A könyvek, történetek felolvasása gyermekeink számára nemcsak szórakoztató közös programot jelenthet, de számtalan készség fejlesztésében is szerepet játszik. Cikkünkben kutatási eredményekre alapozva ismertetjük a gyermekeknek való felolvasás pozitív hatásait. Ezek az érvek garantáltan meghozzák a kedvet az esti meséhez!

%

könyvforgatók

Sok család teljesen mellőzi az olvasással, könyvekkel való ismerkedést gyermeke első életéveiből, vagy legalábbis nem fordít rá kellő figyelmet. A mindennapokba való beépítése sokaknak jelenthet kihívást: nem minden szülő leli örömét az olvasásban, ahogyan a gyermekkönyvek könnyű hozzáférhetősége sem adatik meg mindenkinek. Arról nem is beszélve, mennyire megnyújthatja a történetmesélés az esti lefektetés rituáléját. Mindezek ellenére azonban érdemes rááldozni az időt és energiát arra, hogy gyermekünk történeteket ismerjen meg, miközben az írott szöveggel barátkozik. Soroljuk, miért!

érv

Nem lehet túl korán kezdeni!

„Ha egy gyermek elég idős ahhoz, hogy beszéljünk hozzá, akkor már arra is kész, hogy olvassunk neki!” – tartja Jim Trelease (1995). Már az egy évesnél fiatalabbak számára is előnyökkel jár a történetek hallgatása, valamint a könyvekkel való találkozás, ugyanis ez segíti a csecsemők szemének fókuszálását, a tárgyfelismerést és hozzájárul a nyelvi és hallási készségek fejlődéséhez is (Kupetz és Green, 1997).

érv

Megalapozza az olvasási készséget!

A könyvből való felolvasás során gyermekünk először találkozhat a betűkkel, megértheti azok kapcsolatát a hallott szavakkal (Snow és Ninio, 1986), megismerheti a történetek struktúráját (eleje, közepe és vége), valamint a nyelvtant és a [simple_tooltip content=’Más néven mondattan. A szavak mondatokká alakulásának szabályait írja le.’]szintaxist[/simple_tooltip] is (Cochran-Smith, 1984). Mindezek szükséges ismeretek a szövegértéshez. Azok a gyerekek, akiknek kisgyermekkorukban felolvastak, később jobb olvasási és szövegértési képességekkel rendelkeznek, mint azon társaik, akiknek nem olvastak történeteket (Bus és munkatársai, 1995; Sénéchal és LeFevre, 2002).

érv

Fejleszti a nyelvi képességeket!

Carol Chomsky (1972) olvasni még nem tudó gyermekeket vizsgált. Eredményei szerint a nyelvi fejlődés legmagasabb szintjein álló gyermekek számára olvasták fel a legtöbb könyvet. De nemcsak a mennyiség számít, hanem a mielőbbi kezdés is: akiknek korábban kezdenek felolvasni, azok később jobb nyelvi képességekkel rendelkeznek (DeBaryshe, 1993). A nyelvi kompetenciák mellett más kognitív képességek is fejlődnek, például a memória és a figyelem.

érv

Bővíti a szókincset!

A felolvasásnak nagy szerepe van a szókincs fejlődésében (Ninio, 1983). A könyvekben olyan szavakkal és kifejezésekkel találkozhatunk, amelyeket ritkábban hallani az élőbeszédben, így a gyermekek számára is kevésbé elérhetőek (Sénéchal és munkatársai, 1996). Elley (1989) eredményei azt mutatják, hogy a történethallgatás még abban az esetben is fontos forrása a szókincs bővülésének, ha az ismeretlen szavak magyarázat nélkül maradnak.

érv

Hozzájárul az iskolaérettséghez!

Az olvasással való ismerkedés a fent említett készségek fejlesztésével felkészültebbé teszi a gyermeket az iskolára is (McCormick, 1983).

érv

Olvasásra ösztönöz!

Ha megfelelően „adjuk el” az olvasásélményt, azáltal megszerettethetjük a könyveket gyermekünkkel. Mutassunk példát az olvasás élvezetével, és biztosítsunk támogató közeget gyermekünk számára (Bus, 2003). A felolvasás során törődést és kitüntetett figyelmet élhet át gyermekünk, így az olvasást pozitív érzelmekkel kapcsolhatja össze (Baker és munkatársai, 1997). Ha a gyerek számára élvezetet nyújt a tevékenység, a későbbiekben hajlamosabb lehet magától is olvasni (Pankey, 2000).

érv

Javíthatja az iskolai teljesítményt!

Azok, akiknek sokat olvastak fel, ezáltal pedig megkedvelték az olvasást, nagyobb valószínűséggel olvasnak később is szabadidejükben. Akik többet vagy gyakrabban olvasnak, azok sikeresebbek az iskolában is (Pankey, 2000; Mol és Bus, 2011).
8.Szélesíti a világról való tudást!
A különböző történetekkel és karakterekkel találkozva bővül gyermekünk általános tudása a világról, ahogyan különböző társas értékek, tulajdonságok és képességek birtokába is kerül (Pankey, 2000). A mesék jól illusztrálják az őszinteséget, a megbízhatóságot, az önfeláldozást, a bátorságot és a szeretetet. A mesék által a gyermek megértheti, mi a jóság, az igazságosság, miközben információkat szerezhet a kortárs kapcsolatokról, megküzdési stratégiákról, fejlődik a fantáziája és az empátiás készsége is.

érv

Szélesíti a világról való tudást!

A különböző történetekkel és karakterekkel találkozva bővül gyermekünk általános tudása a világról, ahogyan különböző társas értékek, tulajdonságok és képességek birtokába is kerül (Pankey, 2000). A mesék jól illusztrálják az őszinteséget, a megbízhatóságot, az önfeláldozást, a bátorságot és a szeretetet. A mesék által a gyermek megértheti, mi a jóság, az igazságosság, miközben információkat szerezhet a kortárs kapcsolatokról, megküzdési stratégiákról, fejlődik a fantáziája és az empátiás készsége is.

érv

Nem csak a kisgyermekekre hat pozitívan!

A felolvasás, a történetekben való elmerülés a szülők számára is kikapcsolódást, szórakozást jelenthet. Ha eddig nem sikerült tetten érni az olvasás örömét, most itt az alkalom! A gyermekünkkel való közös elfoglaltság, a történetek közös feldolgozása új viszonyulást adhat az olvasáshoz.

érv

Minőségi időt tölthetünk együtt!

Akár a napközbeni játékok közé iktatjuk be, akár a lefektetés rituáléjának része, a könyvek felolvasása közös, megosztott élmény. Együtt vagyunk és egymásra figyelünk. Indítsunk párbeszédet a történetek kapcsán, kérjük ki gyermekünk véleményét, idézzük fel együtt az eseményeket.

w

Te milyen gyakran olvasol a gyerekednek?

Oszd meg, szólj hozzá – hallasd a hangod!