a jogait az offline és az online térben is,
- tudja, hogy mit jelent a digitális lábnyom, felelősen oszt meg tartalmakat,
- tisztában van az internet adta lehetőségekkel és veszélyekkel,
- tudja, hogy az internet virtuális valóság,
- megtalálja az egyensúlyt az online és az offline tér között,
- felismeri az online bántalmazást, nem válik elkövetővé; bántalmazás esetén tudja, honnan kell segítséget kérni,
- van legalább egy felelős felnőtt, akihez fordulhat, ha bajban van.
Kattints a Podcast hallgatásához!
