Tabutéma, vagy legalábbis mindenképpen intim. Kínos róla beszélni, pedig létezik. Előbb vagy utóbb minden kisgyermek kíváncsivá válik a nemi szervére, és ki milyen mértékben, de megkezdi annak felfedezését. Így a témában egyszer minden szülő érintett lesz. Dr. Aschenbrenner Zsuzsa szakértővel beszélgettünk a kisgyermekkori maszturbációról.
Névjegy
Dr. Aschenbrenner Zsuzsa pszichoszomatikus szemléletű gyermekorvos, baba-mama konzulens 24 éve praktizál gyermekorvosként, emellett tanulta meg a szülő-kisgyermek-csecsemő konzultáció módszerét, amely a legkisebbek (0–5 éves korig) pszichoszomatikus betegségeivel – például alvás- és evészavar, a szobatisztaság nehézségei, dacosság vagy testvérféltékenység – foglalkozik. Jelenleg is tanul, pár- és családterápiát. Komplex szemlélete mentén, a gyógyítás során figyelembe veszi a testi, a lelki és a társadalmi kölcsönhatásokat. Mindemellett hatalmas személyes tapasztalattal is rendelkezik, hiszen öt gyermek édesanyja.
Anyamagazin: Miért tabu ez a téma, miért nem beszélünk erről?
Dr. Aschenbrenner Zsuzsa: Először is érdemes önvizsgálatot tartani, hogy mi mit hozunk a saját származási családunkból. Felmenőinktől kaphattunk olyan csomagot, hogy a maszturbáció egy bűnös, tisztátalan dolog, ami nem elfogadható. Érdemes ezzel az attitűddel leszámolni, tudatosítani, hogy ez a fejlődés velejárója, természetes része. Amit tabusítunk, oda mindig valami szorongás kapcsolódik. Jó arra figyelni a családon belül, hogy ez a téma ne legyen tabu.
A: Mikor kezd ismerkedni egy gyermek a nemi szervével?
Dr. A. Zs.: Érdekes, de akár már néhány hónapos korban előfordulhat, hogy amint lekerül a pelenka, már nyúl is oda a nemi szervéhez a csecsemő. Látszik, hogy ez neki jólesik. Két-három éves korban már nagyon lent van a fókusz. Ilyenkor ismerkednek a záróizmokkal a szobatisztaság miatt, és fokozottan érdeklődhetnek a külső nemi szerveik iránt. A kisfiúk például előszeretettel „mogyorózzák” magukat a fürdőkádban, és erekciójuk is lehet tőle, ami teljesen normális reakció. Bár mondjuk ki, szülőként ez tud zavarba ejtő lenni, például ha egy strandon, fürdőben történik meg.
A: Mit tudunk tenni vagy mondani ilyen esetben?
Dr. A. Zs.: Fontos megtanítani egy kisgyereknek, hogy a maszturbálás teljesen rendjén való, elfogadható, azonban intim dolog, ami nem mások elé való. Ez nyilvános helyen zavarhat másokat, ilyen esetben finom kizökkentéssel, figyelemeltereléssel lehet próbálkozni. Magyarázzuk el neki, hogy kellemes, amit érez, teljesen rendben is van, de ezt a saját szobában csinálja, amikor mások nincsenek ott. Egyszerűen csak tudja, hogy nem a nagyközönségre tartozik, de teljesen oké, ha ismerkedik magával. Fontos, hogy egészen kicsi kortól kezdve a nevelés része legyen, a kapcsolódó keretek, szabályok átadásával együtt.
A: Hogyan és meddig nyúlhatunk a kisgyermekünkhöz tisztálkodáskor? Milyen szabályai vannak ennek?
Dr. A. Zs.: Ez nagyban függ a család hozzáállásától, de a gyerekek ezt általában jelzik. Mire iskolába kerülnek, már valószínűleg szólnak, hogy például fürdésnél menjünk ki. Addigra már meg is tanulnak önállóan mosakodni, érdemes is ezt meghagyni nekik. Addig pedig minden esetben, amikor törölni, bekenni kell, vagy a bőrt visszahúzni a kisfiúk nemi szervén, addig tőlük kérjünk engedélyt. Például egy kis kipirosodásnál: „Gyere, megtörlöm, aztán szépen kenjük be!” Szóval nincs éles határ, amikortól már nem nyúlhatunk a gyerekeink nemi szervéhez, de jelezni fogják, és tartsuk tiszteletben a szemérmességüket, illetve a mi felelősségünk, hogy megtanítsuk őket az önálló higiénés feladatok ellátására.
A: Mit tudunk tenni, ha nyilvánosan nyúl az alsóneműjébe, vagy kezd valamilyen módon önkielégítést a gyermek, például egy játszótéren?
