web analytics

Válassza az Oldal lehetőséget

Apakód – Van-e kapaszkodó az apasághoz, avagy minden kezdet nehéz?

Apakód – Van-e kapaszkodó az apasághoz, avagy minden kezdet nehéz?

Mint egy Windows-emulátor a Macen, valami ilyesmi érzés az apaság elsőre. Másodikra is, csak akkor már legalább tudod, hogy valami speckó illesztőprogram kellene ahhoz, hogy fusson a kódod. De nem fog.

Nem értem, hogy bölcsészként honnan a fenéből jutott eszembe ez az IT-s hasonlat a zuhany alatt, de valahogy ez ugrott be, és aztán a programozóbarátom, aki mellesleg már maga is apa a második házasságában – majd egyszer erről is mesélek, mármint a házasságról, de most fókuszáljunk az apaságra…

Szóval eszembe jutott ez a barátom, aki megszállott linuxos, és azt hiszem, ott a pont nála, nem csak számítástechnikai értelemben, amihez kizárólag felhasználóként van közöm, ebben a minőségben viszont majdnem annyi gyakorlatot szereztem, mint az apaságban, minimum harminc év, vagyis láttam már ezt-azt, kamaszkort, rendszerösszeomlást stb. Politikait is: a lányom épp akkor született, mire másnap felmondtam, ami felfogható egyfajta kritikus leállásnak is a helyzetfeldolgozás-applikációban, hogy neked most biztonságot kell teremteni, mert ez a dolgod, de szerintem épp itt van a baj. Ez a momentum az életemben jól illusztrálja az apaságba rejtett tragédiát, vagyis hogy nincs kód.

Akármilyen mélyre mész is a programsorokban, nézed a vesszőket, kisbetű, nagybetű, bekszles, sehol sem szerepel egyetlen apró töredékecske sem az apává válásról. Ezért vígan felmondtam, és nem lett éhhalál, sőt lettek mesék, közösek, oviba menet, meg aztán este is, mert valahogy épp sikerült jól illeszkedni, de ez inkább csak a vakszerencse, tisztára, mint egy Windows-környezetben: „Hurrá, apa, működik!”

Apakód, Apaság, Apaszerep

Szóval azt hiszem, a tragédia gyökere az, hogy onnantól kezdve, amikor – istenem, de gyönyörű éjszaka volt! – frissül az operációs rendszer az imádott (a klasszikus régi vágású helyzetről beszélek, ahol imádás van, meg cukormáz és álomhotel) nőben, és egyszer csak mindenféle furcsa rendszerüzenetek érkeznek, amiket elkeseredetten próbálsz dekódolni. Az X generációnak, ami itt egy konkrét generációt jelent, nem úgy általában valemelyiket, a pontosság kedvéért a mai ötveneseket, akiknek a betárcsázós internet volt a legfontosabb pornóforrás, ami hatalmas lépés volt az alámondásos videókhoz, pláne a szüleink idejében kamionosok által becsempészett, 16 milliméteres NDK-erotikához képest.

Ennek a generációnak egyáltalán nem voltak fogódzói az apaságot illetően. Az apás szülés a kilencvenes évek elején még valami városi különcség volt, amiért legalább még tízezret kellett csúsztatni a főorvosúrnak.

Tehát a tragédia gyökerénél tartottunk, ami épp az, hogy az anyaságnak mély gyökerei vannak. Nem arról beszélek, hogy kinek hol a helye a lakásban, értsd a nőé a konyhában – bár én nem főzök, szóval nálunk ez nem merült fel kérdésként, ha már az imént az éhhalál szóba került. Tehát nem arról beszélek, mielőtt még elkezdődne a macskakövek felszedése és a megkeresésem kövezés általi halál végett, hanem arról, hogy a gyönyörű éjszaka vagy a villámszex után egyszerűen olyan hardveres beállítások aktiválódnak, úgy értem, például hormonálisan, amik szépen beindítják az anyagépezetet, ahogy kell, átparaméterezik a gondolkodást, a látásmódot. És igen, arról beszélek, amiért a szülési fájdalom, a fájdalmak Csomolungmája – ha már anyaság –, egyszeriben elillan, mihelyt a gyűrött arcú felsír. Vagyis kétségtelenül van kód, ami segít. Van segítség. Azt mondta egy barátom, már az is kész evolúciós csoda, hogy nem öljük meg az utódainkat, mint az oroszlánok a szexért. Ettől persze még előfordul, hogy az ember – értsd: a férfi, mert ugye az asszony nem ember, aki nem nevetett, már szedi fel a kockakövet –, szóval az ember ölni tudna a szexért. A párosért legalábbis.

Szóval annak ugye esélye sincs, mint a programozóbarátom harmadik utas megoldásaként, hogy ne legyen szükség emulátorra a Macen, Linuxot futassunk, valami új közös kódot, így marad a mesterségesintelligencia-módra viselkedés, figyelj és tanulj. Ha összejön, akkor lesz kacagás és szex is, de ne feledd, amíg te a Spockot lapozgatod, hogy miért pöttyös a feneke – mondom, kilencvenes évek, még nincs Anyamagazin, ahonnan okosodhatnál, csak Spock van –, tehát amíg te lapozgatsz, ő már tudni fogja a választ, mert ő anya, te meg csak egy apa vagy. Ami azért óriási dolog.

Hlavay Richárd

Képek forrása: Unsplash

Üdv

Jelenleg 7 ember olvassa a cikkeinket veled együtt.

Hirdetés

Közösség

Örökbe Fogadok Egy Ovit

A HŐSANYA rovat jószolgálati tevékenységével most Te is lehetsz egy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvoda örökbefogadója. Tudj meg többet erről a kezdeményezésről!

Tovább »

Partnereink

szövegírót keresek

örökbe fogadok egy ovit

Hirdetés