web analytics

Válassza az Oldal lehetőséget

Az óvoda az egyik legjobb dolog, ami egy nélkülöző gyerekkel történhet

Az óvoda az egyik legjobb dolog, ami egy nélkülöző gyerekkel történhet

A kisgyermekkor az az időszak, amikor a gyermekek fejlődése a legerőteljesebb, de egyben a legsérülékenyebb is. Wohl Zsuzsannával, a Lengyeltóti Kincsem Óvoda vezetőjével járjuk körbe, hogy miként befolyásolja pozitív irányba az óvodai nevelés a nélkülöző gyermekek fejlődését. Ugyanis ez az a pont, amikor a társadalmi kirekesztődés folyamata még leginkább megfordítható. Sok, mélyszegénységben élő gyermek nagyon ingerszegény környezetben él, számukra az óvoda az első olyan hely, ahol megkapják azt a szellemi táplálékot, amire a legnagyobb szükségük van: nyugodt környezetet, játékokat, az óvónők szeretetét, beszédfejlesztést és nem utolsósorban motivációt.

Ma Magyarországon több mint 200 ezer gyermek nélkülözik. A nincstelenség nem csupán gazdasági helyzetet jelöl, egy gyermek iskolai teljesítményét is meghatározza. Wohl Zsuzsannával, a Somogy megyei Lengyeltóti Kincsem Óvoda vezetőjével járjuk körbe, hogy miként befolyásolja pozitív irányba az óvodai nevelés a gyermekek fejlődését.

Egy kisgyermek élete első hét éve kiemelten fontos időszak a fejlődésben. Ekkor fejlődik leggyorsabban az idegrendszer, ebben az időszakban alakul ki a kötődés és kezdődik meg a szocializáció. Ebben a korban meghatározó a környezet, amely körülveszi, a szeretetteljes szülők válaszkészsége, megbízhatósága és kiszámíthatósága, a megfelelő táplálás és higiénia, a gyermek fejlesztését segítő játékok, eszközök biztosítása, melyek mind az optimális fejlődést, a szülőkkel való biztonságos kötődést szolgálják.

De nem minden gyermeknek adatik meg, hogy ilyen körülmények között nevelkedjen. A mélyszegénység következményeként egy gyermek számos területen szenvedhet hátrányokat, fizikai, értelmi és érzelmi fejlődésében lemaradhat társaitól, s ezek felnőttkorban is hatással lehetnek az életére.

A gyerekek az oviban végre megkapják, amire leginkább szükségük van

Wohl Zsuzsannával beszélgettünk arról, milyen hatással van a nehéz sorsú gyermekekre, ha családi környezetükből kiszakadva bekerülnek az óvodába.

„A legjobb dolognak tartom, hogy 2015-től már hároméves kortól kötelező óvodába járnia a gyerekeknek. Ez azért jó, mert a nélkülöző gyerekek nagyon ingerszegény környezetben élnek. Sok esetben azt látjuk, hogy a szülő gondolkodásmódja a megélhetésben csak az ételre és a napi dolgokra terjed ki, arra nem gondol, hogy hosszú távon mennyi mindent tudna adni fejlesztésben, beszélgetésben, lehetőségekben a gyereknek. Ezekben az esetekben az óvoda az első olyan közeg, ahol a gyermek megkapja azt, amire a legnagyobb szüksége van: az otthonos környezetet, az interaktív helyzeteket és a játékokat. Az intézményben az óvónők szeretete várja őket, a nevelés fontos része a beszéd, illetve a gyerekek motiválása. Így szerintem a lehető legjobb dolog, hogy egy kisgyerek minél előbb az óvodába kerül abból a közegből, ahol él” – mondja Wohl Zsuzsanna.

A gyermekek szüleik viselkedésén, életvitelén keresztül eltanulnak egy mintát, ez pedig főleg arról szól, hogyan tudnak túlélni a nyomorúságos körülmények között.

„A mélyszegénységben élő családoknál több szülő is próbálkozik olyan megélhetéssel, ami nem mindig törvényes, és ezt a kisgyerek olyan korai szakaszban látja, amivel nem tud mit kezdeni, nem tudja feldolgozni. Drogok, nők futtatása, lopás, a gyerekkel együtt való »lomizás« (lomtalanítás során gyűjtött tárgyak), ami nekik egy teljesen természetes dolog. Minél előbb bekerül egy gyermek az óvodába, annál előbb tudna arra kompenzálni az intézmény, hogy ez mitől nem helyes, és mi a helyes viselkedés. Az óvodába kerülve szokás- és szabályrendszert kell elsajátítania, viselkednie kell, tehát átkerül egy olyan közegbe, amitől változnia kell abban a 7-10 órában, amíg ott tartózkodik. A fejlesztésükben sokat nyom, hogy ez a korai életszakaszban történik meg” – mondja az óvónő.

