5 dolog, amit az optimista gyerekek szülei csinálnak

Az optimizmus a boldogság, az egészség és a siker kritikus készsége, olyan tulajdonságok, amelyekre a legtöbb szülő vágyik gyermekei számára. De szülőként hogyan alapozzuk meg a gyermekeink optimista szemléletét? Íme, 5 módszer.

Bár egyes tanulmányok szerint az optimista tulajdonságok genetikailag öröklődnek, általánosan elfogadott, hogy a környezetünk azért nagy szerepet játszik ebben. A csecsemők bizonyos értelemben természetesen optimisták, mert elfogulatlanul és a társadalmi elvárásoktól és befolyástól érintetlenül jönnek a világra.

Félig tele vagy félig üres?

Az élettapasztalat és a szülő-gyermek kapcsolat megalapozza a gyermek gondolkodásmódját. E tényezők alapján a gyermekek egy modellt alakítanak ki arra vonatkozóan, hogy hogyan viszonyulnak önmagukhoz, másokhoz és a világhoz. A poharat félig tele vagy félig üresnek kezdik látni, és belső önbeszédeik tükrözik optimizmusukat vagy pesszimizmusukat.

Apró pillanatok

Nekünk, szülőknek izgalmas szerepünk van mindebben. Segíthetünk táplálni gyermekeink rózsás szemléletét, hogy reális optimistákká, kritikus gondolkodókká és rugalmas emberekké váljanak. Mindezt apró pillanatokkal – nem nagy gesztusokkal – tehetjük meg, ami megvalósíthatóvá teszi számunkra, szülők számára, akik már így is zsonglőrködünk a gyermeknevelés minden dolgával.

Mit jelent optimista gyerekeket nevelni?

De egyáltalán mit jelent optimistának lenni? Az optimista hozzáállás az, amikor a dolgok pozitív oldalát látjuk, és úgy érezzük, hogy az élet végül jól fog alakulni. Amikor kihívások merülnek fel, az optimisták hisznek abban, hogy túl tudnak (és túl is fognak) jutni rajtuk.

A „reális optimista” nem hagyja figyelmen kívül a problémákat, és nem tesz úgy, mintha az élet tökéletes lenne. Nem is mentes a kellemetlen érzelmektől. A kihívások és a nehéz érzések részei gyermekünk fejlődésének és az emberi létnek. Az, hogy ilyen tapasztalatokkal rendelkezik, semmiképpen sem teszi őt pesszimistává.

Inkább az a pesszimista hozzáállás, amikor rossz dolgok bekövetkeztére számítunk. Az a meggyőződés, hogy az érzések és az események állandóak, áthatóak és személyesek, és hogy az egyén tehetetlen a kimenetel megváltoztatásában.

Például:

Állandóság – „Szomorú vagyok, és mindig szomorú leszek. Ez így van velem.”
Átütő – „Soha semmi sem megy jól.”
Személyes – „Soha nem fogok barátokat szerezni. Soha senki nem fog kedvelni. Ellenszenves vagyok.”
Tehetetlenség – „Azért kaptam rossz jegyet, mert szörnyű vagyok matekból. Semmit sem tudok tenni. Soha nem leszek jobb ebben.”

5 módszer az optimista gyermek nevelésére

1. Kezeld az elvárásokat!
   Tartsuk szem előtt, hogy a fiatalabb gyerekeink nehezebben kezelik a frusztrációt és a csalódást, és nehezebben tudják kezelni az impulzusaikat, ezért előfordulhat, hogy egy-egy hiba esetén, vagy amikor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan ők szeretnék, hullámzó érzelmeket követ a viselkedésük. Ez nem jelenti azt, hogy pesszimista gyermeket nevelsz.
2. Vedd észre a gyermeked tendenciáit!
   Ha kíváncsivá válunk arra, hogyan reagálnak gyermekeink az életre, jobban tudunk ott találkozni velük.
3. Tápláld a növekedési gondolkodásmódot!
   A növekedési gondolkodásmód azt az elképzelést hangsúlyozza, hogy az ember erőfeszítéssel és gyakorlással idővel megtanulhatja vagy fejlesztheti készségeit és tulajdonságait.

Az egyik módja a növekedési gondolkodásmód meghonosításának az, hogy a gyerekek erőfeszítéseire összpontosítunk, és megdicsérjük őket az eredmény helyett. Ha megdicsérjük az erőfeszítéseiket, a gyermekünk belülről büszkének és optimistának érezheti magát.

Íme néhány módszer erre:

• „Addig próbálkoztál, amíg nem sikerült. Tetszik, hogy akkor is folytattad, amikor nehéz dolgod akadt!”
• „Hűha! Keményen dolgoztál rajta! Élveztem nézni, ahogy végigcsináltad ezt a tevékenységet.”
• „Ez egy nehéz kirakósdarab, és látom, hogy minden helyet kipróbáltál, hogy hova illik. Hiszek benned!”

4. Tanítsd meg az érzelmi intelligenciát!
Íme néhány módszer, amivel segíthetünk a gyerekeknek az érzelmi intelligencia fejlesztésében.

• Amikor együtt ülünk a gyerekeinkkel a dühükben, frusztrációjukban, csalódottságukban vagy szomorúságukban, anélkül, hogy megpróbálnánk elvezetni őket egy kellemesebb élményhez, például a boldogsághoz vagy a nyugalomhoz, stressztűrő képességet építenek. Kommunikáljuk a fizikai és érzelmi biztonságot a testbeszédünkkel és a hangszínünkkel!
• Amikor érvényesítjük gyermekünk érzelmeit, és együttérzünk velük, az érzelemszabályozás készségeit fejlesztjük, és megértik az érzések és élmények mulandóságát.

5. Fékezd meg a negatív önbeszédet!
Mindannyiunkban van egy veleszületett negatív előítélet, amit őseink a túlélés érdekében használtak. A mai világban már nem fenyeget bennünket ugyanúgy egy leselkedő kardfogú tigris, mégis a negatív események és érzések még mindig nagyobb hatással vannak a lelkiállapotunkra, mint a pozitívak. Ez már a csecsemőknél elkezdődik, amikor a negatív ingerekre nagyobb agyi reakciókat tapasztalnak. Ez az előítélet befolyásolja, hogyan gondolkodunk, reagálunk és érzünk.

Az egyik módja annak, hogy megfékezzük gyermekünk negatív önbeszédét, ha olyan kérdéseket teszünk fel neki, amelyek a jó oldalát nézik, például…

• „Mi az az egy dolog, amit ma jól csináltál az iskolában?” Ez a kérdés segít a gyermekeknek felidézni egy olyan bizonyítékot, amely ellentmond a negatív hiedelmeknek, amelyeket esetleg magukról táplálnak, ami idővel növeli az optimizmust.
• „Mi az az egy dolog, amit ezen a héten megtehetsz, hogy felkészültebbnek érezd magad a pénteki matematikadolgozatra?” Ez a kérdés segít a gyerekeknek abban, hogy a problémára való összpontosításról (ami gyakran szorongás érzéséhez vezethet) áttérjenek a kreatív problémamegoldásra. Ez növeli az önbizalmukat és a növekedési gondolkodásmódjukat, ami végső soron növeli az optimizmusukat.

Forrás: Mother.ly