Dr. A. Zs.: Meg kell beszélni vele, hogy ez a játszótérre nem való, mert ez egy olyan intim dolog, ami zavarhat másokat. Fel kell ajánlanunk más olyan alternatívát, kizökkentést, kibillentést, ami eltereli a figyelmét. Minden erőteljes reakció azt az érzést keltheti a gyerekben, hogy ez egy nem tolerálható dolog, ami hosszabb távon szorongást indíthat el benne, illetve szégyenérzetet. Ez a saját belső önértékelését is megkérdőjelezheti, hogy „Most én jó vagyok, elfogadható vagyok?”. Fontos, hogy a metakommunikációnk ne hirtelen, ne durva közbeavatkozás legyen. Ha semlegesen közeledünk, nem fogja azt érezni a gyerek, hogy valami szégyellni való dolgot tett.
A: Árthatunk azzal, ha nem sikerül megtalálnunk az egyensúlyt, és olykor ingerülten szólunk rá? És az kihathat-e a felnőttkori szexuális életére, ha nem kezeljük jól a maszturbációját?
Dr. A. Zs.: Ha esetileg előfordul, az nyilván más, mintha mindig ez a reakció. Ha bármikor úgy érezzük, hogy nem volt helyénvaló a bánásmód részünkről, akkor utána mindig kapjon egy magyarázatot. „Ne haragudj, elfogyott a türelmem, engem zavart, hogy másokat zavar!” Mindig tisztázzuk, hogy ahogy ott viselkedtem, az nem volt szép, de én nehezen kezeltem azt a szituációt. Bátran kérjünk ilyenkor bocsánatot a gyerektől. Az, hogy milyen a saját testével a viszonya, hogy a saját szexualitását hogyan éli meg, nem felnőttként dől el. Az apró kis csírái elkezdődnek ott, hogy például olyan nemű gyermek lett-e, amilyenre vágytunk, hogyan bánunk az ő testével csecsemőkorban, hogy beszélünk arról, amikor ő bepisil, bekakil, hogyan reagálunk a maszturbációra. Ezekből a kezdeményekből indul majd el az, hogy ő felnőttkorában hogyan viszonyul a saját testéhez és közvetve a szexualitásához.
A: Mi történik, ha az óvodás csoportban zajlik az önkielégítés, mondjuk, alvásidőben?
Dr. A. Zs.: Fontos szempont, hogy az óvónőnek milyen sztereotípiák vannak a fejében ezzel kapcsolatban. Elképzelhető, hogy a gyerek csendben, a takaró alatt intézi a csendes pihenő alatt, észrevétlenül, senkit sem zavarva, akkor miért ne férhetne bele? Ne büntessük vagy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a gyereket azzal, hogy számonkérjük. Itt is az lenne a legjobb, ha az óvónő semlegesen beszélné meg a kisgyermekkel, hogy nem társaságba való a maszturbáció. Ha unatkozik, már nem tud aludni, akkor csendben rajzoljon vagy olvasson, amíg a többiek pihennek. A másik, egyáltalán nem ritka szituáció, amikor a gyerekek egymásnak mutogatják, hogy kinek milyen nemi szerve van. Ez is abszolút rendben van, része az egészséges fejlődésüknek, és helyén kezelendő. Fontos a természetes kíváncsiság kielégítése, de emellett a megfelelő edukáció is. Ne legyen itt se megszégyenítés, hanem kapjon a kisgyerek érthető magyarázatot arról, hogy ez a kíváncsiság rendben van, de szintén nem a nyilvánosság elé való. Itt már bőven tanulják a szexualitással kapcsolatos szabályokat, még ha ők olykor feszegetik is ezeket.
A: Vendégségben vagyunk egy szintén kisgyerekes családnál. Ott a háziak gyermeke elkezd önkielégítést végezni, a saját szülei pedig nem avatkoznak közbe. Mit tegyünk?
Dr. A. Zs.: Attól függ, hogy milyenek a körülmények. Biztos, hogy van, aki ilyen helyzetben inkább „félrenéz”, mégis érdemes jelezni, hogy ez a tevékenység a másik szobába való, és megkérni a gyermeket, hogy teljesítse ezt a kérésünket. Ha pedig a gyerekünk kíváncsi lesz, mi történik ott, neki is magyarázzuk el, hogy ez egy intim szituáció. Ha később otthon kérdez rá, akkor is bátran beszéljünk róla, mi történt abban a helyzetben.
A: Lehet orgazmusa egy négyévesnek?