óvoda, nélkülöző gyerekek, mélyszegénység, szülők, meseolvasás

Kép: OFEO

A szülők bevonása kulcsfontosságú

Az óvoda és a bölcsőde nemcsak a gyermekre, hanem szüleikre is hatással lehet.
„Ezeknek a nevelési, pedagógiai intézményeknek nagy súlya van a halmozottan hátrányos helyzetű közegben, mert mindjárt mást lát a gyerek és a szülők is. Előfordul, hogy a gyerekek otthon napokig ugyanabban a ruhában vannak, de amikor az oviba hozzák, megmosdatják, felöltöztetik őket, mert azt akarják, hogy a gyerekük ugyanolyan legyen, mint a többiek, hogy játsszon velük a másik kisgyerek is. A szülőt is tudja nevelni az óvónő, ha jó kapcsolatot tud kialakítani vele. Elmondja, milyen lehetőségei vannak, ötleteket ad a gyerekkel kapcsolatban is.”

Az óvónő szerint hosszú távon a szülők nevelése sokat segíthet a rászoruló gyerekek helyzetén, „mint amilyen nálunk a Biztos Kezdet Gyermekház, ahol a szülő megtanulhatja a kisgyerek nevelését, gondozását, oktatását. Olyan emberek között lehet a szülő, akik ezt értik, tőlük tanulja meg, és így a kisgyereknek segítséget tud adni otthon”.

Otthon a fókusz eltolódik a gyerekekről

A kora gyermekkorban megélt szegénység hatásairól számos tanulmány született. A szegénység, a nyomor az élet minden területére hatással van. Ilyen állapotok mellett egy gyermek igazságtalanul kedvezőtlen esélyekkel indul neki az életnek. A mélyszegénységben élő anyák táplálkozása sokszor nem megfelelő, gyakori az éhezés, emiatt előfordul, hogy az anyák koraszülött, fejletlenebb gyermeket hoznak a világra.

Egy mélyszegénységben élő családnak sokszor mást jelent a gyermeknevelés, életük általában a túlélésről szól. Anyagi gondjaik megterhelik az egész család életét, nem ritka, hogy ennek következtében a szülőknél állandósul a stressz. A szorongást, mely kilátástalan helyzetükből fakad, gyakran a családjukon vezetik le, gyakoriak a konfliktusok, előfordulhat agresszív viselkedés, kialakulhat depresszió, és gyakran ezek az állapotok alkohol- vagy drogfogyasztással társulnak. Ilyen helyzetben már sérül az anya-gyermek kapcsolat is, a fókusz nem a gyermeken van, a szülők kevésbé válaszkészek, az anya nem tudja kellően kielégíteni gyermeke igényeit, így a gyermek nem tud biztonságosan kötődni.

Hátrányokkal teli batyuval lépik át az óvoda kapuját

A szűkösebb anyagi és kulturális források birtokában, elhanyagoltabb környezetben a gyermek öröklött tulajdonságai sem tudnak kibontakozni. Mivel kevesebb figyelem jut a gyermekre, és a szülő nem képes egy fejlesztő közeg kialakítására, így öröklött tulajdonságai – mint az intelligencia vagy művészi tehetség – nem vagy csak korlátozottan tudnak kibontakozni, aminek következtében hátránnyal indul majd az iskolában.

Egy gyermek számára az elsődleges szocializációs szintér a család, ahol többek között a nyelvet és a kommunikációt is elsajátítja. Már nagyon korai szakaszban az anya igyekszik megfejteni gyermeke gesztusait, azokra reagál, és később ez a kommunikáció egyre bővül, újabb funkciókat tölt be. Kutatások bizonyították, hogy az iskolázottság és a társadalmi helyzet meghatározó szerepet tölt be abban, hogy egy anya mennyit kommunikál gyermekével. A jobb helyzetű édesanyák többet beszéltek gyermekükkel a gondozási helyzetekben, melynek következtében később jobb eredményeket értek el az iskolában.

A későbbi tanulmányi teljesítményre ható további tényező a meseolvasás. Azok a gyerekeknek, akiknek nem olvasnak mesét rendszeresen, gyengébb szókinccsel rendelkeznek. Ha nem érnek el egy kritikus szintet az olvasás elsajátításakor, kevesebbet fognak olvasni, lemaradásuk tovább nő, hiszen az új tudás megszerzésének eszköze nincs a kezükben.

Forrás: Örökbe fogadok egy ovit

 

 

Üdv

Jelenleg 7 ember olvassa a cikkeinket veled együtt.

Hirdetés

Közösség

Örökbe Fogadok Egy Ovit

A HŐSANYA rovat jószolgálati tevékenységével most Te is lehetsz egy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvoda örökbefogadója. Tudj meg többet erről a kezdeményezésről!

Tovább »

Partnereink

szövegírót keresek

örökbe fogadok egy ovit

Hirdetés