Dr. A. Zs.: Ebben a korban az erogén zónák érintése, ingerlése nyugtató hatású finom élvezetet okoz, nem pedig azt a fokozódó feszültséggel kísért élvezetet, amit felnőttkorban az orgazmus jelent. Ez inkább egy állandó, finom, kellemes érzés számukra, ami ellazulást okoz, szorongást old, vagy valamilyen hiányt pótol. Itt érdemes arra figyelni, hogy mennyi az annyi. Általában olyankor maszturbálnak a gyerekek, amikor el vannak fáradva, kicsit túlterhelődtek, vagy éppen kicsit stresszesebbek, esetleg üresjárat van. Érdemes megfigyelni, hogy milyen szituáció váltja ki, illetve azt, hogy ez milyen mértékű.
A: Előfordulhat, hogy a maszturbációval el tud jutni odáig, hogy az már a napi tevékenységek rovására megy?
Dr. A. Zs.: Igen, ez előfordulhat. Mert ha a kisgyerek egy picit is elhanyagoltnak érzi magát érzelmileg – ami nem azt jelenti, hogy rossz szülő vagyok, hanem egyszerűen például annyira mozgalmasak a napok, hogy a minőségi együttlétből, a minőségi együtt töltött időből nem jut neki annyi, amennyit szeretne –, akkor ebbéli hiányát ezzel pótolhatja. Adott esetben nem játszik, hanem elbújik valahová, és maszturbál a játék helyett is. Ilyenkor van teendőnk, érdemes átgondolni, mi válthatta ki, hogy neki szüksége van erre a folyamatos pozitív élményre. Segíteni kell neki, hogy a minőségi együtt töltött időből kapja meg azt, ami az ő biztonságérzetét megadja. Ezáltal nem lesz szüksége ilyen mennyiségben a maszturbálásra, hogy ezzel tegye magát boldoggá, ellazulttá vagy elégedetté.
A: Mikor probléma már a maszturbáció?
Dr. A. Zs.: Ha az ébrenlétnek magas százaléka erről szól, ha a többi napi tevékenység rovására megy, ha kipirosodik, netán sebes lesz a nemi szerve, vagy nem lehet az asztalhoz ültetni, játékba bevonni, akkor igen, annak van üzenetértéke. Ilyenkor a gyerekek nem azért maszturbálnak, hogy felhívják a figyelmünket, hanem ez az, ami örömet okoz nekik, ami oldja a feszültségüket, ami ellazítja őket. Nem a gyerekkel van baj ilyenkor, hanem a család működése szintjén érdemes a lehetséges okokat áttekinteni. Ha úgy látjuk, tényleg súlyos a helyzet, érdemes szakemberhez fordulni.
A: Az önkielégítésnek milyen okai lehetnek még az érzelmi „hiányokon” túl?
Dr. A. Zs.: Amikor nyakig benne van egy kisgyerek a játékban, nem fog eszébe jutni, hogy az alsójába nyúljon. Ha viszont unatkozik, úgymond üresjárata van, akkor igen. De az önkielégítést okozhatja szorongás is, itt ismét érdemes megvizsgálnunk, mi válthatta ki a stresszt – például bölcsikezdés, költözés, párkapcsolati hullámvölgy a szülők között. Egészen apró változás is előidézheti, nem kell hatalmas traumára gondolnunk. Ha felmértük, igyekezni kell egy kicsit tudatosabban jelen lenni, figyelni rá, leülni mellé, több minőségi együtt töltött időt adni, amiből fel tud tankolni.
A: Előfordulhat, hogy minden este maszturbálással ringatja magát álomba egy kisgyerek?
Dr. A. Zs.: Ez abszolút lehet így, és nem jelent problémát. Sok kislány például a lába közé szorítja a takarót vagy a párnát, ami pont az ellazulásnak kedvezhet. Az elalváshoz az kell, hogy a napi pörgésből, aktivitásból egy olyan állapotba kerüljön, hogy aztán át tudja adni magát az alvásnak. Van, akinek ez nem megy könnyen. Van, akinek elég egy összebújás, egy meseolvasás, és van, aki a kispárnát szorítja a lábai közé. Rendben van ez is.
A: Iskoláskorú gyermekeknél is előfordulhat, hogy a tanóráról kiszalad a mosdóba?
Dr. A. Zs.: Iskoláskorra a gyerekek már jobban érzékelik és magukévá teszik a környezet elvárásait a szexualitást vagy konkrétan a maszturbáció szabályait illetően. Szemérmesebbek, tartózkodóbbak, így a maszturbáció is eltűnik a felnőttek szeme elől. Ha egy iskolás gyerek nyilvánosan maszturbál, vagy az iskolai tevékenység rovására teszi ezt, az mindenképpen figyelmet érdemel.
Ezt olvastad már?
Tanítsd meg a gyermekednek, hogy amit a fehérnemű fed, az az övé!
Kattints a Podcast hallgatásához!
